Nádasdy Ferenc Múzeum: Páratlan. Lépésről lépésre egy ismeretlen ismerőssel – muzeális intézmény helyi beágyazódása és hálózatosodása a közoktatási területtel
Mintaprojekt alapadatok
Mintaprojekt címe: Páratlan. Lépésről lépésre egy ismeretlen ismerőssel – muzeális intézmény helyi beágyazódása és hálózatosodása a közoktatási területtel
Alcíme: Kerettantervhez illeszkedő tudásbővítő és alternatív múzeumpedagógiai foglalkozások
Mintaprojekt megvalósító intézmény, település: Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár
Régió: Vas megye
Megvalósulás helyszíne (ha eltér a megvalósító intézménytől): -
Együttműködő köznevelési intézmények:
Nádasdy Tamás Általános Iskola
Szent László Katolikus Általános Iskola
Gárdonyi Géza Általános Iskola
Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola
Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola
Együttműködő felsőoktatási intézmény: ELTE Savaria Egyetemi Központ
Mentorált múzeum, település: Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár (Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum), Körmend
Választott módszertan:
- A modern múzeumi interpretáció módszertana – gyűjtemények pedagógiai hasznosíthatósága
- Múzeumpedagógiai módszerek a szakképzés támogatására
Bevont diákok száma (megvalósító és mentorált intézményből összesen): 763
Társadalmi, gazdasági, pedagógiai körülmények, amelyek a mintaprojekt kiindulási helyzetét jellemzik
A fejlett országokban nő az általános iskolázottság szintje, a magasan kvalifikált szülők a gyermekük taníttatása és szabadidejének eltöltése terén olyan igényes kulturális tevékenységeket kívánnak, melyek megalapozzák az erős szociális-gazdasági esélyekkel rendelkező jövőt. Ennek a jogos elvárásnak megfelelni kívánó és a felzárkóztatási programokkal karöltve működő mintaprojekt ebben a kontextusban társadalmilag egy megelőző célú és támogató fázis, melynek eredményekén csökkenhet a külföldön tanuló diákok száma.
Ugyancsak társadalmi eredmény a kulturálisan passzív területek felébresztése az alvó állapotból. A múzeum intézményének önmagában vett műtárgyként kezelése sokat rontott az 1970-80-as években a múzeum, mint hasznos társadalmi tér szerepén. Az elszigeteltség felszámolásának első mérföldköve a felnövekvő generációk ránevelése a szemléletváltásra. A nem profitorientált intézmények sorában a múzeumok és könyvtárak azok a pontok, melyek célzatosan szolgálhatják a társadalmat tudásmegőrző, készségfejlesztő, és közönségorientált hozzáállásukkal.
Fontos tényező az is, hogy Sárváron a turizmus kiemelt szerepe miatt különösen nagy igény mutatkozik az idegenforgalmi szakképzettség iránt. A szakgimnázium végzőseinek különösen fontos, hogy a város turisztikával kapcsolatos kulturális intézményeiben otthonosan mozgjanak.
A mintaprojekt konkrét céljai, a célok kapcsolódása a két választott módszertani témához
A projekt célja, hogy elmélyítse a múzeum társadalmi beágyazottságát, bővítse kapcsolatrendszerét, erősítse és gyakorlattá tegye pedagógiai szerepét a köznevelési, kulturális intézmények, civil szervezetek oktatás-nevelési területén. A múzeum elismertetheti magát az ismeretátadás egyik fontos helyszíneként, mindehhez módszertani elveket dolgoz ki, amket a gyakorlatban meg is valósít. A mintaprojekt kapcsolódik az országos, illetve városi intézmények oktatási programjaihoz, fejlesztési céljaihoz, a fiatal korosztályt felkészíti az önálló tanulásra (élethosszig tartó tanulás elve, minőségi tanulás). A diákok ismeretbővítése mellett az is célja, hogy a múzeum intezívebben kapcsolódjon a nem-formális és informális oktatáshoz.
A mintaprojekt megvalósítása során alkalmazott módszerek bemutatása és indoklása
Hagyományos tárlatvezetés helyett társadalmi ismeretek, művészeti, kommunikációs, technikai és pályaválasztási tematikákhoz kapcsolódóan tantervhez illeszkedő és tudományorientált múzeumpedagógiai órát tartunk, ahol kompetencia alapú, konkrét fejlesztési terv mentén történik az oktatás-nevelés a múzeum falain belül. Mindez egyszerre erősíti a tanulók befogadóképességét és kritikai érzékét, valamint a különböző kulturális intézmények szolgáltató, fejlesztő szerepét. A projekt a kreatív tanulás módszertanának kiépítését is célozza. A tanulás ösztönzése mindemellett az önképzés, önkifejezés távlati lehetőségét nyitja meg a diákok számára. Ez a hiánypótló szegmens egyfajta hálóként működik: oktatási intézmények között, múzeum és múzeum között is kölcsönös reakciót eredményez, hatása megmutatkozik a hagyományos múzeumok működési területén is.
A programban az iskolák páratlan évfolyamai vesznek részt. A résztvevő osztályok a tanévben két alkalommal látogatnak el a múzeumba, ahol szervezett foglalkozáson vesznek részt. A foglalkozások alkalmanként kétszer 45 percesek. A program során megismerkednek a múzeum gyűjteményeivel, a múzeumban végzett tevékenységek részleteivel, a múzeumok szerepével az ismeretszerzésben, a tevékenységektől a gyűjteményeken át a használhatóságig. A pedagógiai foglalkozás tanórán belüli rendszerben történik, igazodik a tantárgyi felosztáshoz és a tanmenethez, így elemei egymásra épülnek, struktúrájában az ismétlés, megismerés, új információ, konklúzió folyamat hurok formájában biztosítja az interakció folyamatosságát.
