belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Ausztriából jöttünk, mesterségünk címere: m. k.

A „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek" című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosító számú kiemelt projekt keretében 2017. május 29. és 31. között került sor a múzeumi koordinátori hálózat idei harmadik szakmai műhelyére. Az esemény különlegességét a nemzetközi tapasztalatszerzés adta, hiszen a múzeumi koordinátorok és a projekt múzeumi komponensének szakmai megvalósítói a szakképzést támogató osztrák múzeumi, illetve kulturális jó gyakorlatok után kutatva Bécsben több múzeumot is felkerestek a háromnapos szakmai program során.

A hálózat tagjai közül többen is előzetes felkérést kaptak a szakmai műhelyt szervező koordinátorhálózati munkatársaktól, hogy a buszos tanulmányút során nyilvános formában osszák meg saját meglátásaikat, tapasztalataikat a hálózat többi tagjával. Rögtön az első napon, a Sopronba vezető úton Joó Emese budapesti múzeumi koordinátor indított el gondolatébresztő beszélgetést arról, hogy a középiskolás korosztállyal kapcsolatban milyen nehézségei adódhatnak a múzeumi szakembereknek, és miként érdemes ezeket a kihívásokat kezelni, lehetőség szerint a negatívumokat pozitív előjelűre átfordítani.

A soproni szálláshely elfoglalása és az ebéd elfogyasztása után utunkat tovább folytattuk Bécs felé. Pató Mária Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumi koordinátorunk egy korábbi, határokon átívelő sikeres együttműködés részleteit idézte fel. A Kárpátok Alapítvány volt a partnerük, és különféle kézműves mesterségek képviselőit, valamint az ő profiljukhoz kapcsolódó szakképző intézményeket sikerült bevonni a projektben részt vevő vajdasági, magyar, erdélyi és szlovákiai muzeális intézményeknek, köztük a szolnoki Damjanich János Múzeumnak.

Bécsben az 1925-ben alapított Osztrák Gazdasági Múzeum (Österreichisches Gesellschafts- und Wirtschaftsmuseum) részéről Arthur Just fogadta az első nap délutánján a szakmai tanulmányút résztvevőit. A múzeum szakmai vezetője lendületes módon mutatta be a gazdasági és társadalomtudományi témákat feldolgozó muzeális intézmény összetett működését, melyet német nyelvű tárlatvezetés során és az ezt követő szakmai beszélgetésen Király Flóra tolmács közreműködésével ismerhettük meg.

Ausztriából jöttünk, mesterségünk címere: m. k.

A számos szponzor (köztük a Gazdasági és Ipari Kamara, illetve a Munkavállalói Kamara) és for profit cég által támogatott magánmúzeumként üzemelő Osztrák Gazdasági Múzeum látogatóinak 95%-át az iskolások jelentik, akiknek közel 40%-a szakképzésbe résztvevő diák. A nyolc – főként közgazdász és történész végzettségű – munkatárssal, valamint nyugdíjas önkéntesekkel működő múzeum nyitva tartásával is nagyban igazodik elsődleges célcsoportjához, hétvégén és a nyári vakáció alatt zárva tartanak. Fontosnak tartják az iskolavezetők megnyerését és a pedagógusokkal több csatornán (telefonon, e-mailen, szóróanyagokon és személyesen, pedagógiai napokon) keresztül történő kommunikációt, melynek kapcsán a személyes élményekre és szájpropagandára is nagyban építenek. Jó kapcsolatokat ápolnak az iskolák földrajzot, illetve gazdasági ismereteket tanító pedagógusaival, akik közül többen is visszajáró vendégei a csoportos vezetéseknek, illetve a felnőtteknek szervezett előadássorozatoknak is. A Bécsi Egyetem kémia fakultásával is sikerült gyümölcsöző együttműködést kialakítaniuk, melynek eredményeként a kémia tantárgyhoz kapcsolódó, iskolán kívüli foglakozások kínálatát is gazdagítani tudták.  A Dr. Carl Auer von Welsbachról elnevezett teremben élményszámba menő fizikai és kémiai kísérleteket is bemutatnak. Egyik legfrissebb fejlesztésük az aktuális gazdasági mutatókat és társadalmi összefüggéseket (pl. fogyasztási és termelési adatok, munkanélküliségi ráta, költségvetés, társadalombiztosítás) közel 140 infografikával és tablóval magyarázó „gazdasági tanösvény”, melynek megtekintésére naponta átlagosan két iskolás csoport érkezik hozzájuk. Külön foglalkoztatóteremben a chipsgyártás folyamatának áttekintésén keresztül viszik közelebb az iskolásokhoz a gazdasági kérdéseket. Társadalomtudományi múzeum lévén a bécsi életmód és lakáskultúra változását is bemutatják az 1900-as évek elejétől napjainkig.

