belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

A koordinátor, aki szakértő, katalizátor, mentor és „mobilizátor” is egyben

KOORDINÁTORI SZAKMAI MŰHELY A SZAKKÉPZÉS KÖRÜL

Számos helyszínt és területet felölelő háromnapos szakmai műhelyt szervezett a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) 2017. április 10. és 12. között a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt szakmai megvalósításában szerepet vállaló múzeumi koordinátorok számára. A megújuló és bővülő hálózat tagjaira számos új feladat hárul majd a februárban indult és 36 hónapig tartó projekt során. Megváltozott szerepkörükről, a közös célokról és az eddigi tapasztalatokról, jó gyakorlatokról is szó esett az intenzív műhelymunka keretében.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében megvalósuló, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú, a múzeumi és a könyvtári területre is kiterjedő projekt azt kívánja elősegíteni, hogy a kulturális intézmények minél hatékonyabban kapcsolódjanak be a formális és nem formális oktatásba. A célok elérésében kiemelt szerep vár az országos múzeumi koordinátorhálózatra is, melynek alapjait a MOKK 2006-ban teremtette meg.

A múzeumi koordinátorok a saját múzeumuk, a működési területükhöz tartozó oktatási és muzeális intézmények és a MOKK közötti kapocsként nagyban hozzájárulnak majd az egész életen át tartó tanulás múzeumi koncepciójának kialakításához és megvalósításához, a látogatói célcsoport, de különösen az iskolás korosztály kompetenciáinak fejlesztéséhez, a társadalmi párbeszéd erősítéséhez, a tehetséggondozáshoz, valamint új, hatékony módszerek alkalmazásával, pályaorientációval, illetve nem formális képzésekkel a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásához.

A jelenleg zajló projekt keretében a hálózat nem csak létszámában, de szerepkörében is tovább bővül. A koordinátorok munkája nemcsak a projekt célkitűzéseinek szétsugároztatása lesz rendezvények formájában, hanem munkájuk révén múzeumi szakértők, szaktanácsadók, katalizátorok és mentorok is lesznek egyúttal.

Az áprilisi szakmai műhely Szentendrén tartott nyitónapján, melyre a múzeumi koordinátorok intézményvezetői is meghívást kaptak, dr.Cseri Miklós, az idén 50. születésnapját ünneplő Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója felidézte a hálózat ötletének megszületését. Köszöntőjében arra is kitért, hogy a MOKK égisze alatt immár több mint egy évtizede működő múzeumi koordinátori hálózat története egyértelműen szakmai sikertörténetnek tekinthető. A koordinátorokat olyan mobilizátoroknak nevezte, akiknek nagyban köszönhető az, hogy a Múzeumok Mindenkinek Program projektidőszakának lezárulása után négy évvel ismét elindulhatott egy olyan nagyszabású projekt, mely a hazai múzeumi élet módszertani fejlesztését célozza. Az eseményen megjelent intézményvezetők számára azt is hangsúlyozta, hogy a hálózat munkájában részt vevő, illetve frissen bekapcsolódó koordinátorok anyaintézményei is profitálhatnak az együttműködésből, hiszen a hazai múzeumi életet érintő jelenlegi változások közepette egyre inkább fel fog értékelődni a jól konvertálható tudás és a stabil kapcsolati tőke.

A koordinátor, aki szakértő, katalizátor, mentor és „mobilizátor” is egyben

A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című projekt fókuszpontjait és átfogó szakmai bemutatását Nagy Magdolna, a MOKK megbízott igazgatója, egyben a program projektmenedzsere prezentálta a megjelenteknek. Ezt követően dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese, egyben a projekt szakmai vezetője tartott előadást Koordinátorok a múzeumi vezető szemével címmel. A hálózat fejlesztésének egyik fontos feltételeként jelölte meg a koordinátorok általános és helyi ismertségét, elismertségét és támogatottságát intézményvezetőik, illetve munkatársaik körében. További fontos tényezőként emelte ki, hogy a koordinátort főállásban foglalkoztató múzeum szemléletébe és mindennapi tevékenységébe beépüljön az a tudás, amire a koordinátorok a projekt keretében a képzések, a műhelygyakorlatok és a közös gondolkodás során tesznek szert.

A hálózathoz frissen csatlakozott új koordinátorok bemutatkozását és az ebédet követően a projekt egyik fókuszpontját jelentő témát, a szakképzés és a muzeális intézmények ehhez kapcsolódó lehetőségeit körbejáró előadások hangzottak el. Idén a szakképzés, a pályaorientáció, a múzeumok szerepe és lehetőségei, jó gyakorlatai állnak a koordinátori szakmai műhelyek középpontjában is.

A nemzetközi tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szakképzési programokban jelentős a korai iskolaelhagyók aránya. A tanórai, azaz formális keretek között történő felzárkóztatást hatékonyan egészíthetik ki az iskolák által igénybe vett nem formális és informális oktatási szolgáltatások, például múzeumi környezetben zajló szakkörök, speciális foglalkozások, versenyek, vetélkedők, táborok, vagy tanoda típusú fejlesztések.

