belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A részletes konferenciaprogram itt érhető el.

A VIII. Országos Múzeumpedagógiai Konferencián bemutatásra kerülő jó gyakorlatok

Fiktív valóság

  • Bori Viktor, színész-drámatanár, Káva Kulturális Műhely Egyesület
  • Fisli Éva, főmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár Budapest
  • Patonay Anita, színész-drámatanár, Káva Kulturális Műhely Egyesület

Robert Capa/ A Játékos kiállítás egyik kurátora, Fisli Éva kereste meg a Káva Kulturális Műhelyt, hogy gondolkodjunk együtt A résztvevő látogatóról. Capa élete és munkássága a fotókról szólt, de a képei túlmutatnak önmagukon. Így a kiállítás fotóin megjelenő emberi problémák vizsgálata teret adott a drámai gondolkodásnak. Ebből született meg a Tudósító című drámaóránk a Nemzeti Múzeumban.

 

Kiállítás emlékekből. A „Málenkij robot” jelenség bemutatása a Skanzenben

Balázs-Legeza Borbála muzeológus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

2016 őszén egy szabadtéri, installációs kiállítás nyílt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a „Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve”-hez kapcsolódva. A tárlat az 1944 őszén benyomuló Vörös Hadsereg munkára toborzásait, majd a Szovjetunióba, kényszermunkatáborba deportált százezrek sorsát eleveníti fel. A kiállítás rendhagyónak tekinthető abból a szempontból, hogy nincsenek benne műtárgyak, és – a történelmi bevezetőn kívül – kurátori szöveg sem. A középpontban az egyén és a személyes emlékek állnak – ezzel közvetítve és közelivé hozva a mai ember számára is az elődeink által átélt borzalmakat, emberhez nem méltó körülményeket azzal a tudattal, hogy abban a korszakban jóformán bárki kerülhetett ilyen helyzetbe.

 

A tatai német nemzetiségi gyűjtemény „dobozokban”

Busa Mónika néprajzos, Kuny Domokos Múzeum, német nemzetiségi gyűjtemény

A tatai Kuny Domokos Múzeum részeként működő Német Nemzetiségi Kiállítás (Ungarndeutsches Landesmuseum) sorsa, kialakulásának körülményei 1972-ben kezdődnek. Az intézmény feladataként akkor a magyarországi németség tárgyi és szellemi kultúrájának gyűjtését, őrzését, valamint bemutatását határozták meg. Ez az időpont egybe esik azzal, hogy az 1972-es törvény kimondja: „A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az egyenjogúságot, az anyanyelv használatát, az anyanyelven való oktatást, saját kultúrája megőrzését és ápolását.” A már létező magyar néprajzi gyűjtemény mellett párhuzamosan kezdődnek meg a szlovák és német gyűjtések és létrejön közel 4000 tárgyat tartalmazó nemzetiségi gyűjtemény. Hogy miben határozzák meg a gyűjtés fő célkitűzéseit? Mi lesz a német tárgy? Miben különbözik a magyartól, miben hasonlít hozzá? Hogy láttatja a múzeum az ezredfordulóig a Magyarországon élő németek kultúráját és mit vár tőle a jelen látogatói közönsége? Kik azok a mi és kik a többiek? Ezekre a kérdésekre keresi két emeleten a választ a német nemzetiségi múzeum elmúlt két évben megújított állandó kiállítása. 

 

„Utazó vagonkiállítás” Az Élet Menete Alapítvány bemutató videója

9. éve működtetjük mozgó vagonkiállításunkat. Egy eredeti marhavagont rendeztünk be interaktív mozgó tárlatnak, mellyel folyamatosan járjuk az országot, ill. a határon túli területeket. A kiállítás a magyar zsidóság deportálásának és megsemmisítésének története – előzményekkel, következményekkel, konkrét személyek sorsán keresztül, akik „akár ezzel a vagonnal is utazhattak volna”. A kiállítás kép- hang-és videó anyagot kínál a magyarországi történésekről, de minden alkalommal annak a településnek vagy régiónak az anyagát is, ahol éppen kiállítunk. Tavasszal, nyáron, ősszel a vagon utazik, de két vidéki állomás között mindig visszatér Budapestre, a Vasúttörténeti parkba, ahol rendszeres látogató csoportokat fogadunk. Rengeteg múzeumpedagógiai és történelem-oktatási segédeszköz motívum épült egymásra az évek során, s ezeket folyamatosan fejlesztjük.

