„Nem elég a települést rendbe hozni, ha nincs mögötte civil összefogás.”

A szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában kezdődött el a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt keretében a TOP nyertes „Jó gyakorlatok” bemutatása, népszerűsítése címmel induló 18 állomásos eseménysorozat március 11-én, hétfőn, az NMI Művelődési Intézet szervezésében.

A megyei rendezvények a TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 „Helyi identitás és kohézió erősítése” felhívás nyertes pályázatait az adott megyében működő jó közösségi példákat mutatják be a támogatott önkormányzatoknak, civil-, egyházi és egyéb szervezeteknek, intézményeknek, valamint azok partnereinek.

Szegeden a résztvevőket elsőként Orbán Hedvig, a Szent-Györgyi Albert Agóra igazgatója köszöntötte. A városi kulturális központjának vezetője bemutatta a hat évvel ezelőtt megnyitott kulturális létesítmény munkáját és feladatait, amelyek közül kiemelte a közművelődési területet és a tudomány népszerűsítésének területét.

Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke a Területi Operatív Programról és a terület- és településfejlesztés helyi aspektusairól beszélt. „Látjuk a prioritásokat, ami a gazdaságfejlesztés, az ipari parkok és a turizmus fejlesztése, mindez az adott település építéséről szól. De nem elég megépíteni egy művelődési házat, nem elég a települést rendbe hozni, ha nincs mögötte civil összefogás, vagyis az az értékrend és azok a személyek, akikről a fejlesztés szól.” – emelte ki köszöntőjében a megyei közgyűlés elnöke. Mint mondta, a beavatkozások következményeként fejlődik a közösség tagjainak egymás iránti felelősségtudata, és a civil társadalom erősítése a helyi konfliktusok megoldásának az egyik legjobb módszere lehet. A megyei közgyűlés elnöke a TOP projektek kapcsán kiemelte a lokálpatriotizmus, a helyi identitástudat és az adott településhez való kötődés fejlesztését, mint fő célterületet. A pályázati konstrukció előrehaladásával kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy Csongrád megyében immár Infopont segíti a konzorciumok munkáját. A megyében 17 TOP-5.3.1-16 projektet tarthatnak számon, ami további két 2 megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely TOP-6.9.2-16 projektjével egészül ki.

A Cselekvő közösségeket bemutató kisfilm levetítése után a projekt célját és kapcsolatát a TOP pályázatokkal, valamint a közösségfejlesztés feladatkörét Fodor Tamás, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projektjének szakmai vezetője ismertette és kiemelte a megyei mentorok aktív szakmai szerepvállalását és részvételét.

Tóth Vivien, az NMI Művelődési Intézet Cselekvő közösségek projekt mentorkoordinációs munkatársaként és közösségfejlesztőként arról beszélt miként kapcsolódik a közösségfejlesztés szakmai módszertana a TOP pályázatokhoz. Előadásából számszerű és átfogó képet kaphattunk az országos helyzetről a TOP-5.3.1-16 és a TOP-6.9.2-16 pályázatok megoszlását illetően.

A „Jó gyakorlatokat” népszerűsítő programsorozat első állomásán a Csongrád megyei közösségfejlesztő mentorok közül Deák Tamás ismertette a térség sajátosságait, a lakosság összetételét, amely befolyásoló tényezőként szerepet játszik a „Helyi identitást erősítő” projektek alakulásában.

A továbbiakban települési és térségi szinten is szó esett a közösségfejlesztés lehetőségeiről. A Csongrádban öt települést – Nagymágocs, Árpádhalom, Székkutas, Derekegyház és Szegvár településeket – összefogó Puszta Ötös Egyesület konzorciumát mutatták Magyar Zita és Puskásné Halál Ágnes közösségfejlesztők, valamint Szebellédi Endre Nagymágocs polgármestere. Magyartés településének közösségfejlesztési gyakorlatáról Vidovicsné Molnár Zsuzsanna szentesi közösségfejlesztő beszélt.

Papp Imréné, Rém község polgármestere képes beszámolóban mutatta be a települést, valamint Rém község rendszeres és alkalmi programjait, „Rém-jógyakorlat” címmel. Előadásában kitért a helyi esélyegyenlőségi folyamatokra és közösségépítésre. Elmondta, hogy a több szempontból is nehéz helyzetű, emellett előnytelen földrajzi fekvésű településen nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományőrzésre, a hagyományok átörökítésére, a helyi identitástudat megőrzésére.

A tanulmányutakról már ismert battonyai Fodor Manó Helytörténeti Egyesület elnöke, Balázsné Szabó Erzsébet előadásában a helyi értékek feltárását és megőrzését emelte ki fő célként, mint az identitást erősítő tényezőt.

A jelenleg eltérő előrehaladási fázisban futó projektek szakmai módszertanáról és gyakorlati megvalósításáról Dóri Éva, a Cselekvő közösségek szakmai munkatársa tartott előadást. Az első alkalom az utolsó témához szorosan kapcsolódva módszertani és a gyakorlati műhelymunkával zárult. A műhelybeszélgetésen a konzorciumok képviselői a kérdőívekkel kapcsolatos problémáikat osztották meg egymással és többek között a cselekvési terv kidolgozásával kapcsolatos gyakorlati segítséget, tanácsokat is kaptak.