Szerethető múzeum? – Múzeumok és életminőség
Szerethető múzeum? – Múzeumok és életminőség
Mit jelent a minőségi élet? És mit tehet a múzeum a vele kapcsolatba lépők – látogatók, kutatók, dolgozók – minőségibb életéért? Az Országos Múzeumpedagógiai Konferencia 2014-ben ezekre a kérdésekre kereste a választ, a MOKK koordinátori munkacsoportja pedig már az év elején elkezdte a jó példák összegyűjtését. Az „életminőség-javító múzeumi programok” munkacsoport vezetőjeként a konferencia nyitó előadásához egy kérdőíves kutatást végeztem el: arra voltam kíváncsi, a konferencia résztvevőinek milyen előzetes ismeretei, elképzelései vannak az életminőség fogalmáról, és mit gondolnak a múzeumok hozzájárulásának lehetőségeiről az egyének és a társadalom életminőségének javításához. Az online kérdőívet a regisztrált résztvevők több, mint egyharmada, összesen 26 fő töltötte ki.
A kérdőív összeállításakor arra törekedtem, hogy a válaszadók először saját elképzeléseiket, az életminőség fogalmához kötődő asszociációikat fogalmazhassák meg, majd egy következő egységben arra kérdeztem rá, mit gondolnak a múzeumok szerepéről ezen a téren, melyek azok a területek, ahol véleményük szerint a múzeumok hozzájárulhatnak az életminőség javításához. Végül arról kívántam információt gyűjteni, a válaszadók intézményeiben vannak-e az életminőség javítását szolgáló – vagy a válaszadó által akként értékelt – programok, ha igen, milyen jellegűek, és ha nem, tervezik-e ilyen programok megvalósítását a jövőben.
Az első kérdés szabad asszociáción alapult: azt a három szót kellett leírni, ami a válaszadónak eszébe jutott a „minőségi élet” fogalmáról. A 26 válaszadó összesen 34 szót adott meg, vagyis igen sok volt az egyezés. A leggyakoribb válasz a kultúra volt (10 említés), ezt követte az egészség (8), majd a család és a biztonság következett (4-4 említés). Csak ezek után, két-két említéssel szerepelt az anyagi biztonság, az önmegvalósítás, az élmény, a jólét és a tudás. A válaszokban szereplő fogalmakat az alábbi ábrán úgy igyekeztem megjeleníteni, hogy a hasonló, illetve összetartozó fogalmakat egymás közelébe rendeztem, az említés gyakoriságát pedig különböző betűmérettel jelöltem:
A válaszok értékelésénél fontos kiemelni, hogy a válaszadók – a konferencia résztvevői – mind a kultúra (közgyűjtemények) vagy az oktatás (egyetem, főiskola) területéről érkeztek. Ez magyarázhatja a kultúra ilyen egyértelmű elsőbbségét az életminőséggel kapcsolatos asszociációk között.
A következő kérdésben a megadott négy tudományterület közül kellett kiválasztani, melyekhez kapcsolja a válaszadó az életminőség fogalmát. A kérdéssel elsősorban a téma interdiszciplináris jellegére kívántam felhívni a válaszadók figyelmét, ezért természetesen több válasz is megjelölhető volt. A legtöbben (74 %) érdekes módon az egészségtudományt jelölték meg, és valamivel kevesebben kapcsolták össze az életminőséget a szociológiával és a pszichológiával (a válaszadók 69 illetve 65 %-a)[1]. A pedagógiát 50 % jelölte meg, az egyéb válasznál pedig a figyelemre és továbbgondolásra érdemes teológia mellett az interdiszciplináris és a kutatások kifejezés szerepelt.
