belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt szakmai megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt

A kulturális ágazat szakpolitikai felelősségi körébe tartozó újabb projekt vette kezdetét 2017. február 1-én „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” címmel, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számmal. A Széchenyi 2020 keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésére 2 milliárd forint keretösszegből 36 hónapon keresztül zajló projekt révén a szociokulturális hátrányok csökkentését és a kulturális javakhoz való hozzáférést nem formális és informális tanulási alkalmakkal támogató múzeumok és könyvtárak kiemelt fejlesztése fog megtörténni.

A múzeumi és könyvtári komponensből álló projekt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében valósul meg.

A projektet azt teszi indokolttá, hogy az Európa 2020 stratégiához, az uniós oktatáspolitikai célokhoz és az egész életen keresztül tartó tanulás dominánssá vált paradigmájához igazodva szükségessé vált a múzeumi és könyvtári terület intézményeinek és szakembereinek módszertani felkészítése arra, hogy hozzá tudjanak járulni az új társadalmi-gazdasági kihívások megválaszolásához. A szakembereknek a közoktatási rendszerrel történő együttműködéseken, illetve a leendő pedagógusok érzékenyítésén keresztül képessé kell válniuk a tanuláshoz szükséges alapkészségek, valamint motiváció kialakításának és fejlesztésének ösztönzésére.

A hazai múzeumi és könyvtári rendszerre kiterjedő módszertani fejlesztésnek az az átfogó célja, hogy a kulturális intézményrendszer az általa kínált nem formális és informális oktatási szolgáltatásokkal még hatékonyabban tudjon hozzájárulni a köznevelés esélyteremtő szerepének és hátránykompenzációs képességének erősítéséhez, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításához, az oktatásba való visszatérést ösztönzéséhez. A fenti célok elérése által pedig csökkenjen a korai - végzettség nélküli - iskolaelhagyók száma, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma.

A projekt kiemelt célján belül célként fogalmazódik meg az is, hogy a modernizált közoktatás tudatosan, szakszerűen és a lehető leggyakrabban használja a múzeumokban és könyvtárakban őrzött tudásbázist, és ezzel párhuzamosan a múzeumok és könyvtárak lépést tartsanak a közoktatási modernizációval és a különböző technikai innovációkkal. Az oktatástechnológia alkalmazásában a múzeumok és könyvtárak támogassák a tanulók és pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztését, és elismertté váljon a formális, nonformális és informális tanulás vegyes alkalmazása.

A kiemelt projekt közvetlen célcsoportjai:

  • a múzeumi és könyvtári szakemberek, akiket fel kell készíteni a korszerű non-formális és informális tanulást biztosító, fejlesztő és támogató jellegű kulturális tevékenységek tervezésére és megvalósítására, valamint a közoktatás intézményeivel és szereplőivel való együttműködésre
  • a pedagógusok és pedagógushallgatók, akik ismereteit és kompetenciáit bővíteni szükséges, hogy a múzeumi és könyvtári szolgáltatásokat a tanrendjükbe beépítsék, s érzékenyítésükkel tudatosan forduljanak a kulturális intézmények közoktatást támogató lehetőségei felé
  • az alap- és középfokú oktatásban résztvevő tanulók és az óvodás gyermekek

A projekt elemei:

- múzeumi területen (megvalósító: Szabadtéri Néprajzi Múzeum)

  • 4 kutatás és kapcsolódó módszertani fejlesztések
  • 41 fős múzeumi koordinátorhálózat fejlesztése és működtetése
  • 16 témában 20 mintaprojekt kidolgozása és megvalósítása
  • 10 akkreditált szakmai képzés kidolgozása és megvalósítása múzeumi szakemberekek és pedagógusoknak
  • szakmai monitoring és kutató-fejlesztő tevékenység
  • múzeumi minőségmenedzsment rendszer megalapozása
  • kommunikációs és disszeminációs tevékenység

- könyvtári szakterületen (megvalósító: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár).

  • az országos könyvtári rendszer alkalmassá tétele a köznevelés hatékonyságát és eredményességét szolgáló új típusú kompetencia- és készségfejlesztő tanulást támogató szolgáltatások nyújtására
  • 40 fős országos szaktanácsadói hálózat kialakítása és működtetése
  • módszertani és mintaprogram csomagok kidolgozása és megvalósítása
  • 4 akkreditált képzés kidolgozása és lebonyolítása
  • kommunikációs és disszeminációs tevékenység

A projektet megvalósító konzorciumi partnerek a projekt révén:

  • hozzájárulnak a köznevelés esélyteremtő szerepének javításához, a képzettségi szint növeléséhez, a korai iskolaelhagyás arányának csökkentéséhez;
  • folytatják és megerősítik a múzeumokban és a könyvtárakban az előző európai uniós támogatási ciklus eredményeként megindult szemléletváltást;
  • lehetőséget teremtenek a könyvtárakban és a muzeális intézményekben dolgozó munkatársak rendszeres szakmai továbbképzésére;
  • erősítik a könyvtár és a múzeum, mint tudásbázis szerepét a nem formális és informális oktatásban és az egész életen át tartó tanulásban.

