belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Ízelítő a XVII. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitó jó gyakorlatairól és workshopjairól (2019)

JÓ GYAKORLATOK

Egy élet regénye

Gazsó Hargita, múzeumvezető, Topolya Község Múzeuma

Munk Artúr (1886-1955) szabadkai író az I. világháború katonaorvosaként 1917-ben esett orosz hadifogságba. Csak 1921-ben térhetett haza. Orvosként dolgozott szibériai helyszíneken, megházasodott és egy kisfiú édesapja lett. Minderről regényei, naplója tanúskodik.

A kiállítás és múzeumpedagógiai foglalkozások az I. világháborús eseményeket emelték ki Munk irodalma nyomán: létrehoztuk a hét kiállítóterű tárlat egyik termében az ezred múzeumát, ahol a világháborúban használatos tárgyakat gyűjtöttük össze. A falakat Topolya községbeli fiatal képzőművészek háborúillusztrációi díszítették. Az egyik folyosót lövészárokká alakítottuk át, hang- és fényeffektusokkal, festett katonákkal tettük élethűvé a kúszó-mászó látogatóknak. Egy tükörfolyosóval az ezred menetelését élhették át az osztályok, csoportok, ugyanis önmagukat többszörösen láthatták menetelve. A világháborús hadikórházban – Munk nyomán – a csoportok megérinthették a világháborús orvosi műszereket, hordágyat próbálhattak ki. A foglalkozásokon a gyermekek elkészítették Munk háborús érmeit, Lenke nevű háborús lovát, valamint katonaorvosi táskájának tartalmát.

Lea Vidakovićtyal készítettek a gyermekek egy kisfilmet Munk életéről: https://www.youtube.com/watch?v=xYWpb7agS8s

 

A Nagy háború nyomában Sátoraljaújhelyen

Pavlics Tamás börtönmúzeumi főelőadó, A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye

A Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye, a Börtönmúzeum jelölte ki 2017-ben a Hadtörténeti Múzeum pályázatának segítségével azt a két világháború sátoraljaújhelyi helyszíneit és létesítményeit összekapcsoló, „Nagy háborúk nyomában” elnevezésű útvonalat; mely történelmi tanösvényként, 24 információs táblán és prospektusban mutatja be az egyes állomásokhoz kapcsolódó információkat.

A sétaútvonal I. világháborús helyszíneit a nagy háború befejezésének 100. évfordulóján, 2018. november 11-én járhatták be első alkalommal a sátoraljaújhelyiek, helytörténészek és hagyományőrzők ismertetőivel. Az állomásokhoz kapcsolódóan egy múzeumpedagógiai programot is összeállítottunk, élő történelmi epizódok segítségével elevenedett meg egy-egy emléktábla története (a vasútállomáson pl. Svejkkel találkozhattunk), mely az erre az időpontra felújított Hősök Temetőjében, közös gyertyagyújtással ért végett.

 

Döntések és Döntéshozók Első Világháborús Interaktív Játék

Marosvári Tamás, Miraka Games Kft.

A Döntések és Döntéshozók rendezvény, játékos, vetélkedő formájában teremti meg a lehetőséget a korszak megismerésére. A résztvevők a főszereplők bőrébe bújva élhetik át a háború különböző helyzeteit, szituációit. A játékot egy kisebb interaktív kiállítás (részben eredeti, részben korhű tárgyak) is támogatja, mely szerves részét képezi a játéknak. A rendezvény nem csak a téma játékos megismerését segíti elő, hanem fejleszti a résztvevők csapatmunkáját, elősegíti a rendelkezésre álló opcionális felhasználásának gyakorlását.

 

"Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam" - Katonasorsok az első világháborúban. Múzeumi óra az MNM-ben 

Suba Eszter, múzeumpedagógus, Magyar Nemzeti Múzeum

Kiszakítva a hétköznapok jól ismert keretei közül, miként adható vissza a normális élet illúziója még a lövészárok mélyén is? Van mód a visszatérésre…?

A foglalkozás során az I. világháborús eseményeket a hétköznapi emberek szemszögéből vizsgáljuk. A diákok személyes, frontvonali, hátországi történetek, források és eredeti tárgyak segítségével dolgozzák fel a háború időszakát. Az órán felmerülő témák, a háborús erőszak, az új típusú háború okozta megdöbbentő sérülések, a frontvonal mögötti élet, a hazatért emberek fogyatékosságának megismerése, történeteik feldolgozása a jelenkor eseményei iránti érzékenységet is segítik.