Az állami fenntartású osztrák múzeumok 19 éves korig ingyenesen látogathatóak, a Gazdasági Múzeumban pedig osztrák viszonylatban alacsonynak mondható, 2,5 eurós belépődíjat kérnek, illetve diákonként 2,5 euró a csoportos tárlatvezetés ára. A múzeum eredetileg iskolaként működő épületét Bécs városa jelképes összegért bocsájtotta a hatvanas években a múzeumot üzemeltető egyesület rendelkezésére. További bevételt és ismertséget jelent számukra, hogy egy magángyűjtő a kávéházak és a kávéfogyasztás kultúráját feldolgozó kiállítása számára termet bérel az épület földszintjén. Az Osztrák Nemzeti Bank felkérésére pedig rendszerese hoznak létre iskolákba utaztatható vándorkiállításokat is. A 2016. évi beszámolójuk szerint összesen 78.547 látogatójuk volt (ebből 542 iskolában 54.659 diák és pedagógus látta a vándorkiállításaikat) és 4024 tárlatvezetést, szervezett programot bonyolítottak le.

A szakmai műhely második napján Dr. Bereczki Ibolya adott tájékoztatást a koordinátori hálózatot érintő aktuális kérdésekről, majd ismét Bécsbe indultunk, hogy folytassuk az osztrák múzeumi gyakorlat behatóbb megismerését.  A Sopron és Bécs közötti buszúton Simonné Lechner Judit Somogy megyei múzeumi koordinátor további gondolatokkal egészítette ki az első nap Joó Emese által megkezdett témát, a kamaszkor sajátosságaira tért ki, és saját múzeumpedagógusi tapasztalatait is megosztotta a szakmai út résztvevőivel.

A délelőttöt a bécsi Iparművészeti Múzeumban (Österreichisches Museum für angewandte Kunst / Gegenwartskunst, MAK) töltöttük, ahol Gabriela Fabiankowitsch, a közvetítési osztály vezetője, illetve két kollégája tartott német és angol nyelvű tárlatvezetést számunkra. A neves múzeum termeit végigjárva a bécsi szecesszió páratlan műtárgyai között szemezgettünk, miközben ízelítőt kaptunk az intézmény múzeumpedagógiai gyakorlatából. A tárlatvezetés után az alagsori MAK Design Labor teremben tehették fel kérdéseiket a múzeumi koordinátorok – szintén Király Flóra tolmácsolásával.

Ausztriából jöttünk, mesterségünk címere: m. k.

A közvetítési osztály művészettörténész végzettségű vezetője kiemelte, hogy kompetenciaközpontként működnek, tárlatvezetéseik dialógusorientáltak, a múzeumi foglalkozások során fontosnak tartják a gyermekek párbeszédes formában történő bevonását. A foglalkozások témái változatosak (Múzeumi körséta, Bécs 1900, MAK Design Labor, Ázsia és a szőnyegek) és folyamatosan aktualizálják is őket, szerveznek például advent idején és a nyári szünet alatt is foglalkozásokat, workshopokat, családi programokat, amiket alapvetően a bejárathoz közeli oszlopcsarnokban valósítanak meg. 19 éves kor alatt ingyenes belépést biztosítanak, a foglalkozásaikon maximum 14 főt tudnak fogadni, efölötti létszámnál csoportbontással dolgoznak, a foglalkozás árának (60 perces vezetés vagy workshop 40 euró, 90 perces vezetés 60 euró) felét az iskolák, másik felét a tanulók finanszírozzák.  A közvetítési osztályon dolgozó munkatársak közül csak az egyik kolléga végzett múzeumpedagógusként. Munkatársaikon kívül művészekkel, dizájnerekkel és művészettörténészekkel dolgoznak együtt.

A koordinátorok kérdésére válaszolva Gabriela Fabiankowitsch elmondta, hogy a szakképzésben résztvevők is célcsoportjaik közé tartoznak, szakmunkás tanulóknak „Kézművesség a digitalizáció korában” címmel szerveztek programot, a szakképzésben érintett pedagógusoknak külön szakmai napot rendeztek. Eddig csak egyetlen esetben valósítottak meg bőröndmúzeum jelleggel iskolába kitelepülő foglalkozást, részben mert kapacitásuk sincs erre, másrészt pedig mert a múzeum alapvető célja az eredeti műtárgyak bemutatása. Eddig szintén csak egy alkalommal – egy bevándorlóknak szóló projekt kapcsán – kooperáltak a bécsi Iparművészeti Egyetemmel, ahol a közelmúltban indult el a kultúraközvetítés szak. Alkotópályázatok kiírása, múzeumpedagógiai foglalkozások utánkövetése, látogatói kérdőív alkalmazása kapacitás hiányában eddig nem tartozott a tevékenységeik közé. A többi osztrák múzeumban dolgozó kultúraközvetítővel sem tartják szervezett formában a kapcsolatot. Kis létszámú részlegként, bár szeretnék, de csak ritkán van lehetőségük szakmai publikációk készítésére. Az osztrák múzeumi gyakorlatot követve nem dolgoznak velük szoros együttműködésben a kiállítások kurátorai, de az Iparművészeti Múzeumban évente nyíló tíz kiállításban való közreműködésük elvárt. A tájékozatót követően a koordinátori hálózati munkatársak által előzetesen készített kérdőív alapján a koordinátoroknak egyénileg is lehetőségük nyílt reflexiókat gyűjteni az Iparművészeti Múzeumban.

