belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Szerethető múzeum? – Múzeumok és életminőség

Szerethető múzeum? – Múzeumok és életminőség

Mit jelent a minőségi élet? És mit tehet a múzeum a vele kapcsolatba lépők – látogatók, kutatók, dolgozók – minőségibb életéért? Az Országos Múzeumpedagógiai Konferencia 2014-ben ezekre a kérdésekre kereste a választ, a MOKK koordinátori munkacsoportja pedig már az év elején elkezdte a jó példák összegyűjtését. Az „életminőség-javító múzeumi programok” munkacsoport vezetőjeként a konferencia nyitó előadásához egy kérdőíves kutatást végeztem el: arra voltam kíváncsi, a konferencia résztvevőinek milyen előzetes ismeretei, elképzelései vannak az életminőség fogalmáról, és mit gondolnak a múzeumok hozzájárulásának lehetőségeiről az egyének és a társadalom életminőségének javításához. Az online kérdőívet a regisztrált résztvevők több, mint egyharmada, összesen 26 fő töltötte ki.

A kérdőív összeállításakor arra törekedtem, hogy a válaszadók először saját elképzeléseiket, az életminőség fogalmához kötődő asszociációikat fogalmazhassák meg, majd egy következő egységben arra kérdeztem rá, mit gondolnak a múzeumok szerepéről ezen a téren, melyek azok a területek, ahol véleményük szerint a múzeumok hozzájárulhatnak az életminőség javításához. Végül arról kívántam információt gyűjteni, a válaszadók intézményeiben vannak-e az életminőség javítását szolgáló – vagy a válaszadó által akként értékelt – programok, ha igen, milyen jellegűek, és ha nem, tervezik-e ilyen programok megvalósítását a jövőben.

Az első kérdés szabad asszociáción alapult: azt a három szót kellett leírni, ami a válaszadónak eszébe jutott a „minőségi élet” fogalmáról. A 26 válaszadó összesen 34 szót adott meg, vagyis igen sok volt az egyezés. A leggyakoribb válasz a kultúra volt (10 említés), ezt követte az egészség (8), majd a család és a biztonság következett (4-4 említés). Csak ezek után, két-két említéssel szerepelt az anyagi biztonság, az önmegvalósítás, az élmény, a jólét és a tudás. A válaszokban szereplő fogalmakat az alábbi ábrán úgy igyekeztem megjeleníteni, hogy a hasonló, illetve összetartozó fogalmakat egymás közelébe rendeztem, az említés gyakoriságát pedig különböző betűmérettel jelöltem:

Szerethető múzeum? – Múzeumok és életminőség

A válaszok értékelésénél fontos kiemelni, hogy a válaszadók – a konferencia résztvevői – mind a kultúra (közgyűjtemények) vagy az oktatás (egyetem, főiskola) területéről érkeztek. Ez magyarázhatja a kultúra ilyen egyértelmű elsőbbségét az életminőséggel kapcsolatos asszociációk között.

A következő kérdésben a megadott négy tudományterület közül kellett kiválasztani, melyekhez kapcsolja a válaszadó az életminőség fogalmát. A kérdéssel elsősorban a téma interdiszciplináris jellegére kívántam felhívni a válaszadók figyelmét, ezért természetesen több válasz is megjelölhető volt. A legtöbben (74 %) érdekes módon az egészségtudományt jelölték meg, és valamivel kevesebben kapcsolták össze az életminőséget a szociológiával és a pszichológiával (a válaszadók 69 illetve 65 %-a)[1]. A pedagógiát 50 % jelölte meg, az egyéb válasznál pedig a figyelemre és továbbgondolásra érdemes teológia mellett az interdiszciplináris és a kutatások kifejezés szerepelt.

A kérdőív következő egységében négy, a múzeumok és az életminőség összefüggéseire vonatkozó állításokat tettem. A válaszadónak azt kellett megjelölnie, mennyire ért egyet az adott állítással. Az elsővel – „A múzeumok hatással vannak az egyének és a társadalom életminőségére” – csupán a válaszadók 35 %-a értett teljesen egyet, 62 %-uk részben egyetértett, és a fennmaradó 4 % (1 fő) sem a nem értek egyet, hanem a nem tudom választ jelölte meg. A legnagyobb egyetértés „A múzeumok mint munkahelyek jelentős hatással vannak az ott dolgozók életminőségére” állítás esetében volt: a válaszadók 77 %-a teljesen, 23 %-uk pedig részben egyetértett ezzel. Az előző válaszokhoz hasonlóan magas volt a teljesen egyetértők (38 %) és a részben egyetértők (58 %) aránya annál az állításnál is, miszerint „A múzeumok jelentősen hozzájárulhatnak a környezetükben élők életminőségének javításához.” Ugyanakkor itt szerepelt először nem értek egyet válasz (1 fő, 4 %). Az ellentétes megfogalmazású utolsó állítással – „A múzeumok nem tudnak hozzásegíteni a minőségibb élethez.” – viszont csupán a válaszadók 73 %-a nem értett egyet, 19 % részben egyetért ezzel is, 8 % pedig nem tudja megítélni.

