belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol
?Ha tetszett a kiállítás, a csillagra kattintva értékelheti. A kiállítást a Facebookon is ajánlhatja a Facebook Tetszik gomb segítségével. Kérjük, az oldal alján írja meg véleményét vagy tekintse meg, mások hogyan vélekedtek a kiállításról
Ózdi gyártörténeti kiállítás

A gyár létesítésének előzményei a XVI. századra nyúlnak vissza, hiszen Gömör vármegyében már 1585-ben vashámoros céh működött. A reformkor törekvéseinek hatására országunkban is célul tűzték ki a közlekedés és a gépi nagyipar fejlesztését, erre az időre esik a gyár alapítása, mely 1847 végén kezdett termelni.


Helyszín: Ózd, Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark, Gyár út 10.

Célcsoport: általános iskolások, családok, felnőttek, felsőoktatásban tanulók, középiskolások, múzeumpedagógusok, nyugdíjasok, szülők


Bővebb infromáció: http://www.ozdimuzeum.hu/content.php?cid=gyartorteneti_kiallitas


Megközelítés:

Autóval történő megközelítés:

  • Intézményünk könnyen megközelíthető autóval, az épülettel szemben nagy, díjmentes parkoló található.

Autóbusszal történő megközelítés:

  • Ózdi autóbusz állomásról 10-15 perc sétával megközelíthető az intézmény.

Térkép

Jegyárak:

Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark látogatói jegy díjszabás:
( a feltüntetett árak az ÁFA-t tartalmazzák)

Felnőtt   600 Ft/fő
Diák, nyugdíjas (50% kedvezmény)*   300 Ft/fő
Csoportos felnőtt (10 főtől)   500 Ft/fő
Csoportos diák (10 főtől)   200 Ft/fő
Ózdi lakosok (50% kedvezmény)*   300 Ft/fő
Családi jegy 2 fő felnőtt, 1 fő gyermek 1190 Ft/fő
Család jegy 2 fő felnőtt, 2 fő gyermek 1490 Ft/fő



Címkék:

ingyenes parkoló, wifi

1. terem:
Rombauer Tivadar, az ózdi vasgyár szellemi atyja mellett látható Sturman Márton, az ózdi gyárat létrehozó Murányi Unió és Rimai Coalitio megteremtője, valamint Volny József, akinek a nevéhez fűzödik a gyár országos vasúti hálózatba való bekapcsolása.
Az állóvitrinekben fényképek, grafikonok, rajzok, eredeti iratok és makettek segítségével látható az 1847 óta működő gyár fejlődése. A vitrinek mellett helyeztük el az 1819-ből származó társládát.
A bányatörténeti installáció tükrözi a XIX. műszaki jellemzőit is. Mellette bányász egyenruhák, relikviák láthatóak.

2. terem:
Az első, üzembe helyezéskori „U” alakú épület makettjével folytatódik a gyártási munkafolyamatokat és tevékenységfejlődést bemutató installációk sora. Itt mutatjuk be a kavaróüzemi gőzpöröly és a háromállványos lupa-hengersor működő kicsinyített mását.
1882-ben, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. létrejöttekor jelentős fejlesztést hajtottak végre a gyárban, a forrasztóüzemnek egy új üzemcsarnokot építettek. A gyárnak ezt az állapotát egy nagyméretű makett szemlélteti.
1872-ig a gyár nem kapcsolódott az országos vasúti hálózatba, mindenféle szállítás szekereken történt. A gyár első, 1872-től üzemelő keskeny nyomtávú szerkocsis gőzmozdonyának modelljét is bemutatjuk, melyek műszaki rajzait is megtekinthetjük.
A vasúthálózat fejlődéstörténetéhez kapcsolódik az úgynevezett „hétesi salakhányó”- és fogaskerekű vasútpálya, a telepre jellemző munkafolyamatokkal bemutató terepasztal is.  Bemutatásra kerül két darab önjáró nyersvasüst-szállító kocsi is.

3. terem:
Az installációk segítségével betekintést nyújtunk a vasérc kohósításának észak-magyarországi fejlődés történetébe, a bucakemencétől a nagyolvasztóig. Kiállításunk része egy eredeti, ásatásból származó, árpád-kori bucakemence is. Ehhez kapcsolódik az újmassai vasolvasztó makettje és az egykor mellette üzemelt hámor 1794-es állapotának modell-rekonstrukciója. A nagyolvasztókat 1906-1913 között telepítették Ózdra. Üvegtárlóban a nagyolvasztóműnél használatos nyersanyagok és termékek gyűjteménye látható.
Az első dioráma bemutatja, hogyan nyitották kossal a kohókat 1957-ig. A második a kohó csapolási folyamatát ábrázolja, a harmadik dioráma pedig a forrószél fúvóformacsere műveletét mutatja be.
Állványokon kohó-öntőcsarnoki kéziszerszámot mutatunk be, bábukon pedig a kohászöltözékek fejlődését szemléltetjük, az 1948 előtti és utáni időkből.
1960-ig a kohók adagolása kézi erővel történt, a megrakott csillék tömege 1-1,2 tonna volt. Ennek megszüntetésére gépesítették a kohók adagolását.
A kohászatnak nagy mennyiségű tűzálló téglára volt szüksége, ezeket 1909-től 1920-ig kézi erővel gyártották, a kiállításon az eredeti munkaeszközöket is bemutatjuk, illetve a gépesített folyamat makettjeit.
A szemközti sarokban kapott helyet az 1927-ből származó karos agyagbemérő eszköz, illetve az 1972-ben leállított érctömörítőműből származó kétszelepes porzár, valamint az alapanyagok, termékek vizsgálatához szükséges mikroszkóp.


Nyitva tartás:

Hétköznapokon (hétfő-péntek) 8:00-16:00 óráig


Zárva tartás:

Hétvégén zárva.



Közönségprogramok ebben az intézményben:

Múzeum & Music Zenei Klub

Múltidéző történelmi klub

Archív Filmklub

További kereséshez válasszon régiót, dátumot, kiállítást vagy közönségprogramot:

ÉV

HÓNAP

NAP

KIÁLLÍTÁSOK
KÖZÖNSÉGPROGRAMOK
KERESÉS
Határon túli kiállítások Határon túli közönségprogramok

À la carte múzeumok listája

Határon túli múzeumok

Szakképzéshez kapcsolódó múzeumi foglalkozások

Iskolai közösségi szolgálat múzeumban

Képzések pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, pedagógusjelölteknek

Önkéntes munka múzeumban

Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó közönségprogramok

 

Regisztráció és szerkesztőfelület múzeumoknak

KultúrBónusz