A projekt két komponensének, a múzeumi és könyvtári tevékenységeknek a kapcsolódása:

  • a könyvtári területen tervezett mind a négy fejlesztési terület (olvasáskultúra, digitális írástudás, könyvtárhasználat, információkeresés, szövegértés) olyan kompetenciák fejlesztését tűzi ki célul a tanulók körében, amelyek megalapozhatják a múzeumi tanulás új módszertanok szerinti tevékenységeit
  • a múzeumi és a könyvtári koordinátorhálózat együttműködésével egy még erősebb és hatásosabb hálózatosodás jön létre közgyűjteményi területen a közoktatás támogatásának céljával
  • a képzések és a mintaprojektek illetve mintaprogramok megvalósítása során szerzett tapasztalatokat a két szakterület könnyen meg tudja egymással osztani
  • a múzeumi minőségbiztosítási rendszer kialakításának egyik alapja a könyvtári területen már működő rendszer lesz
  • a projekt eredményeként a két szakterület intézményeinek együttműködése nem csupán konzorciális szinten, hanem egy-egy helyi könyvtár és múzeum kapcsolatában is szorosabb együttműködést eredményez, így hozzájárul a közoktatás egymást kiegészítő támogatásához

A projekttel összefüggő tájékoztatási tevékenység célcsoportjai és főbb üzenetei:

A fejlesztés átfogó kommunikációs célja a projekttel kapcsolatos üzenetek megfogalmazása és eljuttatása a célcsoportokhoz, ezen belül a projekt elindulásának és lezárásának, sikeres működésének, szakmai eredményeinek, mérföldköveinek ismertetése a döntéshozókkal, a szakmai intézményekkel, szervezetekkel és a széles nagyközönséggel egyaránt. A kommunikáció célja továbbá a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, illetve az európai uniós források átlátható felhasználásának biztosítása.

A projekt során különösen fontos az elindulás, a zárás és a mérföldkövek hangsúlyos kommunikációja. Az indulásnál széles körben ismertetjük a fejlesztés céljait, a megvalósuló tevékenységeket, módszertani újításokat, azt, hogy mindez hogyan kapcsolódik a 21. század kihívásaihoz, és miként tudja majd a projekt eredményeit hasznosítani nemcsak a múzeumi és könyvtári szakma, hanem a széles nagyközönség is. A projekt előrehaladása során három mérföldkő lesz, a 12., a 24. és a 36. hónapban, utóbbi egyben a program zárása is. Az addig elért eredmények, kutatások, módszertani újítások közérthető, szakmai és széleskörű kommunikációja szintén kiemelt cél, amelynek megvalósulása a célcsoportok függvényében más-más módon fog megtörténni. A projektzárás legfontosabb kommunikációs célja az elért eredmények megismertetése, a megvalósító konzorciumi partnerek példa értékű együttműködésének, tevékenységeinek és tapasztalatainak bemutatása.

A projekt kommunikációja során fontos cél a szakmai eredmények ismertté tétele is, amelyeket elsősorban a szakemberek, szakmailag érintett intézmények, szervezetek, döntéshozók számára érdemes kommunikálni. Kiemelt üzenet lehet a mintaprojektek, jó gyakorlatok, új módszertanok, kutatások, az együttműködési lehetőségek, a koordinátori hálózatok működésének bemutatása a kulturális, nevelési-oktatási intézmények szakemberei számára. A kommunikáció célja továbbá a projekt tárgyát képező társadalmi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatás, ezen kérdések iránti fogékonyság növelése mind a szűkebb, mind a tágabb célcsoportok esetében.

A projekt célcsoportjait a tájékoztatás szempontjából négy fő csoportba sorolhatjuk:

Döntéshozók, döntést befolyásoló intézmények és munkatársai:

  • EMMI,
  • Fővárosi Önkormányzat,
  • települési önkormányzatok,
  • a múzeumok és a könyvtárak települési fenntartói.

