Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!
A kiterjesztett múzeumi valóságnak, illetve az innovatív digitális segédanyagoknak köszönhetően a pedagógusok és a diákok a muzeális tartalmakat a múzeumi és az iskolai környezetben egyaránt kreatív módon, aktív résztvevőként tudják felhasználni, így a múzeumi gyűjtemények az eddiginél nagyobb hatásfokkal válnak hozzáférhetővé és feldolgozhatóvá. Erre a gondolatra fókuszálva a muzeális intézmények digitalizált gyűjteményeit felhasználó oktatási segédanyagokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat, illetve módszertant lehetett első kézből megismerni a Discovering Museums, azaz Felfedező múzeumok – Digitális múzeumi tartalmak az oktatásért címmel szervezett múzeumi konferencián. A külföldi és hazai előadókat egyaránt felvonultató nemzetközi konferenciára 2019. április 29-én került sor Szentendrén, a Skanzenben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM MOKK) szervezésében.
A konferencián a házigazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós köszöntötte a vendégeket, és hangsúlyozta, hogy a konzervatívnak tartott múzeumok már eddig is jól reagáltak a technológiai fejlődésre, és a továbbiakban is egymást segítő szféraként kell kezelni ezt a két területet.
Kassai Hajnal, az EMMI Múzeumi Főosztály főosztályvezetője megnyitójában kitért rá, hogy már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a múzeumi digitalizációra, hanem a digitalizált múzeumi tartalmak hasznosítása, hiszen a muzeális intézmények műtárgykezelőből tudásmegosztó szerepbe léptek át. Míg mostanra számos külföldi múzeum már ezen tudástartalmak publikálására koncentrál, addig hazánkban még elég heterogénnek mondható a helyzet. A honlappal nem is rendelkező kisebb intézményektől a digitális múzeumi tartalmak kizárólag marketing célú felhasználásán keresztül a legkorszerűbb LED falakat alkalmazó installációs megoldásokig terjed a skála.
A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról[1] szólva hangsúlyozta, hogy elsődleges cél lett a múzeumi ágazatban a köznevelés igényeihez való alkalmazkodás, a digitális kompetenciafejlesztés, a távoktatás, a hozzáféréshez és a tanuláshoz való jog támogatása, továbbá a hálózatos együttműködések segítése.
A köszöntőt és a nyitóbeszédet a plenáris szekció előadásai követték. Elsőként Nagy Magdolna, a MOKK mb. igazgatója adott tájékoztatást arról, hogy a digitalizált múzeumi tartalmak oktatási célra történő hasznosításának támogatásáért milyen lépéseket tett eddig az ágazat, illetve milyen kutatásokra és módszertani fejlesztésekre, továbbképzések kidolgozására került sor a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című projekt keretében.
Kiemelte, hogy a digitalizálást mint fejlesztési területet érintő múzeumi mintaprojektek[2] a későbbiekben könnyen adaptálható modellprogramként szolgálhatnak a hasonló feladatra vállalkozó muzeális intézmények számára.
A nemzetközi múzeumi szcénát Naomi Chapman, a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Scott Polar Kutatóintézet Sarkvidéki Múzeumának (Scott Polar Research Institute, Polar Museum) oktatási munkatársa képviselte. Mire van szüksége a pedagógusoknak a digitális múzeumi tartalmakból? című előadásában a digitális technológia iskolákban történő mindennapi használatát tekintette át, illetve azt, hogy ehhez miként tudtak kapcsolódni saját intézménye és általában az angol múzeumok.
Előadásának középpontjában az állt, hogy meglehetősen speciális témájú (sarkkutatás) gyűjteménnyel rendelkező kismúzeumként is számos módon lehet törekedni a digitalizált gyűjtemény tananyagba való jobb beágyazottságára és a virtuális látogatók fokozottabb elérésére. A gyűjteményük oktatási célú digitalizálására fordítható ötezer angol fontnyi keretösszegből megvalósított kísérleti projekt esetében nagy hangsúlyt kapott a felhasználók igényeinek és múzeumhasználati szokásainak az alapos feltérképezése. Összesen öt iskola pedagógusait és közel 2500 tanulót kérdeztek meg arról, hogy a tanítás, illetve a tanulás során hogyan használják a digitális technológiát, a múzeumokat, a múzeumi honlapokat. Kérdőívek helyett hospitálásokon vettek részt és beszélgetéseket folytattak a kutatás célcsoportjaival.