 

VÁLASZTHATÓ WORKSHOPOK

I. Lövészárkok világa

Bakondi József tárlatvezető, Hadtörténeti Intézet és Múzeum 

Ezen a mintafoglalkozáson az első világháború csatamezőin történteket dolgozzuk fel. Áttekintjük, hogyan épültek fel a háború képét meghatározó lövészárok-rendszerek, milyen új vagy éppen régi fegyvereket vetettek be a harcok során. Térképek, korabeli fotók, filmrészletek, irodalmi művek, festmények segítségével interaktív formában tekintjük át a Nagy Háború eseményeit, szem előtt tartva a legfontosabbat, magát az embert.

II. Beszélgetés a Nagy Háborúról

Hidvégi András múzeumpedagógiai főelőadó, Hadtörténeti Intézet és Múzeum 

Az első világháború lezárta a hosszú tizenkilencedik és megnyitotta a rövid (ám annál véresebb) huszadik századot. A beszélgetés során arra a kérdésre keressük a választ, hogy a múzeum és a múzeumpedagógia hogyan tudja bemutatni ezt a korszakot, korszakhatárt. Tudunk-e arról beszélni, ami a háborúba vitte az embereket, tudunk-e arról, ami ott velük történt és vajon tudunk-e arról, amit hazahoztak, majd cipeltek tovább ők és családjaik. A különböző narratívák egymás mellett élnek, de vajon közelíthetőek-e egymáshoz? Tudunk-e a ma emberének üzenetet megfogalmazni?

III. Élményszerzés és tudásátadás – digitális tartalom a Hadtörténeti Múzeum első világháborús állandó kiállításában

Dr. Sallay Gergely osztályvezető, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Dokumentációs Osztály 

A kiállítás egyik kurátora (Sallay Gergely PhD) bemutatja a fejlesztés szempontjait és menetét, valamint magát a digitális tartalmat.

 

IV.A Kurátori vezetés az 51 hónap – Lélekváltozás című kiállításban

Lukács Fanni muzeológus, Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Pont Itt Galéria 15:00-15:30)

IV.B Kurátori vezetés az 51 hónap – Lélekváltozás című kiállításban

Lukács Fanni muzeológus, Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Pont Itt Galéria 15:40-16:10)

„Mire a levelek lehullanak, katonáink hazatérnek.” – szólt a világháború kezdeti lelkesítő szlogenje. A katonákat besorozták, de a fronton a pokol borzalmait élték át. Az 51 hónap - Lélekváltozás 1914-1918 című kamarakiállítás a kezdeti lelkesedést, majd a kiábrándultságot, végül a háború okozta lelki és szellemi krízist mutatja be a múzeum bejárati épületében.

V. Egy család élete az I. világháború után – múzeumpedagógiai foglalkozás

Bokonics-Kramlik Márta, mb. osztályvezető és Molnár József múzeumpedagógus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Ismeretátadási osztály (Csilléry Klára Oktatóközpont) – max. 20 fő

Hogyan használhatóak fel eredeti archív dokumentumok és tárgyak egy ismeretátadási program során? Fikció vagy valós történet? Hogyan jutunk el a múltbéli gyerekek kérdéseitől a jelenkor diákjainak válaszáig?

VI. Élet a fronton túl – vezetett séta a Skanzenben I.

Kloska Tamás, történész-muzeológus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Az Élet a fronton túl tematikus séta során a múzeum kiállításaiban barangolva olyan élethelyzeteket ismerhetünk meg, amelyeken keresztül a száz évvel ezelőtti hátország hétköznapjai tárulnak elénk. Mit küldtek a katonának a frontra?  Honnan gyűjtötték a rezet és mit kaptak érte cserébe?  Hogyan ápolták a sebesült katonákat? Milyen volt a jegyrendszer a nagy háború alatt? Mit ettek az emberek az ínség idején? A séta során többek között ezekre a kérdésekre is választ fogunk kapni.

VII. Élet a fronton túl – vezetett séta a Skanzenben II.

Tömöri Szilvia, muzeológus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Sok olyan esemény van, melynek hatására gyökeresen változtak meg a vidéken élők hétköznapjai, életkörülményei, és az egyik ilyen kétségtelenül az első világháború volt. Arról, hogyan zajlott a háború, és milyenek voltak a harcok a frontvonalon, sok szó esett már, de még ma is kevesen tudjuk elképzelni, mit jelenthetett a világháború azok számára, akik otthon maradtak.

A Skanzenben az „Élet a fronton túl” tematikus évben a Skanzen kiállításában barangolva olyan élethelyzeteket ismerhetünk meg, melyeken keresztül a száz évvel ezelőtti hátország hétköznapjai tárulnak elénk.

 

VIII. Véget ért a Nagy Háború…. – élő történelem bemutató

A Skanzen Élő Történelem szereplői (Bakony – Balatonfelvidék tájegység)