belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Könyvtári terület

Deák Judit - Ládi László: Útmutatás a könyvtári terek infrastruktúrájának fejlesztésre: 5 éves infokommunikációs fejlesztési modell

Az egyre magasabb szintű felhasználói igények (kereslet) és a folyamatos technológiai fejlődés (kínálat) eredményeként Magyarországon is kialakult az a digitális ökoszisztéma, amely már jelenleg is felhasználók millióit és eszközök tízmillióit köti össze egyre nagyobb kapacitású hálózatokkal és egyre összetettebb elektronikus szolgáltatásokkal. Ebben az ökoszisztémában elmosódnak a határok az informatika, az elektronikus hírközlés és a média között. A digitális szolgáltatások a gazdaság, a társadalom és a magánélet legtöbb színterén és mozzanatánál jelen vannak. Ennek az ökoszisztémának már ma is részét képezik a nagyobb vállalkozások, az állami intézmények szinte teljes körben, a KKV-k mintegy kétharmada, és a társadalom valamivel több, mint a fele. A digitális szolgáltatások köre az analóg földfelszíni televíziós műsorszórás lekapcsolásával hamarosan teljessé válik, így a legtöbb magyar háztartás valamilyen módon (digitális televízió szolgáltatás, vezetékes vagy mobil Internet, okos telefon stb.) kapcsolódni fog a digitális világhoz. A tanulmány az infokommunikációs terület átgondolt, stratégiailag megalapozott, a meglévő erősségekre építő és a hiányosságokat tudatosan felszámoló fejlesztési koncepcióját tárja elénk.

tovább
 → 


Márkus István: Útmutatás speciális könyvtári terek infrastruktúrájának fejlesztésére. Útmutató a kisméretű könyvtárbuszok szakmai és műszaki paramétereinek kialakításához

Nem csupán dokumentumellátásra van szükség a vidék falvaiban, hanem arra a rendszerre is, aminek segítségévek bárki bárhonnan részese lehet a hazai könyvtári szolgáltatásoknak. A vidéki lakosságnak otthonukhoz közeli könyvtárakra, ennek hiányában könyvtárbuszokra van szüksége. A tanulmány bemutatja a könyvtárbuszok típusait, azon belül részletesen taglalja a kisméretű buszok műszaki és szakmai paramétereit. Szól a szolgáltatás bevezetéséről, a működtetés kérdéseiről, köztük arról a költségszámításról, mely az üzelmeltetés során várható kiadásokat veszi számba. A tanulmány az árajánlat-kérést segítve minta dokumentációt tartalmaz és a szolgáltatás elemeit teljes körűen körbe járja, szól a személyi feltételekről, a háttéreszközökről, a buszon forgalmazott dokumentumállományról, a gépjárműről, a felépítményről, a települési könyvtárbuszmegállók kialakításáról. Ezek együttesen valósítják meg a hosszú távú, magas színvonalú, folyamatosan megújuló és fejleszthető könyvtári szolgáltatást, amit a könyvtárbusz az aprófalvas településeken nyújtani tud.

tovább
 → 


Sághi Ilona: Korszerű térszervezési és berendezési megoldások könyvtári környezetben a közösségi funkciók hatékony támogatásához Nemzetközi kitekintés

„Reality is that which, when you stop believing in it, does not go away”

„A valóság az, ami, ha már nem hiszel benne, akkor sem tűnik el.” (P. K.Dick)

Összeállításunk közreadásával szándékunk, hogy a Könyvtári Intézet Könyvtárak építésének, felújításának útmutatója című[1] , a pályázók számára alapvető online kiadványhoz kapcsolódóan – szem előtt tartva a könyvtárépítés „tízparancsolatát”– betekintsünk a nagyvilágban megvalósult, illetve megvalósuló könyvtári infrastruktúra fejlesztésekbe. Az IFLA által kiadott irányelveket (kiemelten: IFLA Library Building Guidelines: Developement & Reflections), és a Könyvtári Figyelő vonatkozó referátumait kiindulási alapnak véve tallóztunk a világhálón, felkutatva a korszerű terekkel rendelkező könyvtárakat, példákat keresve kreatív, innovatív, interaktív megoldásokra. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy az erőforrások szűkössége okán a bemutatott példák komplexen valószínűleg általában nem megvalósíthatók, azonban inspirációként szolgálhatnak, különösen a terek szervezése, illetve a berendezések kialakítása során.

Bepillantunk az USA-ban született „great third place” koncepcióhoz kapcsolódó könyvtári térszervezés és design törekvésekbe, fotókkal illusztrált példákat mutatunk a különböző korosztályok és tevékenységek igényei alapján kialakított könyvtári terekre és berendezéseikre.

  • Vázlatosan ismertetünk nagyszabású fejlesztéseket, pl. az Idea Store elnevezésű könyvtári projekt megvalósítását London egyik városrészében, a kanadai Calgary, a dániai Aarhus városának könyvtári projektjét, illetve a Naestved Városi Könyvtárat,
  • felvillantjuk a skandináv könyvtáraknak a demokrácia fejlesztésében vállalt szerepét,
  • konkrétan a könyvtári terek tíz minőségi jellemzőjének illusztrálása céljából válogatva az American Library Design Showcase évenként meghirdetett pályázatának díjazottjai közül a legizgalmasabbakat,
  • külön figyelmet fordítunk a gyerekek/tinédzserek számára létrehozott terekre,
  • személyes tapasztalatunk alapján esettanulmányokat adunk közre Seattle Városi Könyvtár Központi Könyvtáráról és egy kisvárosi közkönyvtárról Kaliforniában,
  • valamint részleteket közlünk az IFLA vonatkozó ajánlásaiból.

Milyen legyen a jelen Z és Y generációjának, illetve az ő gyermekeiknek a könyvtára ? A „harmadik hely” könyvtárak nem csorbítják-e az eredeti könyvtári funkciók érvényesülését?Vagy egyáltalán nincs szükség már a valós könyvtári terekre ? Csak a virtuális térben építsünk, rendezzünk be- és át könyvtárat? Mi valljuk, szükség van mindkettőre.

Összeállításunkban nem tudunk, és nem kívánunk válaszokat adni a stratégiai irányokat meghatározó kérdésekre, de meg tudjuk mutatni, mi történik a nemzetközi színtéren ezen a területen. Saját látogatásaink alkalmával is bepillantottunk a nagyvilág számos könyvtárába. Mindenhol azt kerestük, mitől vonzó, barátságos, különös, attraktív, maradásra bíró, új élményeket, dimenziókat nyitogató, inspiráló a könyvtár, a könyvtár térszerkezete, berendezése. Vagyis : mitől érezzük olyan jól magunkat, hogy ott akarunk maradni hosszasan – mivel nagyszerű hely.

tovább
 →