belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A programról összefoglaló írás itt olvasható.

Múzeumpedagógia „Allah útján” a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban

A Jakováli Hasszan-dzsámi - Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ múzeumpedagógiai programja 2013-ban Múzeumpedagógiai Elismerő Oklevélben részesült.

Múzeumpedagógia a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban

A felvétel az oklevél átadásakor készült a 11. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitón.

Aczél Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum történész - főmúzeológusának értékelése szerint:

A pécsi Jakováli Hasszán pasa dzsámi kiállításának múzeumpedagógiai hasznosítási programja keretében a Központ szakavatott munkatársai a műemléki épületegyüttesben kialakított „Allah útján” című időszaki kiállításhoz a tolerancia, a másság és a kulturális sokszínűség érzékeltetéséhez kiválóan illeszkedő programsorozatot állítottak össze. A pályázatban bemutatott rendkívül szerteágazó kínálat, programgazdagság átfogó közművelődési, közönségkapcsolati munkára világít rá, melynek egy részét képezi a múzeumpedagógiai tevékenység.

A sokrétű, változatos program- és eszközkínálat a hazai múzeumpedagógia eddig elért eredményeinek komplex felhasználásáról, érvényesítéséről tesz tanúbizonyságot. A program eredményességét a „mérőszámok” egyértelműen mutatják: 17 féle tematikát felsorakoztatva 129 alkalomra került sor, amely együttesen több mint 3000 érdeklődőt vonzott.

A Forster Gyula Központ 2013-as múzeumpedagógiai pályázatát a bíráló bizottság a díjazottak közé emelte; a magas színvonalú, komplexitásra törekvő tervezés és megvalósítás alapján elismerő oklevéllel jutalmazza.

Interjú D. Barabás Máriával, a Forster Központ múzeumpedagógusával, a program kidolgozójával:

Miért pont a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi lett a program helyszíne?

A Forster Központ majd félszáz műemlék gondnokolója és üzemeltetője az ország egész területén, ezek között öt történeti helyszínünkön (Pécs, Fertőd, Ozora, Edelény, Fáj) futnak nagyszabású múzeumpedagógiai projektjeink az Európai Unió támogatásával, a TÁMOP keretében. Ezek közül a pécsi Jakováli Haszan-dzsámihoz kapcsolódó programunk megvalósításában járunk elöl, ahol korábban a tárlatvezetéseken kívül nem zajlott múzeumpedagógiai tevékenység.

Az állandó kiállítás (a dzsámi műemléki épülete és berendezése), illetve az „Allah útján” című időszaki kiállítás, melyekben a látogató az iszlám kultúra és vallás világába kap betekintést, kiváló lehetőséget nyújt a múzeumpedagógiai tevékenységhez, az ifjúság történelmi és művelődéstörténeti ismereteinek élményszerű elmélyítéséhez. A helyszín különleges, nem csupán azért, mert építészeti örökségünk része (az egyetlen dzsámi, amely minaretjével együtt épen maradt Magyarországon), hanem a hozzá kapcsolódó szellemi történeti értékek miatt is. Különlegessége, hogy ez az egyetlen iszlám imahely, amely autentikus környezetben működik hazánkban.

A program elsősorban a fiataloknak szól. Hogy látják, a mai gyerekek hogy viszonyulnak a művelődéstörténethez, illetve a műemlékekhez?

Nagyon jó tapasztalataink vannak. A gyerekek nagy felfedezők. Szeretik felfedezni a titkokat, megfejteni régi korok üzenetét. Ehhez persze meg kell mutatni nekik a kapcsolódási pontokat, a „startvonalat”, ahonnan elindulva, segítségünkkel saját maguk is eljuthatnak a felismerésekhez. Itt, a dzsámiban ilyen kapcsolódási pont volt pl. a korániskola téma, ahol az egykor itt élő és tanuló muszlim gyerekek iskolai életébe pillanthattak be, és nagy lelkesedéssel próbálkoztak a kalligráfiával. A művelődéstörténeti témák feldolgozását is nagyon élvezték, amikor pl. a rabszabadítás témában emberi sorsokba, élethelyzetekbe kellett helyezkedniük a drámajáték során. A társasjátékban a vetekedő csoportok játszva tanultak. Közhely, hogy csak azt szerethetjük, amit megismertünk, nekünk pedig nagyon fontos, hogy szeressék és védjék a műemlékeket. A mintegy háromezer gyermek, akik a bő egy év során eljutottak hozzánk, ismeretekkel, élményekkel gazdagodott, számukra ez a műemlék valóságossá vált, s a tanári és tanulói visszajelzések szerint is egyértelműen pozitív beállítódást sikerült kialakítani bennük a történeti emlék iránt.

