Vidékünkön a XX. századi honismereti jellegű, helyi gyűjtések koncepciózus irányítása a Miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai: Lajos Árpád és Bodgál Ferenc nevéhez fűződnek. A kiállított tárgyakat alapvetően három csoportba lehet sorolni: 1. a kenderfeldolgozást és szövést , illetve a fazekasmunkát, cserépedényeket bemutató emlékekébe 2. a háztartásban egykorvolt famunkáknak és hímzéseknek, a népviseletnek, a paraszti öltözék jellemző darabjainak csoportjába 3. a Faggyas István gyűjtemény részét képező- elsősorban a pásztorkodással állattartással összefüggő tárgyakéba. A közös bennük, hogy egykoron mindet az Ózd környékén élő falusi emberek használták.
Helyszín: Ózd, Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark, Gyár út 10.
Célcsoport: általános iskolások, családok, felnőttek, felsőoktatásban tanulók, középiskolások, múzeumpedagógusok, nyugdíjasok, óvodások, pedagógusok, szülők
Bővebb infromáció:
http://www.ozdimuzeum.hu/content.php?cid=neprajzi_kiallitas
Autóval történő megközelítés:
Autóbusszal történő megközelítés:
Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark látogatói jegy díjszabás:
( a feltüntetett árak az ÁFA-t tartalmazzák)
Felnőtt | 600 Ft/fő |
Diák, nyugdíjas (50% kedvezmény)* | 300 Ft/fő |
Csoportos felnőtt (10 főtől) | 500 Ft/fő |
Csoportos diák (10 főtől) | 200 Ft/fő |
Ózdi lakosok (50% kedvezmény)* | 300 Ft/fő |
Családi jegy 2 fő felnőtt, 1 fő gyermek | 1190 Ft/fő |
Család jegy 2 fő felnőtt, 2 fő gyermek | 1490 Ft/fő |
ingyenes parkoló, wifi
Tekintve, hogy Ózd vidékén nem alakult ki hagyományos fazekasközpont, így kereskedelem, árucsere folyamán jutottak el ide egy-egy jellegzetes cserépedénytípus darabjai. Mind közül a legdíszesebbek a bélapátfalvi edények , a gyár 1800-as évek közepétől 1927-ig működött, díszítő motívumai közül a legjellegzetesebb az ún. pour-pour rózsa, amit parasztrózsának is neveztek.
Kultúrtörténeti érdekességnek számít, hogy az egykoron kiemelkedő infrastruktúrával rendelkező Farkaslyuk egy saját cserépedényüzemmel is rendelkezett. A szénbányászat egyik „mellékterméke” lett a tömeggyártott, barna mázas, többnyire kék, zöld virágmintás sablonfestésű cserépedény, amelyekre nagy kereslet mutatkozott.
Az eredeti tárgyak segítségével bemutatjuk a vágott, vagy nyűtt kender gerebenezésétől kezdve azt a hagyományos munkafolyamatot, amely eredményeként a növényből kelengye lesz. A mindennapi használatra szánt vászonnak az ún. vert csík volt az egyetlen éke.
A gömöri háziipar nem csak a fazekasmunkáival képviselteti magát gyűjteményünkben, hanem az oly sok néven ismert, igen elterjedt, s távoli történeti korban gyökerező ácsolt ládával is, amelyet a vidékünkön szuszék nak neveztek. Mivel egykoron jelentős volt a fafeldolgozás vidékünkön, az ácsolt bútorok használata is nagy számban fordult elő. Ennek köszönhetően került egy-egy jellegzetes darab a múzeumba is. Ilyen az az ácsolt asztal, amelynél szögek nélkül csapolással rögzítették a különböző részeket. Szemrevaló a díszesen faragott háttámlájú, kissé rokokós „parasztszék” is, ami szintén ácstechnikával készült.
A gazdálkodás vidékünkön az állattartásra helyezte a hangsúlyt. A legeltetés megadta az alkotás lehetőségét, ilyen kor az idejüket a fafaragásnak szentelték. A Nógrád megyei palócok mesterei voltak a pásztorfaragásoknak, ezek a darabok a kereskedelem kapcsán olvadtak bele a helyi ízlésvilágba.
Suba a subával, guba a gubával
Jeles napokhoz kapcsolódó néprajzi foglalkozások
Hogyan lesz a leltből kiállítási tárgy? - régészet gyermek nyelven
Tegez, tarsoly, kerege - élet a honfoglalás idején
Bányamesék - hősök, állatok, szentek a bányász hagyományban
Biri néne - "vajákos" múzeumpedagógia foglalkozás
Luca napi boszorkányos borzongató
Ló és lovas kapcsolatának bemutatása Faggyas István hagyatékán keresztül