 

A múzeumpedagógiai interpretáció jó gyakorlata Varsóban

Dr. Koltai Zsuzsa, egyetemi adjunktus, PTE KPVK

Az előadás a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeumában, illetve a Varsói Felkelés Múzeumában alkalmazott múzeumi és múzeumpedagógiai interpretáció sajátosságait ismerteti meg a hallgatósággal. Mindkét múzeum tudatosan megfogalmazott múzeumpedagógiai koncepció és interpretáció mentén került kialakításra, valamint mindkét intézmény misszióként fogalmazta meg a társadalom történeti ismereteinek bővítését és a múzeum oktatásban betöltött szerepének erősítését. A két varsói múzeum kiállítása és múzeumpedagógiai programkínálata egyaránt bővelkedik az újszerű, a látogatók bevonását, valamint élményszerű és aktív tanulását támogató innovatív megoldásokban. Mindkét intézmény innovatív, narratív múzeum, ugyanakkor különböző hangsúllyal és nézőpontból fogalmazzák meg a múzeumi, illetve a múzeumpedagógiai interpretáció célkitűzéseit. A két múzeum interpretációs megközelítésének, kiállítási módjainak és eszközeinek elemzése mellett az előadás a látogatók különböző célcsoportjai számára kínált programok specifikumait, módszereit és üzenetét elemzi.

 

Embermentők - Elfeledett hősök

Zachár Milán, múzeumpedagógus, Sziklakórház Atombunker Múzeum

A Sziklakórház (hivatalosan Fővárosi Sebészeti Szükségkórház)  1944-45-ös működése során jeles példáját adta az önzetlenség, a cselekvő szolidaritás egyetemes értékeinek, ráadásul számos, hozzá szervesen kötődő személy is tevékenyen részt vett az embermentésben. Andrássy Ilona, a kórház főnővére napi szinten együtt dolgozott Sztehlo Gáborral, és Friedrich Born, a Nemzetközi Vöröskereszt delegátusa a főváros ostromának utolsó három hónapját a Sziklakórházban töltötte.

Az előadás keretében arról lesz szó, hogy miért, milyen szempontok szerint került összeállításra az "Embermentők" elnevezésű múzeumi óra, valamint hogy a tapasztalatok alapján hogyan változtatott a múzeumpedagógus az óra anyagán, avagy az előadás módján... ezenkívül Sztehlo Gábor munkásságáról, egyedülálló életművéről is szó esik.

 

Élő múzeum, élő történelem - variációk a 20. század bemutatására

Varga Lujza önkéntes koordinátor, Magyar Nemzeti Múzeum

"A 20. század eseménytörténete és közelsége nehéz feladat elé állítja a történészeket és a különböző múzeumi szakembereket egyaránt. Hogyan, milyen kiállítások alkalmasak a történtek interpretálására? Mennyire kell direkten bemutatni egy-egy eseményt? Milyen fogódzók segítik a látogatókat a láttottak értelmezésében? Ezekre a kérdésekre részben ad választ az élő interpretáció módszere és az általa kínált, kissé rendhagyó lehetőségek, ezért a Magyar Nemzeti Múzeum Élő Múzeum programjai során ezt a módszert használja. Egy időben közel eső, adott esetben akár nagy traumát is okozó esemény direkt bemutatása azonban nem minden esetben bizonyul a legjobb módszernek. Milyen lehetőségei vannak tehát ebben az esetben a múzeumi szakembereknek?"  

