belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

A kiterjesztett múzeumi valóságnak, illetve az innovatív digitális segédanyagoknak köszönhetően a pedagógusok és a diákok a muzeális tartalmakat a múzeumi és az iskolai környezetben egyaránt kreatív módon, aktív résztvevőként tudják felhasználni, így a múzeumi gyűjtemények az eddiginél nagyobb hatásfokkal válnak hozzáférhetővé és feldolgozhatóvá. Erre a gondolatra fókuszálva a muzeális intézmények digitalizált gyűjteményeit felhasználó oktatási segédanyagokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai jó gyakorlatokat, illetve módszertant lehetett első kézből megismerni a Discovering Museums, azaz Felfedező múzeumok – Digitális múzeumi tartalmak az oktatásért címmel szervezett múzeumi konferencián. A külföldi és hazai előadókat egyaránt felvonultató nemzetközi konferenciára 2019. április 29-én került sor Szentendrén, a Skanzenben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM MOKK) szervezésében.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!A konferencián a házigazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós köszöntötte a vendégeket, és hangsúlyozta, hogy a konzervatívnak tartott múzeumok már eddig is jól reagáltak a technológiai fejlődésre, és a továbbiakban is egymást segítő szféraként kell kezelni ezt a két területet.

 

Kassai Hajnal, az EMMI Múzeumi Főosztály főosztályvezetője megnyitójában kitért rá, hogy már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a múzeumi digitalizációra, hanem a digitalizált múzeumi tartalmak hasznosítása, hiszen a muzeális intézmények műtárgykezelőből tudásmegosztó szerepbe léptek át. Míg mostanra számos külföldi múzeum már ezen tudástartalmak publikálására koncentrál, addig hazánkban még elég heterogénnek mondható a helyzet. A honlappal nem is rendelkező kisebb intézményektől a digitális múzeumi tartalmak kizárólag marketing célú felhasználásán keresztül a legkorszerűbb LED falakat alkalmazó installációs megoldásokig terjed a skála.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról[1] szólva hangsúlyozta, hogy elsődleges cél lett a múzeumi ágazatban a köznevelés igényeihez való alkalmazkodás, a digitális kompetenciafejlesztés, a távoktatás, a hozzáféréshez és a tanuláshoz való jog támogatása, továbbá a hálózatos együttműködések segítése.

A köszöntőt és a nyitóbeszédet a plenáris szekció előadásai követték. Elsőként Nagy Magdolna, a MOKK mb. igazgatója adott tájékoztatást arról, hogy a digitalizált múzeumi tartalmak oktatási célra történő hasznosításának támogatásáért milyen lépéseket tett eddig az ágazat, illetve milyen kutatásokra és módszertani fejlesztésekre, továbbképzések kidolgozására került sor a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című projekt keretében.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

Kiemelte, hogy a digitalizálást mint fejlesztési területet érintő múzeumi mintaprojektek[2] a későbbiekben könnyen adaptálható modellprogramként szolgálhatnak a hasonló feladatra vállalkozó muzeális intézmények számára.

A nemzetközi múzeumi szcénát Naomi Chapman, a Cambridge-i Egyetemhez tartozó Scott Polar Kutatóintézet Sarkvidéki Múzeumának (Scott Polar Research Institute, Polar Museum) oktatási munkatársa képviselte. Mire van szüksége a pedagógusoknak a digitális múzeumi tartalmakból? című előadásában a digitális technológia iskolákban történő mindennapi használatát tekintette át, illetve azt, hogy ehhez miként tudtak kapcsolódni saját intézménye és általában az angol múzeumok.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

Előadásának középpontjában az állt, hogy meglehetősen speciális témájú (sarkkutatás) gyűjteménnyel rendelkező kismúzeumként is számos módon lehet törekedni a digitalizált gyűjtemény tananyagba való jobb beágyazottságára és a virtuális látogatók fokozottabb elérésére. A gyűjteményük oktatási célú digitalizálására fordítható ötezer angol fontnyi keretösszegből megvalósított kísérleti projekt esetében nagy hangsúlyt kapott a felhasználók igényeinek és múzeumhasználati szokásainak az alapos feltérképezése. Összesen öt iskola pedagógusait és közel 2500 tanulót kérdeztek meg arról, hogy a tanítás, illetve a tanulás során hogyan használják a digitális technológiát, a múzeumokat, a múzeumi honlapokat. Kérdőívek helyett hospitálásokon vettek részt és beszélgetéseket folytattak a kutatás célcsoportjaival.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!  Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

