belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Ráhel, János, Jákob és a színésznő

Ráhel, János, Jákob és a színésznő 

Múzeumpedagógiai Nívódíj pályázat címe: Ráhel, János, Jákob és a színésznő

Pályázó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum

 

A pályázat rövid ismertetése:

A zsidó - magyar együttélés problémáinak megismerése családtörténeti modelleken keresztül az 1910-es, majd a holokauszt alatt az 1940-es években.

I. rész: Múzeumpedagógiai projekt a Skanzenben

Mit szól a család, ha a katolikus iparos fia bejelenti, hogy a szomszéd zsidó szatócs lányát akarja feleségül venni, ráadásul az apa a Szent Kereszt Társulat tagja kíván lenni? És mi történik, ha a rabbinak szánt fiú a tanulás helyett inkább a vándorszínészetet választja, amennyiben a színtársulat felveszi?

A projekt során egy-egy család, vagy személy élettörténetét rekonstruáljuk eredeti dokumentumok, helyszínek, szituációk segítségével a diákok kreativitására, empátiájára alapozva.

 

II. rész: Holokauszt projekt az iskolában

A múzeumpedagógiai foglalkozás a tanárok segítségével az iskolában egészül ki, ahol a diákok a Skanzenben megteremtett alakok sorsát rekonstruálják a holokauszt időszakában. Nemcsak a történelmi tények, ismeretek átadása a célunk, hanem a személyes sorsok rekonstruálásán keresztül a döntési helyzetek felismerése és a felelős gondolkodás kialakítása a diákokban.

A projekt a múzeum és az iskola, a múzeumpedagógus és a tanár szoros együttműködése során jön létre.

 

A kezdeményezés megvalósulásának formája:

A helyszínek szerint 4 csoportban egyéni megfigyelésen alapuló csoportmunka történik. A saját helyszíneik, szituációjuk bemutatása után közös térben folytatják a múzeumpedagógus irányításával az egyéni munkára alapozó csoportmunkát a diákok. Az egyéni kreatív alakteremtés után az alakok szituációs bemutatása történik.

Az iskolában ezt követi az önálló kreatív és gyűjtő munka. Majd a meglévő csoportok bemutatják projektjeiket a tanár vezetésével.

1X180 perc a múzeumban, 1X180 perc az iskolában, résztvevők: 20 diák, 1 múzeumpedagógus, 1 tanár

 

Célcsoport:

11-12. évfolyam

 

Kapcsolódás iskolai tananyaghoz:

Történelem/ Ember és társadalom 11-12. évf.:

  • A magyar társadalom az I. világháború előtt
  • A magyarországi holokauszt

Néprajz/ Ember és társadalom:

  • Vallási és kisebbségi szokások és életmód

 

Kapcsolódó foglalkoztató anyagok:

Papír alapú kiadványok, segédanyagok:

  • helyszínenkénti megfigyelési szempontok a kiállítások értelmezéséhez
  • a bemutatáshoz szükséges személyi lapok, fotók, dokumentum részletek, melyeket az alakok megformálásához használják a diákok

Digitális, multimédiás eszközök:

  • számítógép, projektor, fényképezőgép, kamera (az iskolai és az egyéni gyűjtőmunkához, az el-készült produktumok bemutatásához szükségesek)

Demonstrációs tárgyak, műtárgymásolatok (a szituációk élményszerű megjelenítéséhez):

  1. a sabbati vacsora szituációs kellékei
  2. a katolikus család lakószobájának enteriőrje
  3. a Szent Kereszt Társulat 1914. jan. 6-i ülésének kellékei
  4. a színésznő szobájának enteriőrje

Filmek:

  • Együttélés és asszimiláció – a magyarországi zsidóság a 19-20. században, 8 perc
  • A gyöngyösi Szent Kereszt Társulat, 10 perc
  • A színésznő szobája, 6,5 perc

Hangzóanyagok (az önálló ismeretszerzésre és a kiállítások csoportos bemutatása során használják a helyszíneken elérhető anyagokat a diákok):

  • A zsidóság letelepülése Mo.-on, Mádon, 5 perc
  • A mezuza, 20 mp
  • A Mizrach tábla, 10 mp
  • A imaszíjak, 20 mp
  • A cicesz és a tálesz, 20 mp
  • Teitelman  Mózes képe, 20 mp
  • A kóser konyháról, 30 mp

Viseletek, öltözetek, jelmezek, kellékek (az alakteremtéshez, és a szituációk bemutatásához használják a diákok):

  • A zsidó család jellemző ruhadarabjai és kellékei
  • A katolikus iparos család jellemző ruhái, kellékei
  • A színtársulat jellemző ruhái, kellékei
  • A Szent Kereszt Társulat jellemző ruhái, kellékei

 

A megvalósítás tapasztalatai és kommunikációja:

A foglalkozás után nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk a résztvevőktől, akik az iskolai projektmunkát is nagy odaadással folytatták. Kiemelték a kreatív és változatos munkaformát, valamint, hogy a foglalkozáson megszerzett tudást kreatívan alkalmazniuk is kellett életszerű szituációkban. A felmerülő témák, konfliktusok jó alkalmat kínáltak véleményük kifejtésére.

A múzeumi és iskolai közös projektre 4 gimnáziummal együttműködési szerződést kötöttünk, ezek közül 2 gyakorlóiskola, akik a tanárképzésben is tovább tudják adni a projekt módszereit és tapasztalatait.

A megvalósult projekteket kölcsönösen bemutatjuk az iskolák és a Skanzen honlapján is.

Rendszeresen ismertetem a projektet tanároknak és múzeumi szakembereknek a MOKK képzésein, valamint felkerült a  http://www.muzeumpedagogia.blogspot.com honlapra, és szerepel az időszakosan megjelenő Múzeumpedagógiai ajánlónkban is.

A projekt a holokausztoktatást megújító módszereiért elnyerte a Gábor Zita Alapítvány díját. A Holokauszt Emlékközpontban rendezett díjátadón bemutattam a foglalkozást.

2012 szeptember 13.-15. között Litvániában sorra kerülő LLOAM konferencián, melynek a Személyes történelem - személyes sorsok lesz a témája, bemutatom a projektet.

 

Mennyiben sikerült az eredeti elképzelést megvalósítani?

Az elképzelés az NKA pályázaton májusban elnyert támogatás felhasználásával teljesedik ki. Ennek során a kapcsolódó kiállításokban a műtárgyakat demonstrációs tárgyakra cseréljük, így a kiállítási terekbe is bejuthatnak a foglalkozás résztvevői, ezáltal élményszerűen ismerhetik meg az ott bemutatott szituációkat. Személyes tárgyakat, ruhadarabokat helyezünk el, amiket kézbe is vehetnek, vagy felpróbálhatnak. Sőt ezt az élményszerű megismerést így ki tudjuk terjeszteni a látogatókra is, megváltoztatva az eredeti kiállítás-befogadás koncepciót.

 

A pályázat részletes leírása elolvasható itt.