 

Élő interpretációs kísérletek a Skanzenben

Faár Tamara, osztályvezető, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közönségszolgálati Osztály

 

Ferencváros a forradalomban - interaktív, vezetett séta okostelefonon

  • Gönczi Ambrus vezető, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
  • Márkus Zsolt László, osztályvezető, MTA SZTAKI

Az 1956-os szabadságharc és Budapest IX. kerülete, Ferencváros, a fegyveres felkelők egyik központja elválaszthatatlanok egymástól: a Kálvin tér, a Ráday utca, a Bakáts tér, a Ferenc körút vagy az Üllői út mind ismert 56-os helyszínek. A Kilián laktanya, amely országszerte, sőt világszerte legendássá vált, szintén a kerület része, a harci siker döntő mértékben a szomszédos VIII., és a IX. kerületi civil harcosok érdeme volt. Kitartásuk, szilárdságuk meghatározó volt a forradalom átmeneti győzelmében. A három legjelentősebb IX. kerületi fegyveres csoport, a Tűzoltó utcaiak, a Berzenczey utcaiak és a Tompa utcaiak november 8-ig harcoltak. Emléküket számos helyen őrzi tábla vagy köztéri képzőművészeti alkotás. Természetesen ez az okostelefonra ingyenesen letölthető, interaktív, hangos, vezetett séta ezeket a pontokat is érinti. A Ferencváros Önkormányzata által kezdeményezett interaktív séta, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének eLearning Osztálya és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény együttműködésében készült.

 

#moszkvater projekt - egy tér emlékezete

Simonovics Ildikó kurátor, művészettörténész, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum

A rövid prezentáció bemutatja: hogyan jött létre, miként működött a #moszkvater kiállítás emléktere, milyen eszközöket használt a kurátor a tér közösségi jellegének bemutatásához, hogyan ragadható meg a kollektívemlékezet a személyes narratívák által.

 

Világok határán. Élet az 1970-es évek Algyőjén a kőolajfinomító árnyékában

Vass Erika muzeológus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum és Izbékiné Cseuz Gabriella vezető, Algyői Tájház 

Az Algyői Tájház - mely 2015-ben elnyerte Az évtájháza díjat - 2014-ben újult meg. A kiállítás két idősíkra fókuszál: 1938-ra és 1978-ra. Előbbi a természet adta lehetőségeket kiaknázó életszemléletet állítja középpontba, utóbbi pedig az olajbányászatot. 1965-ben ugyanis Algyőn indult meg Magyarország legnagyobb szénhidrogén mezőjének kutatása. A kőolaj és földgáz termelése megváltoztatta a táj arculatát és az itt élő emberek életét. A kiállítás a településen zajlott társadalmi változásokat, modernizációs törekvéseket mutatja be. A látogatók időutazása a jelenből indul ki, majd visszafelé haladnak a 20. század elejéig.
 

 

Egy első világháborús levelezés utóélete

dr. Bereczki Ibolya, ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettes, Szabadtéri Néprajzi Múzeum       

                                   

2016 október 18-án nyílt meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában az Üzenet a frontról – Ferenc tüzér levelei 1914-1918 című kiállításunk. A tárlat más, mint az első világháború történeti eseményeinek felidézése. Része annak az OTKA kutatási projektnek, amely a 20. század történetét meghatározó nagy háború falusi és mezővárosi életre, társadalomra gyakorolt hatását kutatja és prezentálja. Pozsony Ferenc tüzér 280 levele, tábori lapja, képeslapja a kiindulópont, amely egy kivételével a frontról, majd a katonakórházból íródott, és szerencsésen fennmaradt a család hagyatékában, az orbaszéki Zabolán. A háború és a hátország hétköznapjai elevenednek meg a leírtak alapján, s mindez képet ad arról, hogy egy fiatal, húszas évei elején járó gazdaember miként éli meg a háborút, családjának nehézségeit, hogyan igyekszik segíteni családtagjait, s próbálja túlélni a majdnem túlélhetetlent.
 