Néhány tematika:
- Az Óperenciás tengeren is túl
A tárgy, a mese, az esemény, az alkotás.
Az olvasott, látott, hallott alkotások emberi alaphelyzetek, történelmi témák, néphagyományok, népi örökség felismerése, megnevezése a múzeum falai között. A jó és a rossz, a szép és a csúnya, a mese és a történelem hű elbeszélés fogalmak feldolgozása.
A konfliktus, mint esemény felvezetése a történelmi, néphagyományokhoz kapcsolódó, mesékben és mondákban. A megjelenített események valóságtartalma.
Ötletként: (huszármese), bábozás, mese a hercegekről, a parasztlegényről, a sárkányról, a kovácsról, az üvegcipellőkről. Társadalmi rétegek, karakterek és funkciók.
A múzeum csak keret, ahol nemcsak kiállításokat lehet nézni, hanem mindenféle dolgot felfedezni.
Kapcsolódási pontok a kerettantervvel:
Magyar nyelv, Környezetismeret, Technika- életvitel-kultúra.
Harmadik osztály:
Az életkori sajátosságokhoz illeszkedve ebben a korban tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálata és értelmezése is fontossá válik.
- Kiruccanás a raktárba: nekünk is van otthon ilyen kanalunk!
Hogyan kerül a műtárgy a kiállításba? Tárgyak: esztétika, gyakorlatiasság, divat. Hogy mesél egy tárgy szavak nélkül magáról?
Az iskolán kívüli ismeretlen helyszínen (raktár) a műtárgyakkal, és azok funkcióival kapcsolatos felismerések tudatosítása. A gyermekek korábbi belső tudásának hasznosítási területei, a gondolkodásmód, a kreatív és absztrakt elképzelés, a családból, iskolából, óvodából hozott ismeretek szembesítése a korabeli tárgyak, épületrészek, történelmi események színterén.
- Szimbólumok a tárlaton
Benn a bárány, kinn a farkas. Avagy milyen jelentéstartalmat hordoznak az épületek történelmi díszítései, mit üzennek a különböző korok során újra és újra felbukkanó ismerős szimbólumok: angyal, bárány, oroszlán, sellő, olló, könyv, kard, leplek és vértek, egyenruha színek és kéztartások a festményeken? Olvassuk ki a festények hátterét, a porcelánok vadászjeleneteit, az egyenruhák csillagait, a bútorok lábainak formázatát, a stukkók, borostyánok, indák történetét!
A foglalkozások során hangsúlyossá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenérvek keresése és összevetése is fontos szerepet kap.
Kapcsolódási pontok a kerettantervvel: magyar nyelv, rajz és vizuális kultúra, hit és erkölcstan, technika, életvitel és gyakorlat, környezetismeret.
Ötödik osztály
- Mi leszek, ha nagy leszek?
János Vitéz (romantikus elképzelés kontra valóság?)
Az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak gyakorolása, a kritikus, problémamegoldó és a fogalmi gondolkodás fejlesztése beépül a tanmenetbe, és az iskolán kívüli tanulás, kulturális programok menetébe. Itt kap nagy szerepet az egyén, az erkölcsi kérdésekben meghozott ítélet kialakulása. A nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak az irodalmi művek, a képzőművészeti alkotások, az épített környezetünk egységei. A történelmi kánon megismerése, párhuzamának meghúzása a gyermekek saját konfliktusaival, érzelmi és értelmi gyakorlatot is jelent.
A múzeumpedagógiai óra kifejezetten a huszárság, a történelmi egység-gondolkodás köré épített társadalmi, történelmi, irodalmi képet bontja ki. Szerepet kap a magyar nyelv és irodalom, a helyismeret, a történelem, a környezet- és médiatudatos magatartás, a manipuláció hatásmechanizmusainak megismerése.
A klasszikus értékrend társadalmi formáló ereje széles tananyag. Feltesszük a legizgalmasabb kérdéseket, amik a huszárnak álló fiatalembereket is foglalkoztatták annak idején: amit szeretek azt pozitívan nézem, még akkor is, ha esetleg vannak árnyoldalai. Kukorica Jancsi a zsiványtanya felégetése után a romantikus huszárkép alapján lép be a huszárezredbe.
Mi teszi a huszárt?
Kapcsolódási pontok a kerettantervvel: magyar nyelv és irodalom, történelem és honismeret, rajz és vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, természetismeret, biológia-egészségtan.
A megvalósult mintaprojekt adaptálhatósága más muzeális intézményekben
Adaptálhatóság szempontjából magát a módszertant emelnénk ki. A konkrét múzeumpedagógiai órák minden esetben a Nádasdy Ferenc Múzeum kiállításához, a Nádasdy-vár freskóihoz, az épülethez, a városhoz, a vár történetéhez kapcsolódnak. A tartalmi szempontokat a nevelési intézmények tantervében található órai tematikák mentén állítottuk össze. A múzeumpedagógiai kreativitás itt elsőbbséget élvez. Minden esetben fel kell kutatni a kiválasztott tanóra anyagából azt a rést, amit a múzeum adott esetben ki tud tölteni. Ez azért is fontos, mert a nevelési intézmények pedagógusai pontosan emiatt az attitűd miatt tudnak a múzeumok ismeretátadási szerepe mellé állni. A közös feladat és a közös cél megvilágítása az egyik legérzékenyebb és egyben legfontosabb szegmens volt már a mintaprojekt tervezése során. A szemlélet adaptálhatóságánál pedig a két fél kölcsönös tapasztalatának figyelembevétele mellőzhetetlenül fontos azzal együtt, hogy ez a pont, ami adott esetben a legtöbb nehézséget is magában hordozza.
szerző: Molnár Andrea múzeumpedagógus
       |