A bécsi tartózkodásunkat a második nap délutánján a földrajzilag főleg Ausztriára és Délkelet-Európára fókuszáló módszertani, információs, tanácsadó és kompetenciaközpontként működő KulturKontakt Austrianál (KKA) tett látogatással tetőztük be. Dr. Sirikit Amann, az iskolák, a művészek és a kulturális intézmények között közvetítő szervezet igazgatónője rövid tájékoztatót tartott sokrétű munkájukról. Az Osztrák Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium támogatásával, de nem állami szervezetként működnek. Megtudhattuk, hogy alapvetően a kultúrához való szélesebb körű hozzáférést elősegítő, az együttműködő tanulást népszerűsítő, participatív kulturális és oktatási projektekkel foglalkoznak és főleg három területen aktívak: iskolásoknak szóló kultúraközvetítés, oktatási célú kooperációk koordinálása és művészeknek szóló rezidensprogramok.

A KulturKontakt Austria a legnagyobb osztrák kulturális oktatási projekt keretében évente közel 3000 főt von be workshop-jellegű dialógrendezvényeibe, melyeket osztrák iskolákban szervez, és amelyeken tanulók, pedagógusok, fiatalok és az ösztöndíj csereprogramokban részt vevő rezidens művészek, írók együtt alkothatnak.  A három éven keresztül zajló P(ART) program keretében iskolák és kulturális intézmények, köztük múzeumok fenntartható együttműködését támogatja anyagilag és módszertanilag is. Az osztrák állami fenntartású múzeumokat a KKA abban is segíti, hogy jobban megfeleljenek oktatási célkitűzéseiknek és a kultúrához való alacsony küszöbű hozzáférést is hatékonyabban mozdítsák elő. A kulturális és nyelvi sokszínűséggel foglakozó iskolai projekteket pl. interdiszciplináris módszerekkel is támogatják. Hálózati kapcsolatot tartanak az unió által finanszírozott más kulturális oktatási projektekkel, európai partnerszervezetekkel. A Projekt Europa programjuk keretében iskoláknak írnak ki kreatív alkotópályázatokat évente változó témában, az unió prioritásaihoz igazodva. Hátrányos helyzetű régiókban működő általános iskolák segítésére kidolgoztak egy olyan tréninget is, mely segít felkészülni a művészeknek a gyermekekkel folyó munkára. 

Az 1989 óta létező és időtartam szerint három fél modulból álló K3 programot, mely a szakképzésben részt vevő fiatalok kreativitását és a szociális kulcskompetenciáit hivatott fejleszteni, a KulturKontakt Austria részéről Roman Schanner mutatta be. Előadásában kitért még a Manucultura nevű, Erasmus+ keretében zajló európai kooperációs projektre is (múzeumi területről a zágrábi Kortárs Művészeti Múzeum volt az egyik partner), melynek keretében például kiállítások létrehozásába is bevonták a szakképzésben részt vevő fiatalokat, akiknek a hanginstallációhoz kellett hangokat gyűjteniük. A projekt elsődleges célja nem a szakmai ismeretek elmélyítése volt, hanem a munkaerőpiacon sikertényezőnek számító kreativitás általános kibontakoztatása. Ezzel a céllal indították Trick my film című programjukat is, melybe eddig már ezer tanulót vontak be, akik saját szakmájukról szóló animációs film készítését kapták feladatul, melyhez animációs művészek segítségét is igénybe vehették.

A részletes bemutató után természetesen a koordinátorok is feltehették kérdéseiket, elhangzott, hogy a KKA által támogatott programok kb. harmada múzeumokkal együttműködve valósult meg. A programok hatékonyságát számszerűen utoljára 2004-ben mérték.

A második nap tartalmas bécsi programjai után a soproni szállásra történő visszaúton Kajári Gabriella, a projekt kommunikációs munkatársa a Múzeumok Őszi Fesztiválja erre az évre tervezett mottójával és várható tematikáival kapcsolatos ötletelésbe vonta a koordinátori hálózat tagjait. Döntés született róla, hogy a 2017. évi rendezvény „Az ajtó nyitva áll” gondolat köré szerveződik, és ismét meghirdetjük a Pincétől a padlásig című tematikát, Arany János és Szabó Magda évfordulói kapcsán pedig bevezetünk egy új tematikát „Írók, költők múzeumi térben” munkacímmel.

