belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol
Események

PÉNTEK

07

AUGUSZTUS

SZOMBAT

08

AUGUSZTUS

VASÁRNAP

09

AUGUSZTUS

HÉTFŐ

10

AUGUSZTUS

KEDD

11

AUGUSZTUS

SZERDA

12

AUGUSZTUS

CSÜTÖRTÖK

13

AUGUSZTUS

PÉNTEK

14

AUGUSZTUS

SZOMBAT

15

AUGUSZTUS

VASÁRNAP

16

AUGUSZTUS

HÉTFŐ

17

AUGUSZTUS

JUH-HÉJ! Alkotónap
JUH-HÉJ! Alkotónap

Kategóriák:családi nap, családi délután

Helyszín: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, Sztaravodai út

DÁTUM
MÁJUS
CSÜTÖRTÖK
01

A Skanzen idei programjainak központi témája a juhtartás és a pásztorkodás, így az mostani Alkotó nap is e tematika körül forog. Aki ellátogat Szentendrére május 1-jén, jókedvben és gyapjús élményekben nem szűkölködik.

ESEMÉNY RÉSZLETES LEÍRÁSA

A Skanzen idei programjainak központi témája a juhtartás és a pásztorkodás, mint a magyarság gazdálkodó életmódjának fontos alappillérei. Öltözködésünket, tárgykultúránkat, táplálkozási szokásainkat, dalainkat, meséinket és dramatikus hagyományainkat is átszövik ezek az elemek, ahogy a nap programját is.

Az idei, 16. Alkotónap a Juh-héj! nevet kapta. Ez a jókedvű felkiáltás egy szóban kiejtve tipikus kifejezője a magyar virtuskodó kedvnek, szó szerint viszont a juh "burkolatát" a gyapjút jelenti. Így aki ellátogat Szentendrére május 1-jén, jókedvben és gyapjús élményekben nem szűkölködik.

A hagyományt követő, előzetesen meghirdetett képzőművészeti pályázatra saját és irodalmi élményei alapján a 456 pályázó 339 alkotást küldött be. Aknay János Kossuth-díjas festőművész és Szűk Norbert festőművész zsűrizését követően 81 mű ért el helyezést, ezeket 213 ifjú tehetség készítette el. Ők az ünnepélyes kiállítás-megnyitón, 11 órakor vehetik át díjaikat, a Lehel kürtjét valaha megszólaltató öreg pásztor unokája, Kádár Feri bácsi muzsikáját követően. A kiállítás október végéig látogatható.

Lépten-nyomon találkozhatnak majd „modern pásztorokkal”, a "Bojtár volt a nagyapám…” felnőtt nevezőivel is. Ők juhtartásra, sajtkészítésre és a gyapjú feldolgozására adták a fejüket, miközben élik a mai emberek modernizált életét is. Tőlük megtudhatják, mi a titka a természet közeli életnek, amiből erőt merítenek. Aki még nem látott rackanyírást, az 10, 13, és 15 órakor meglesheti, a körmöléssel együtt. Fény derül arra is, mi a különbség a cikta, a cigaja, a racka és a merinói juh között. A jó pásztor nem hagyja, hogy elvesszen egy báránykája is, a kolompszó, a pergő hangja fontos hírközlő eszköze. A táncos lábú, dalos kedvű ifjú pályázók magával ragadó előadásaiban a portákon gyönyörködhetnek.

Aki kezes báránynak érzi magát, kössön bele… a Skanzen sáljába! Vigye magával lefejtett, felgombolyított régi pulcsiját, mert e napon veszi kezdetét mesefonal-gombolyítás közben a közös alkotás, ami ádventre adománnyá válik…persze készíthet sárkány-bárányt vagy tátogó berbécset is.

Az óriási irka-birkán mindenki nyomot hagyhat ecsetvonásaival, majd ez a festmény egész évben hirdeti: a Skanzenben a BÁRÁNY ÉVÉT tartják. A dudás nem csak „belefújja búját a birka bőrébe”, hanem 14 órakor a Villámcsődületben felcsendül, a Szélről legeljetek… kezdetű rábaközi népdal is, aminek dallama egyben a talpalávalója is lesz egy örömtáncolásnak.

A birkaiskolában gyakorolhatják a „racka-kaparást”. Kóstolhatnak kemencés racka-falatokat, de a fekete bárányoknál vegán csemegéket is ízlelhetnek. A pásztor kocsikat követve tanúi lehetnek a gyapjúvásárlás üzleti fogásainak. Felpattanhatnak a hucul hátára, és üthetik a vasat a kovácsműhelyben.

A Magyar Csillagászati Egyesület tudósai lehetővé teszik, hogy égbelátóval kémleljék a bárányfelhőket. Azt is megtudhatják, hogy milyen gyógynövények hatnak jótékonyan birkára és emberre egyaránt, és melyekből nyerhetünk gyapjúfestéket. A szétszéledő „ovis” (latinul juh) bárányokat a játékkarám o-kos bojtárai és a főkolompos tereli össze, majd megvédi őket a báránybőrbe bújt farkasoktól.


Mindez nem csak a bárányfelhők távlatából, hanem a valóságban is így lesz május 1-jén Szentendrén, a Skanzenben.


Az Alkotónap részletes programját megtalálja a Skanzen honlapján.