Ezután a kérdőív hat konkrét területet sorolt fel; ezek közül kellett megjelölni azokat, ahol a válaszadó szerint a múzeumok hozzájárulhatnak az életminőség javításához. A legtöbben (96 %) azt gondolják, hogy a helyi közösséghez tartozás erősítésében tud segíteni a múzeum. Sokak szerint az érzelmi jólét erősítésében (69 %) és a családi, baráti viszonyok alakításában (65 %) is jelentős szerepe lehet a múzeumoknak. Az egészségmegőrzés, gyógyulás területét a válaszadók harmada (35 %) jelölte meg, a környezet rendezettségének, minőségének biztosítását pedig közel negyede (23 %). A válaszadók szerint a legkevésbé az anyagi jólét biztosításához tud hozzájárulni a múzeum (1 %).

A következő kérdésre adott válaszból kitűnik, hogy a megkérdezett szakemberek által képviselt intézmények mintegy kétharmadában (62 %) van a fenti témák bármelyikéhez kapcsolódó program. A szöveges összefoglalók tanúsága szerint a különböző előadások, alkotó foglalkozások, koncertek, a helyi értékek, hagyományok ápolását célzó rendezvények, családi programok, a múzeumi baráti körök eseményei, az önkéntes programok, illetve a generációk közti kapcsolatot erősítő rendezvények a leggyakoribbak. A színes felsorolás és az előző kérdésre adott igen válaszok magas aránya ellenére azonban csupán a válaszadók 42 %-a tervezi, hogy jövőre az életminőség javításához kapcsolódó programot dolgoz ki és valósít meg. Mivel a válaszok alapján már a konferencia előtt is alapvető nyitottság és érzékenység érezhető a téma iránt, bízhatunk abban, hogy a kétnapos szakmai találkozó végére sokkal többen vállalkoznak majd ilyen programok kigondolására, és a múzeumok tudatosabban vállalják fel azt az életminőség-javító szerepet, mely potenciálisan már most is bennük van.

 

Bárd Edit

Komárom-Esztergom megyei koordinátor

pr és marketing munkatárs, Duna Múzeum, Esztergom

 

Bibliográfia

Kovács Balázs

2007 Életminőség – boldogság – stratégiai tervezés. Polgári Szemle, 2007. február.

Online verzió: http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=166 (letöltve: 2014. 09.15.)

 

Sebestyén Tibor

2005 Életminőség és boldogság, Polgári Szemle, 2005. június.

Online verzió: http://epa.oszk.hu/00800/00890/00005/article35.html (letöltve: 2014. 09. 15.)

 

Gondos Borbála – Hercz Ágnes

2011 A kulturális tevékenységek hatása az életminőségre

http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2011/kreativgondolkodas/Gondos_Hercz.pdf (letöltve: 2015. 01. 16.)



[1] A szakirodalom egyébként csupán ezt a három tudományterületet említi az életminőséggel kapcsolatban. L. Sebestyén, 2005.

Nyitólap

 

 

HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930

SZEPTEMBER

26

KEDD

eseménynaptár


  SZEP 28
  csütörtök
 
KULTÚRPALETTA Múzeumi Börze Sopronban
  SZEP 29
  péntek
 
Konferencia Marosvásárhelyen: MÚZEUMI ÖRÖKSÉG ÉS MÚZEUMI KOMMUNIKÁCIÓ
  OKT 02
  hétfő
 
ÚJ MÚZEUMI IRÁNYOK 7.0 Veszprémben
  OKT 12
  csütörtök
 
Megyei szakmai nap Dunaújvároson
legfrissebb híreink


2023. 09. 08.
Arany Süni Vándordíj
2023. 09. 05.
Kurta Mihály: Múzeumandragógia reziliencia – Szakandragógia-történeti visszatekintés
2023. 08. 17.
Most mutasd meg!
Skanzen hírek


2023. 09. 11.
Hagyományaink vendégségben
2023. 08. 23.
Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje a Skanzenben