A közel öt év története után a levelek utóélete is történelemé vált: a román világ alatt rejtegette a család a hazahozott katonaládával együtt, s csak 1968 után vehette elő a kollektív gazdaságba kényszerített, földjeitől megfosztott, de a falu életében egész életén át meghatározó szerepet vállaló egykori katona. Idős korában, az 1970-es években téli estéken unokáinak olvasott fel belőle, ismét átélve, de nem heroizálva saját fiatalkorát. A levelek új életre pedig már a 21. században kelhettek:
 
előbb digitális lejegyzésük történt meg, s most múzeumi kiállítás formájában öltöttek sajátos módon testet. A kiállításhoz olyan ismeretátadási lehetőségeket alkottunk, amelyek a családos, vagy éppen baráti társasággal érkező felnőtt és a diák látogatók számára is élményteli tudásszerzést, felfedezést, az egykori tüzérrel való virtuális kapcsolatteremtést tesznek lehetővé.
 
 

„Az ostromlás a dolgunk”– A betiltott Mozgó Világ című kiállításhoz tervezett múzeumpedagógiai foglalkozás

Csillag Edina, múzeumpedagógus, Ferenczy Múzeumi Centrum

Drámapedagógiai foglalkozás során követjük a kiállítás tematikáját, képzőművészeti, irodalmi, filmes példákon keresztül igyekszünk feltérképezni a kor hangulatát, a hatalom lélekromboló, elbizonytalanító, hatását, a cenzúra, öncenzúra és a besúgói rendszer működését, sajátos szóhasználatát és mindezek megjelenését a művészek, írók, zenészek alkotásaiban.

A foglalkozás célja: a diktatúra (politikai vagy autoriter személy általi) hatásának felismerése az egyénre, cselekvési, védekezési lehetőségek feltérképezése, a vizuális kommunikáció jelentésrétegeinek felismerése, ezen keresztül a diákok önismeretének elmélyítése, énvédő mechanizmusaik tudatosítása, gazdagítása, empatikus készségük fejlesztése.

Témafeldolgozás módja: mélyítő, reflektív fórum-színház

  • A foglalkozás kiinduló pontja egy az egész korszakra jellemző mű: Haraszty István szobrászművész összkomfortos - látszatszabadságot is kínáló - rabságot modellező, a pop arttal is rokonítható Madárkalitka (1971) című alkotása.
  • A diákokkal közösen összeírjuk egy táblára azokat a jelentéstartalmakat, érzelmeket, amelyek a mű kapcsán megfogalmazódnak, majd ezekre rímelő más alkotásokat keresünk egyénileg a kiállításban.
  • Keretek, történet, szereplők ismertetése: hasonló érzelmi, emberi szituáció megjelenése mindennapjaink filmkultúrájában: Hajdú Péter talkshowja Galambos Lajcsival és 16 éves lányával.
  • A játék fókuszában a 16 éves lány attitűdje, apjával való viszonya és a változás-változtatás lehetőségei állnak.
  • Lezárás: felmerült, eljátszott megoldási lehetőségek összeírása. 

 

Múzeum/pedagógia/i kísérletek a Máltai Szeretetszolgát hajléktalan reintegrációs programjában   

  • Szabó Tamás, Magyar Máltai Szeretetszolgálat
  • Földváry Piroska, Magyar Nemzeti Galéria
  • Hartmann Éva, múzeumpedagógus, Magyar Természettudományi Múzeum
  • Hemrik László, osztályvezető, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

 

2016 tavaszán a Gondviselés Háza Hajléktalanok Átmeneti Szállása megkeresett több fővárosi múzeumot, azzal a szándékkal, hogy az új, hajléktalan reintegrációs programjához partnereket találjon. A múzeumi szcéna nyitottan fogadta az együttműködési szándékot és el is indult a közös munka. Időről időre kisebb nagyobb csoportok érkeznek a Feszty utcai menedékhelyről a neves gyűjteményekben, ahol aztán tartalmas, élvezetes, építőjellegű múzeumi együttlét veszi kezdetét. A kiselőadásban az együttműködő partnerek mutatják be a projektet.