A Naomi Chapman által bemutatott projektet megalapozó kutatás konklúziójaként az derült ki, hogy a brit pedagógusok megbízható, minőségi, szakértő és átlátható, felhasználóbarát múzeumi forrásokra vágynak. Kifejezetten igénylik a múzeumi szakemberek segítségét, akiktől óravázlatok helyett inkább jó ötleteket szeretnének kapni. A kutatási eredményeket hasznosítva és a nemzetközi gyakorlatot követve az egyszerűségre törekedtek a projekt kidolgozásakor. Huszonkét kiállítási tárgy felhasználásával öt témában készítettek a Vimeo videómegosztó webhelyen elérhető néhány perces ötletadó filmeket (theme films), továbbá a műtárgyakról ingyenesen elérhető és könnyen kinyomtatható segédanyagokat, ún. teacher’s pack-eket is összeállítottak. A tárgyakról szóló lényegi információkhoz érdekességeket, a tanórai tevékenykedtetésre vonatkozó ötleteket, beágyazott hiperlinkeket, levéltári forrásokat és könnyen letölthető nagy felbontású műtárgyfotókat is mellékeltek. A 18 hónapig futó projekt alatt közel ezren töltötték le a digitális múzeumi tartalmakat, és más múzeumok is elkezdték hasonló módon hasznosítani digitalizált tudástartalmaikat.
A Naomi Chapman által tartott előadást követő hozzászólások sokasága is mutatta a téma iránti élén érdeklődést. Az előadó konklúziója szerint a brit pedagógusok a tanulóikra szabott módon válogatnak a múzeumi szakemberek által felkínált menüből, mint egy a múzeumi „tapas” tálról.
A gyakorló hazai múzeumi szakemberek képviseletében előbb Dr. Pálóczy Krisztina, a Néprajzi Múzeum muzeológusa mutatta be intézménye digitális múzeumpedagógiai projektjeit[3], majd Sóki Diána és Kádár Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai adtak elő Jókai Mórnak Az aranyember című regényéhez kapcsolódó, tanároknak szóló digitális útmutatóról[4].
A délutáni workshopok során az érdeklődők betekintést nyertek a múzeumi gyűjteményekre alapuló digitális oktatási segédanyagok fejlesztésének módszertanába. Három témában került sor műhelymunkára. Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője a Digitalizált gyűjtemények a tanteremben című műhelybeszélgetést vezette, melynek során a pedagógusok közgyűjteményi illetve digitális múzeumi tartalmak használatára vonatkozó motivációját elemezték a résztvevők. Ugyanitt az is elhangzott, hogy a közgyűjtemények jóvoltából minősített tudástartalmak között kereshetnek a pedagógusok. A keresési feladatok a digitális kompetencia és a kulturális kontextusépítési képesség fejlesztésére is jó módszernek tűnnek, a tanulók strukturált keresési képessége fejlődik, mivel nem készen kapott információkhoz férnek hozzá.
Digitalizált segédanyagok múzeumi látogatások előtt és után címmel a Magyar Nemzeti Múzeum – OMMIK képviseletében Kómár Éva tartott workshopot, melynek összegzése szerint a technológia nem cél, csak eszköz, nem szükséges, hogy a múzeumi szakemberek mélyen ismerjék azt, de tisztában kell lenniük a digitalizációban rejlő lehetőségekkel. A Digitális múzeumi tartalmak és a köznevelés igényei című műhelyfoglalkozást pedig Pacsika Márton, a MOKK módszertani munkatársa moderálta. Itt a több kisebb csoportban folyó munka során a nemzeti alaptantervhez kapcsolódóan kerestek a résztvevők saját múzeumukra vonatkozó digitális tartalmakat, továbbá az intézmények közötti együttműködés lehetőségeit vizsgálták. Konlúziójuk szerint nem releváns már a digitális tartalmak és a múzeumi gyűjtemények, helyszínek szembeállítása, hiszen a két terület egymást erősítheti.
*
A nemzetközi konferenciára a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor. A projekt kétmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.
szerző: Kajári Gabi
fotók: Deim Péter
[1] Cél, hogy a Digitális Oktatási Stratégiához igazodva negyven százalékkal emelkedjen a közgyűjteményi tartalmakra épülő digitális tananyagok száma, és jelentősen nőjön a közgyűjtemények tartalomszolgáltatását igénybe vevő felhasználók száma. forrás: https://mandadb.hu/cikk/996133/Kozgyujtemenyi_Digitalizalasi_Strategia_20172025
    |