A társadalmi tolerancia szintén a kiemelt témakörök között foglal helyet. Az múzeumoknak milyen szerepe lehet ennek a mentalitásnak a széleskörű hirdetésében/terjesztésében?

Programunk fontos célkitűzése volt, hogy a fiatalokat nyitottá tegyük más kultúrák megismerésére, hogy felismerjék a közös pontokat az iszlám és a kereszténység között, a kultúrák egymásra hatását. Szerettük volna a sztereotípiákat a történelemszemléletükben feloldani és toleranciára nevelni. Egyik fő témánk az „Allah nyomában c. kiállításunk feldolgozása: az iszlám alaptételei, a muzulmánok életmódja, a vallás tanítását követő mindennapjaik. Tapasztalható, hogy az iszlám ismeretlen fogalma a gyerekek tudatában összekapcsolódik a fundamentalisták fanatizmusával, a híradásokban látott terrorizmussal, ami korántsem jellemző az iszlám világ egészére. Szokásaik, vallási gyakorlataik bemutatásával az a célunk, hogy ismerjék meg, és fedezzék fel a tiszteletre méltó értékeket a másik ember kultúrájában, hitében. Tombay Liza tanuló levele is megerősít minket abban, hogy jó úton járunk:

"Nekem a legjobban a törökök kultúrája és műveltsége tetszik. Nekik köszönhetőek például a tulipánok, egy jó pár szó, (romként) megmaradt gőzfürdők. A foglalkozáson nekem nagyon tetszettek a török közmondások jelentésének megfejtése, a keresztrejtvény megfejtése, séta közben az "idegenvezetés", az, hogy bemehettünk olyan helyre, ahová az ember csak úgy simán nem mehet be. Valamint tetszett a tükörterem. Más is nagyon tetszett, de amit leírtam, az kiemelkedően tetszett. Két szóval: nagyon szerettem." (Tombay Liza Köztársaság Téri Általános Iskola 5. o.)

Az eddig lezajlott programok milyen eredménnyel zárultak, milyen következtetéseket lehet levonni a tapasztalatokból?

Bár a statisztika nem mond el mindent a sikerességről, mégis egy rövid számvetés: 12 intézménnyel kötött együttműködési megállapodás keretében 126 alkalommal fogadtunk gyermekeket, diákokat a 17 féle tematikával kidolgozott foglalkozás sorozatainkon. Elkészítettük a múzeumpedagógiai koncepciót és a múzeumpedagógiai tematikákat és óraterveket a múzeumi foglalkozásokhoz. A projektben résztvevő pedagógusokat több alkalommal készítettük fel a programban való részvételre. Számukra a korról és a dzsámiról felkészítő anyagokat állítottunk össze, amelyet elektronikus formában eljuttattunk az intézményekbe. Programunkban 18 múzeumi órát, 15 múzeumi napot, 52 tematikus foglalkozást, 10 szakköri foglalkozást, 10 speciális igényű gyerekeknek tartott foglalkozást, 20 szabadegyetemi előadást és a tervezett 4-ből már 3 egész napos családi foglalkozást tartottunk meg. Nagy sikerű internetes ismeretterjesztő játékot bonyolítottunk le a partner általános iskolákkal Keresd meg a pasa kincsét! címmel. A programban 2012 szeptemberétől mostanig több mint 3000 óvodás, iskolás és családi napra látogató vendég vett részt.

Kiadványokkal, kreatív múzeumi játékokkal, elektronikus múzeumi demonstrációkkal bővítettük a múzeumi kínálatot.

A foglalkozásokról a résztvevők nagyon pozitív visszajelzéseket adtak, s várják a folytatást.

Példaként idézünk az egyik lelkes szülő leveléből, aki leírta, hogy gyermekei hetekig a dzsámi látogatás hatása alatt rajzolgattak, meséltek, énekeltek:

"Örülök, hogy a kislányaim ebben a kis gyermekkorban már találkozhattak a múzeumpedagógiai óra keretében lakóhelyük egyik történelmi "kincsével", testközelből megismerhették a múzeumlátogatás szépségeit, szabályait és ezeken az interaktív foglalkozásokon hallott, tanult mesékre, versekre, dalokra, mondókákra majd a jövőben mindig ráismernek." (Pollák Judit)