A Naomi Chapman által bemutatott projektet megalapozó kutatás konklúziójaként az derült ki, hogy a brit pedagógusok megbízható, minőségi, szakértő és átlátható, felhasználóbarát múzeumi forrásokra vágynak. Kifejezetten igénylik a múzeumi szakemberek segítségét, akiktől óravázlatok helyett inkább jó ötleteket szeretnének kapni. A kutatási eredményeket hasznosítva és a nemzetközi gyakorlatot követve az egyszerűségre törekedtek a projekt kidolgozásakor. Huszonkét kiállítási tárgy felhasználásával öt témában készítettek a Vimeo videómegosztó webhelyen elérhető néhány perces ötletadó filmeket (theme films), továbbá a műtárgyakról ingyenesen elérhető és könnyen kinyomtatható segédanyagokat, ún. teacher’s pack-eket is összeállítottak. A tárgyakról szóló lényegi információkhoz érdekességeket, a tanórai tevékenykedtetésre vonatkozó ötleteket, beágyazott hiperlinkeket, levéltári forrásokat és könnyen letölthető nagy felbontású műtárgyfotókat is mellékeltek. A 18 hónapig futó projekt alatt közel ezren töltötték le a digitális múzeumi tartalmakat, és más múzeumok is elkezdték hasonló módon hasznosítani digitalizált tudástartalmaikat. 

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

A Naomi Chapman által tartott előadást követő hozzászólások sokasága is mutatta a téma iránti élén érdeklődést. Az előadó konklúziója szerint a brit pedagógusok a tanulóikra szabott módon válogatnak a múzeumi szakemberek által felkínált menüből, mint egy a múzeumi „tapas” tálról.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

A gyakorló hazai múzeumi szakemberek képviseletében előbb Dr. Pálóczy Krisztina, a Néprajzi Múzeum muzeológusa mutatta be intézménye digitális múzeumpedagógiai projektjeit[3], majd Sóki Diána és Kádár Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusai adtak elő Jókai Mórnak Az aranyember című regényéhez kapcsolódó, tanároknak szóló digitális útmutatóról[4].

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

A délutáni workshopok során az érdeklődők betekintést nyertek a múzeumi gyűjteményekre alapuló digitális oktatási segédanyagok fejlesztésének módszertanába. Három témában került sor műhelymunkára. Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízióvezetője a Digitalizált gyűjtemények a tanteremben című műhelybeszélgetést vezette, melynek során a pedagógusok közgyűjteményi illetve digitális múzeumi tartalmak használatára vonatkozó motivációját elemezték a résztvevők. Ugyanitt az is elhangzott, hogy a közgyűjtemények jóvoltából minősített tudástartalmak között kereshetnek a pedagógusok. A keresési feladatok a digitális kompetencia és a kulturális kontextusépítési képesség fejlesztésére is jó módszernek tűnnek, a tanulók strukturált keresési képessége fejlődik, mivel nem készen kapott információkhoz férnek hozzá.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

Digitalizált segédanyagok múzeumi látogatások előtt és után címmel a Magyar Nemzeti Múzeum – OMMIK képviseletében Kómár Éva tartott workshopot, melynek összegzése szerint a technológia nem cél, csak eszköz, nem szükséges, hogy a múzeumi szakemberek mélyen ismerjék azt, de tisztában kell lenniük a digitalizációban rejlő lehetőségekkel. A Digitális múzeumi tartalmak és a köznevelés igényei című műhelyfoglalkozást pedig Pacsika Márton, a MOKK módszertani munkatársa moderálta. Itt a több kisebb csoportban folyó munka során a nemzeti alaptantervhez kapcsolódóan kerestek a résztvevők saját múzeumukra vonatkozó digitális tartalmakat, továbbá az intézmények közötti együttműködés lehetőségeit vizsgálták. Konlúziójuk szerint nem releváns már a digitális tartalmak és a múzeumi gyűjtemények, helyszínek szembeállítása, hiszen a két terület egymást erősítheti.

Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok! Múzeumi „tapas” tál – azaz óravázlatok helyett inkább jó ötleteket adjatok!

*

A nemzetközi konferenciára a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében került sor.  A projekt kétmilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

 

szerző: Kajári Gabi

fotók: Deim Péter



[1] Cél, hogy a Digitális Oktatási Stratégiához igazodva negyven százalékkal emelkedjen a közgyűjteményi tartalmakra épülő digitális tananyagok száma, és jelentősen nőjön a közgyűjtemények tartalomszolgáltatását igénybe vevő felhasználók száma. forrás: https://mandadb.hu/cikk/996133/Kozgyujtemenyi_Digitalizalasi_Strategia_20172025