A kérdőív következő egységében négy, a múzeumok és az életminőség összefüggéseire vonatkozó állításokat tettem. A válaszadónak azt kellett megjelölnie, mennyire ért egyet az adott állítással. Az elsővel – „A múzeumok hatással vannak az egyének és a társadalom életminőségére” – csupán a válaszadók 35 %-a értett teljesen egyet, 62 %-uk részben egyetértett, és a fennmaradó 4 % (1 fő) sem a nem értek egyet, hanem a nem tudom választ jelölte meg. A legnagyobb egyetértés „A múzeumok mint munkahelyek jelentős hatással vannak az ott dolgozók életminőségére” állítás esetében volt: a válaszadók 77 %-a teljesen, 23 %-uk pedig részben egyetértett ezzel. Az előző válaszokhoz hasonlóan magas volt a teljesen egyetértők (38 %) és a részben egyetértők (58 %) aránya annál az állításnál is, miszerint „A múzeumok jelentősen hozzájárulhatnak a környezetükben élők életminőségének javításához.” Ugyanakkor itt szerepelt először nem értek egyet válasz (1 fő, 4 %). Az ellentétes megfogalmazású utolsó állítással – „A múzeumok nem tudnak hozzásegíteni a minőségibb élethez.” – viszont csupán a válaszadók 73 %-a nem értett egyet, 19 % részben egyetért ezzel is, 8 % pedig nem tudja megítélni.
Ezután a kérdőív hat konkrét területet sorolt fel; ezek közül kellett megjelölni azokat, ahol a válaszadó szerint a múzeumok hozzájárulhatnak az életminőség javításához. A legtöbben (96 %) azt gondolják, hogy a helyi közösséghez tartozás erősítésében tud segíteni a múzeum. Sokak szerint az érzelmi jólét erősítésében (69 %) és a családi, baráti viszonyok alakításában (65 %) is jelentős szerepe lehet a múzeumoknak. Az egészségmegőrzés, gyógyulás területét a válaszadók harmada (35 %) jelölte meg, a környezet rendezettségének, minőségének biztosítását pedig közel negyede (23 %). A válaszadók szerint a legkevésbé az anyagi jólét biztosításához tud hozzájárulni a múzeum (1 %).
A következő kérdésre adott válaszból kitűnik, hogy a megkérdezett szakemberek által képviselt intézmények mintegy kétharmadában (62 %) van a fenti témák bármelyikéhez kapcsolódó program. A szöveges összefoglalók tanúsága szerint a különböző előadások, alkotó foglalkozások, koncertek, a helyi értékek, hagyományok ápolását célzó rendezvények, családi programok, a múzeumi baráti körök eseményei, az önkéntes programok, illetve a generációk közti kapcsolatot erősítő rendezvények a leggyakoribbak. A színes felsorolás és az előző kérdésre adott igen válaszok magas aránya ellenére azonban csupán a válaszadók 42 %-a tervezi, hogy jövőre az életminőség javításához kapcsolódó programot dolgoz ki és valósít meg. Mivel a válaszok alapján már a konferencia előtt is alapvető nyitottság és érzékenység érezhető a téma iránt, bízhatunk abban, hogy a kétnapos szakmai találkozó végére sokkal többen vállalkoznak majd ilyen programok kigondolására, és a múzeumok tudatosabban vállalják fel azt az életminőség-javító szerepet, mely potenciálisan már most is bennük van.
Bárd Edit
Komárom-Esztergom megyei koordinátor
pr és marketing munkatárs, Duna Múzeum, Esztergom
Bibliográfia
Kovács Balázs
2007 Életminőség – boldogság – stratégiai tervezés. Polgári Szemle, 2007. február.
Online verzió: http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=166 (letöltve: 2014. 09.15.)
Sebestyén Tibor
2005 Életminőség és boldogság, Polgári Szemle, 2005. június.
Online verzió: http://epa.oszk.hu/00800/00890/00005/article35.html (letöltve: 2014. 09. 15.)
Gondos Borbála – Hercz Ágnes
2011 A kulturális tevékenységek hatása az életminőségre
http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2011/kreativgondolkodas/Gondos_Hercz.pdf (letöltve: 2015. 01. 16.)
[1] A szakirodalom egyébként csupán ezt a három tudományterületet említi az életminőséggel kapcsolatban. L. Sebestyén, 2005.
