Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.
Helyszín: Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Szent György tér 2.
Bővebb infromáció:
https://mng.hu/kiallitasok/valtozatok-a-realizmusra-munkacsytol-mednyanszkyig/
A Deák Ferenc térről (Pest): a 105-ös busszal a Clark Ádám térig onnan gyalog, vagy a 16-os illetve 216-os busszal a Dísz térig
A Ferenciek terétől (Pest): az 5-ös busszal 3 megálló a Dózsa György térig, onnan lépcsőn fel a várfal aljához a Tabán liftekhez.
A Széll Kálmán térről (Várfok utca, Buda): a 16-os, a 116-os és a 16A jelzésű busszal a Dísz térig, onnan gyalog.
A Móricz Zsigmond körtér / Gellért tér felől (Buda): Az 56-os villamossal a Dózsa György térig, onnan lifttel, vagy a Széll Kálmán térig, onnan busszal.
A Budavári Palota területén parkolási lehetőség nincs. A bejárathoz legközelebb a Dísz téren lehet megállni, ahol az engedélyezett várakozási idő 30 perc.
Bejárataink:
B épület – személyzeti bejárat
C épület – főbejárat állandó és időszaki kiállításokhoz
Akadálymentes bejárat: a B épületnél az árkádok jobb oldalán lévő rámpán át, itt a portáról kollégáink kíséretét biztosítjuk a kiállításokhoz. Kerekesszéket díjmentesen tudunk biztosítani, segítségért teremőr kollégáinkhoz lehet fordulni a bejáratnál.
https://mng.hu/jegyarak/
bankkártyás fizetés, büfé, MÁV-kedvezmény, pedagógus-igazolványra szóló kedvezmény
A Magyar Nemzeti Galériának az utóbbi években megújult állandó kiállításai (a 19. századi művészet – a reformok korától a századfordulóig és a Modern idők) új szempontok alapján, a korszerűbb tudományos szemléletnek megfelelően gondolták újra a 19. század és a 20. század első felének művészetét. Ezt követően vált időszerűvé az utoljára 2012-ben átrendezett Munkácsy-teremsor anyagának újrarendezése is, így a friss koncepcióval átrendezett teremsor lett az utolsó egység a 19. század egészét bemutató, a Magyar Nemzeti Galéria első emeletét elfoglaló állandó kiállítóterek sorában.
A merev monografikus csoportosítást az elmúlt években felváltotta egy másik, a művészeket és a műveket kontextusukban, tágabb összefüggések mentén tárgyaló szemlélet. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című tárlaton természetesen továbbra is kiemelt helyet kapnak Munkácsy Mihály fő művei (mint a Siralomház vagy a Rőzsehordő nő), csakúgy, mint Paál László, Deák Ébner Lajos, Fényes Adolf, Koszta József és Rudnay Gyula alkotásai. Az említett alkotók mellett Mednyánszky László művészete is kiemelt figyelmet kap. Ugyanakkor a felújított termekben a jól ismert fő műveken túl eddig ritkán látott, raktárban őrzött kiváló alkotásokkal is találkozhatunk, sőt a magyar művészek munkái mellett egy nemzetközi válogatást is bemutatunk. Ez azért nagyon fontos, mert a kiállított művészek nagy része, élükön Munkácsy Mihállyal, külföldön folytatta pályafutását, a nemzetközi művészeti életben működött, külföldi kiállításokon tett szert hírnévre és a nemzetközi műkereskedelemnek köszönhette országokon átívelő ismertségét. A nemzetközi kontextust egy-egy olyan külföldi művész teremti meg, mint Narcisse Virgilio Diaz de la Peña (aki Paál László mellett a barbizoni művésztelep egyik jelentős mestere volt), a párizsi Szalonon kiállító Friedrich August von Kaulbach, Albert von Keller és Louis‑Ernest Barrias, vagy August von Pettenkofen, a Szolnokon is működő osztrák festő.
A kiállítás vezérfonala – a címnek megfelelően – a realizmus és annak változatai. A kiállítás központi gondolata a valóság ábrázolását járja körül Munkácsytól Mednyánszkyig. A valóság megragadása, az embert körülvevő világ minél pontosabb leképezése régóta foglalkoztatta a művészeket, mégis a 19. század tekinthető a realista és naturalista törekvések évszázadának, amikor a festők és szobrászok koruk társadalmának és valóságának hiteles és objektív bemutatását tűzték zászlajukra. Az 1860-as évektől a századfordulóig követhetjük nyomon a realizmus és naturalizmus kibontakozását, virágzását, majd meghaladását, vagyis azt a folyamatot, ahogyan a kor művészei a valóság különböző felfogású megragadásával kísérleteztek. A termeken végigsétálva feltárul előttünk egy letűnt kor, a 19. század végének világa: a kisvárosi utcák és a vidéki tájak, a magyar falusi élet jelenetei és színgazdag enteriőrjei. Életképi jelenetek a nagyvárosok környezetéből, megmutatva a gazdag nagypolgárság szalonjainak fényűző világát és a városi szegények és számkivetettek hétköznapjait.
A mindennapok valóságát a realista és naturalista művészek a modern világ közvetlen megfigyelése alapján tudták megjeleníteni. Munkácsy Mihály remekműveivel saját kora drámai erejű valóságát vitte vászonra. Mednyánszky László elementáris erejű csavargóképei és tájképei viszont már a Munkácsy-féle hagyomány meghaladását és a valóság más minőségű megragadását kínálják nekünk. A 19. század festészetének egyik meghatározó műfaja a tájkép, amely a század második felében jelentős felfogásbeli és technikai változásokon ment keresztül. A szabadban – a plein air festészet szellemében – festett tájképeken a fény és az árnyék egyre nagyobb szerephez jutott, a színek növekvő jelentőségével együtt. Munkácsy Mihály és Paál László franciaországi tájképeitől Mednyánszky László ködben úszó, sejtelmes tájaiig izgalmas út vezet a kiállításon keresztül.
Kedd-vasárnap: 10-18 óráig
Pénztárzárás: 17.00
A kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a felső emeletekről indulva.
Hétfő
Gótikus művészet Magyarországon 1300-1500
Delacroix-tól Vasarely-ig. Válogatás a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményéből
Programok egyéni látogatók számára