„Ózd az a helység, amelynek gyár a belvárosa” - ezt a központi elhelyezkedést ábrázolja Spannraft Ágoston, „Az ózdi gyártelep 1896” című olaj-tempera festménye.
Helyszín: Ózd, Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark, Gyár út 10.
Célcsoport: általános iskolások, családok, felnőttek, felsőoktatásban tanulók, gyógypedagógusok, középiskolások, múzeumpedagógusok, nyugdíjasok, óvodások, pedagógusok, szülők
Bővebb infromáció:
http://www.ozdimuzeum.hu/content.php?cid=munkaseletmod_kiallitas
Autóval történő megközelítés:
Autóbusszal történő megközelítés:
Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark látogatói jegy díjszabás:
( a feltüntetett árak az ÁFA-t tartalmazzák)
Felnőtt | 600 Ft/fő |
Diák, nyugdíjas (50% kedvezmény)* | 300 Ft/fő |
Csoportos felnőtt (10 főtől) | 500 Ft/fő |
Csoportos diák (10 főtől) | 200 Ft/fő |
Ózdi lakosok (50% kedvezmény)* | 300 Ft/fő |
Családi jegy 2 fő felnőtt, 1 fő gyermek | 1190 Ft/fő |
Család jegy 2 fő felnőtt, 2 fő gyermek | 1490 Ft/fő |
ingyenes parkoló, wifi
A gyár építéséhez és a termelés elindításához hozzá értő munkásokat, bányászokat kellett letelepíteni, az 1870-es évektől kezdődően a munkások részére lakótelepek egész sorát építették fel viszonylag rövid idő alatt. A munkáskolóniák közül három maketten is látható, valamint az 1905-re felépült ózdi közfürdő. A kolóniai munkások viszonylag zárt közösséget alkottak. Társulati lakásban éltek, kiemelt fizetést kaptak, munkásjóléti intézmények álltak rendelkezésükre.
A jellegzetes ózdi munkahelyi étkezés formáit eredeti tárgyakkal mutatjuk be. 1948 után kiépült a gyáron belüli ivóvízhálózat és létrejött a szódavízgyártás is. A melegüzemekben a szódavizet védőitalként kellett biztosítani.
Suba a subával, guba a gubával
Jeles napokhoz kapcsolódó néprajzi foglalkozások
Hogyan lesz a leltből kiállítási tárgy? - régészet gyermek nyelven
Tegez, tarsoly, kerege - élet a honfoglalás idején
Bányamesék - hősök, állatok, szentek a bányász hagyományban
Biri néne - "vajákos" múzeumpedagógia foglalkozás
Luca napi boszorkányos borzongató
Ló és lovas kapcsolatának bemutatása Faggyas István hagyatékán keresztül