A célcsoport felé irányuló üzenetek célja, hogy a szakmailag érintett szervezetek értesüljenek a projekt céljairól, tevékenységeiről, nyomon követhessék a muzeális és könyvtári módszertani fejlesztéseket, döntéshozókként kezdeményezzék és támogassák a kulturális és köznevelési területek minél szorosabb együttműködését minden szinten. További cél, hogy a szervezetek lássák, a támogatást jól és hatékonyan sikerül felhasználni, a kulturális intézmények szakmai támogatása és további közösségfejlesztési projektek támogatása indokolt, illetve a projekt kiválóan illeszkedik a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását célzó programokhoz. Szintén nagyon fontos, hogy a muzeális intézményeket és könyvtárakat fenntartó települési önkormányzatok kezdeményezzék és támogassák a kulturális és köznevelési szervezetek települési együttműködését az új módszertanok és jó gyakorlatok alkalmazásával, használják a múzeumot és a könyvtárat, mint társadalmi erőforrást. Az üzenetek célja még, hogy a könyvtári komponens kiválóan illeszkedik a kormánynak a digitális írástudás országos szintű fejlesztéséhez, illetve a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásához kapcsolódó célkitűzéseihez.

Szakmailag érintett intézmények, szervezetek és munkatársaik:

  • muzeális intézmények,
  • könyvtárak,
  • nevelési-oktatási intézmények (óvodák, általános és középiskolák),
  • felsőoktatási intézmények,
  • konzorciumi partnerek,
  • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ,
  • pedagógiai és gyógypedagógiai országos módszertani intézmények,
  • civil szervezetek,
  • szakmai szervezetek.

A célcsoport felé irányuló üzenetek célja, hogy a múzeumi vezetők és szakemberek megismerjék a projekt múzeumi módszertani fejlesztéseinek új témáit, azokat alkalmazzák, részt vegyenek a múzeumi képzéseken és rajtuk keresztül a gyermekeket és tanulókat is elérjük. Szintén fontos cél, hogy a könyvtári vezetők és szakemberek is megismerjék a projekt könyvtári módszertani fejlesztéseinek témáit, részt vegyenek a könyvtári képzéseken, rendezvényeken és alkalmazzák a mintaprogramokat. Az üzenetek célja továbbá, hogy aktív részesévé és befolyásoló tényezőjévé váljanak a magyarországi könyvtárakban zajló változásoknak, népszerűsítsék a könyvtári projektet más szakmai és lakossági csoportoknak, illetve képesek legyenek a média felé is kommunikálni a projektről. Fontos, hogy a pedagógusok kedvet kapjanak a projekt során kifejlesztett képzéseken való részvételre, munkájuk során felhasználják a módszertani eredményeket, tanóráikba, egyedi módszereikbe építsék be a múzeum- és könyvtárlátogatást, működjenek együtt a múzeumi és könyvtári szakemberekkel, a pedagógusjelöltek ismerjék az új módszereket és lehetőségeket, oktatóik is beépítsék az új módszerek lehetőségeit a pedagógusképzésbe. További cél, hogy a nevelési-oktatási intézményeket fenntartó központ és egységei partnerként tekintsenek a múzeumokra és könyvtárakra a gyermekek hatékony nevelésében, támogassák, ösztönözzék fenntartott intézményeiket a kulturális intézményekkel való együttműködésre. A projekt járuljon hozzá az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhez, az intézmények használják a projekt keretében elért eredményeket és munkájukba a későbbiekben vonják be a múzeumokat és könyvtárakat. A hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó civil szervezetek kapjanak kedvet arra, hogy fejlesztő tevékenységükbe bevonják a múzeumokat és könyvtárakat, mint új fejlesztő módszertani lehetőségeket kínáló intézményeket.

Magánszemélyek:

  • gyermekes családok,
  • lakosság,
  • élethosszig tartó tanulásban különösen érintett korai iskolaelhagyók.

A célcsoport felé irányuló üzenetek célja, hogy a gyermekes családok lássák: a múzeumok és a könyvtárak a hiteles tudás mellett a szórakozva tanulás helyszínei is, ahol gyermekeik fejlődése biztosított, egyben biztonságos és izgalmas helyszínei a gyerekeknek szóló közösségi programoknak. A múzeum és a könyvtár jó találkozási pont és információszerzésre is kiválóan alkalmas. Fontos tudatosítani, hogy a múzeumban és a könyvtárban is lehet tanulni, érdemes oda járni, a tanuló segítséget talál az iskolai feladatokhoz, tanulhat olyasmit, amit az iskolában nem és bőven van kikapcsolódási, élményszerzési lehetőség is. Nem kevésbé fontos, hogy a lakosság a lehető legszélesebb körben tudomást szerezzen a projektről, annak értékes fejlesztési eredményeiről, amely a tanulók javát szolgálja, ezzel összefüggésben az is fontos, hogy tudomást szerezzenek az Európai Szociális Alap támogatásáról.

Média:

  • országos média,
  • helyi média,
  • múzeumi és könyvtári szaksajtó,
  • online véleményformálók, véleményvezérek.

A célcsoport felé irányuló üzenetek célja, hogy minél több információt szolgáltasson a projektről, annak indulásáról, sikeres működéséről, eredményeiről, valamint a projektet megvalósító Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központról és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárról, mint intézményekről, valamint az európai uniós támogatás tényéről.

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt szakmai megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.