A kreatív iparágakkal összefüggő múzeumi programokon résztvevő diákok értékes, a munkaerő-piaci lehetőségeiket javító tudásátadásban és kompetenciafejlesztésben részesülnek. A folyamatnak a hagyományos mesterségek és iparágak is csak nyertesei lehetnek, hiszen azáltal, hogy fenntarthatóan fejleszthetővé válnak, hosszú távon a helyi foglalkoztatás is erősödhet.

A délutáni program első előadójaként Dömötör Csaba, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal főosztályvezetője tartott átfogó előadást a hazai szakképzési rendszer helyzetéről, irányairól és kapcsolódásáról a projekthez. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumtagintézményeként működő Szennai Skanzen szerepét, lehetőségeit és jó gyakorlatait Román Árpád tagintézményvezető és Farkas Gergely múzeumpedagógus mutatták be. Végül a Soproni Egyetem Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjtemény intézményvezetője, dr. Varga Tamás élvezetes szabadtéri előadásával zárult a szentendrei program.

A szakmai műhely második napjára Esztergomban került sor. Fehér Györgyi Komárom-Esztergom megyei múzeumi koordinátor, egyben a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum múzeumpedagógusa a szakmúzeum helyzetét mutatta be, majd a csoport megtekintette a kiállítást Dr. Gróhné Illés Ildikó, illetve a látványtárat Horváth István vezetésével.

A koordinátor, aki szakértő, katalizátor, mentor és „mobilizátor” is egyben

A Duna Múzeumnak a vízügyi szakképzésben, illetve a környezeti nevelésben vállalt szerepéről Váczy-Hübschl István és Fehér Györgyi tartottak előadást. A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekthez egy mintaprojekttel is kapcsolódnak, melyet vízügyi szakképzőiskolákkal együttműködve valósítanak majd meg. A múzeum fontos szakmatörténeti szempontból az oktatásban, valamint életpályamodellel is tud szolgálni a diákoknak.

A múzeumlátogatás után a hazai múzeumi élet különböző területeiről érkezett szakemberek bevonásával szervezett tartalmas kerekasztal-beszélgetés keretében zajlott tovább a múzeumoknak a szakképzés terén folytatott gyakorlatának megvitatása a Szent Adalbert Hotel konferenciatermében. A hálózatot érintő aktuális kérdések tárgyalására is sor került, majd csapatépítés zárta a napot.

A szakmai műhely zárónapján a koordinátorok az Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjteményét tekintették meg Felbermann Judit igazgatóhelyettes, múzeumpedagógus vezetésével. A szakmai tárlatvezetést a múzeum és a divattal kapcsolatos szakmákkal (pl. stílustervező, dekoratőr, jelmeztervező, női szabó, bőrdíszműves) foglalkozó szakiskolák partnerségét bemutató prezentáció követte. Partnerintézményeik – többek között a Modell és divatiskola, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar, a Váci Szakképzési Centrum Madách Imre Szakgimnáziuma és Szakközépiskola – több ponton is tudnak kapcsolódni a múzeumhoz. A partnerség valóban kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél számára. A múzeum inspirálóan hat a diákokra, és remek helyszínül szolgál a munkáikat felvonultató divatbemutatóknak, pop-up kiállításoknak, a múzeumpedagógusok pedig sokat tanulhatnak az odalátogató szakoktatótól.

A koordinátor, aki szakértő, katalizátor, mentor és „mobilizátor” is egyben

Végül a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban Németh Ádám múzeumpedagógus tartott inspiráló előadást, majd drámaelemekkel színesített kooperatív technikát is alkalmazó múzeumpedagógiai foglalkozásokba is bekapcsolódhattak a koordinátorok. Szó esett a múzeumnak a középiskolás korosztállyal és a szakiskolákkal kapcsolatos eddigi tapasztalatairól is. Fontos szempont számukra, hogy a foglalkozásaik reflektáljanak a jelenre és kedvcsinálóak legyenek. Mivel a tankonyhákkal nem tudnak versenyezni, foglalkozásaik inkább a vendégfogadás etikettjére, az üzletszervezésre és a reklám-marketingre fókuszálnak. Pályaorientáció céljából próbálkoztak már toborzással is a 8. osztályosok körében, kipróbálható aktivitásra, pl. pincérkedésre próbálták rávenni a leendő diákokat. Amikor a Hungexpo-n részt vettek a „Szakma sztárja” programban, rá kellett jönniük, hogy nem is olyan könnyű megjeleníteni egy ilyen szakmai napon a múzeumot. A legnagyobb sikereket a múzeumban iskolai közösségi szolgálatot teljesítő középiskolásokkal tudták elérni.

Fotók: Pető Szabolcs és Szatmári Zsolt

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Esztergom
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Esztergom
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Esztergom
Szent Adalbert Hotel, Esztergom
Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjtemény, Budapest
Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjtemény, Budapest
Óbudai Múzeum Goldberger Textilipari Gyűjtemény, Budapest
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest