|
Csányi Eszter
Csányi Eszter (15 éves), Eger
Szerethető Múzeum
Mélyen tisztelt diáksereg, kérek szíves figyelmet! A Szerethető Múzeum városunkba érkezett. Ami itt van, nincs elzárva, nem vitrinben látható, Minden eszköz, minden játék a kezedbe fogható.
Itt van ez a jó kis bogrács, benne slambuc főzhető, nem diétás pásztorétel, de hidd el, hogy ehető! A pityókát megtisztítva fogj a pergeléshez, a lebbencset jól pirítsd meg, de oda ne égesd!
Szuszinkától jóllakottan most már tovább állhatsz, a fazekas műhelyénél sóbálvánnyá válhatsz. Lám megtetszett, odamehetsz forgatni a korongot, ha a csuprod nem sikerül, ne kongass vészharangot!
Mézeskalács-készítőnél mindenkire siker vár, megformázott tükrös szíved hős szerelmest eléd tár. - Mit csinálnak, jó asszonyok? - Kinyűjjük a kendert! Fonóházban összegyűlünk, így várjuk az embert.
- Engedjenek a rokkához, az orsóhoz állok, nem vagyok én Csipkerózsa, száz évig nem várok. - De gyönyörű népviselet!- csak nézem, csodálom, levetem a farmeromat, én is felpróbálom.
Itt van ez a régi írás, vajon mi áll rajta? Ott ül egy kodexmásoló, majd ő megmutatja. Régi betűk írásában, mutatom, helyt állok, mögöttem egy puska durran, mindjárt elájulok.
Fiú osztálytársaim a fegyverekhez értek, van itt lándzsa, számszeríj, én egyikhez sem értek. Egy páncél közelít felém, inkább menekülök, hirtelen a dimenziós moziba kerülök.
Forgószéken, szemüvegben vulkánok közt járok, kicsit később, megszeppenve, dínóktól bujkálok. Letűnt korszak világában nem szeretnék élni, nem kell érte mást tennem, a teremből kilépni.
Mélyen tisztelt diáksereg, köszönöm a figyelmet, velem együtt szórakozott, ki a játékban részt vett. Gondolom, hogy tanult is az itt megjelent publikum, Gyere vissza, vár téged, a Szerethető Múzeum.
|