A szakmai műhely harmadik napján is igazán színes programban volt részünk. A Lővérekben fekvő szálloda melletti Ciklámen tanösvényen Dr. Varga Tamás, a Soproni Egyetem Erdészeti-, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjteményének igazgatója kalauzolt bennünket. Az előzetes tervekhez (iskolások erdei iskolai programjának megtekintése) képest maguk a koordinátorok válhattak felfedező gyermekekké az erdőpedagógiai program során, és kézitükrök segítségével próbálhatták ki, milyen érzés kilépni a megszokott nézőpontból, és valóban meglátni a fától az erdőt, miközben gyógyászati célú alpesi levegőt szippantottak. A reggeli erdei séta után a felsőfokú erdészképzés megalapításához kötődő Erdészeti-, Faipari és Földméréstörténeti Gyűjteményébe vezetett utunk, ahol a Trópusi lepkék és rovargigászok című időszaki kiállításban gyönyörködhettünk.

Ausztriából jöttünk, mesterségünk címere: m. k.

A szakmai műhely utolsó állomásán, a 2017 januárjában megnyitott Macskakő Gyermekmúzeumban kreatív szakmai feladat, múzeumértékelési workshop várta a koordinátorokat. Miután Szabadhegyi Zita soproni múzeumi koordinátor tárlatvezetésével megtekintettük a XVII. században épült Eggenberg-házban közösségi térként és családi programok kedvelt helyszíneként is működő Macskakőt, gyermekperspektívába helyezkedve mindenki ki is próbálhatta a Gyermekmúzeum játéktereit, eszközeit és fejlesztéseit. A Soproni Múzeum legújabb kiállítóhelyeként működő Macskakő a régebbi korok emberének mindennapi életét mutatja be a legkisebbek számára is érthetően, tárgyközpontúan és interaktívan, az életmódtörténetre fektetve a hangsúlyt. A Macskakőben látható műtárgyakat pedagógus kurátorok választották ki a Soproni Múzeum gyűjteményéből.

Joó Emese budapesti múzeumi koordinátor sorsolással három csapatra osztotta a résztvevőket, a csoportoknak az alábbi kérdéseket kellett megvitatniuk, majd a többi résztvevő elé tárniuk: Milyen történetre lenne érdemes felfűzni a Macskakő tartalmát? Mitől Gyermekmúzeum? Múzeum-e a Macskakő? Az utóbbi kérdés kapcsán kisebb vita bontakozott ki, amit végül sikerült tisztázni. Bár jogilag nem múzeumról, hanem a Soproni Múzeum egyik kiállítóhelyéről van szó, de a célközönség szempontjából ez egy múzeum, mely bizonyos kontextusba helyezve állít ki múzeumi műtárgyakat. Az egyik koordinátor velős megfogalmazásában összegezve: „Ha a múzeum az iskola, akkor a Macskakő a múzeum óvodája”.

A háromnapos tanulmányút lezárására a Macskakőhöz közel található Corvinus Étteremben került sor. Az ebéd elfogyasztása után Dr. Bereczki Ibolya minden aktív közreműködőnek és a szervezőknek is megköszönte a munkáját. A szakmai műhely résztvevői a Budapestre történő visszaút alatt elégedettségi kérdőívet töltöttek ki, és rögzítették reflexiókat, kritikai és értékelő megállapításaikat a lezajlott tanulmányúttal kapcsolatban.

Országos múzeumi koordinátorhálózat tagjai, Bécs - Fotók: Szatmári Zsolt

Joó Emese budapesti koordinátor interaktív játéka - Fotók: Szatmári Zsolt
Artur Just tárlatvezetése a bécsi Gazdasági Múzeumban - Fotók: Szatmári Zsolt
Iparművészeti Múzeum, Bécs - Fotók: Szatmári Zsolt
Iparművészeti Múzeum, Bécs - Fotók: Szatmári Zsolt
Iparművészeti Múzeum Design Lab, Bécs - Fotók: Szatmári Zsolt
Iparművészeti Múzeum, Bécs - Fotók: Szatmári Zsolt
Koordinátori workshop Gabrielle Fabian Kowitsch-al a bécsi Iparművészeti Múzeumban - Fotók: Szatmári Zsolt
Király Flóra, Dr. Sirikit Amman, Roman Schanner, KulturKontakt Austria, Bécs - Fotók: Szatmári Zsolt
Erdőpedagógiai foglalkozás a soproni parkerdőben - Fotók: Szatmári Zsolt
Dr. Varga Tamás erdőpedagógiai foglalkozást tart - Fotók: Szatmári Zsolt
Más szemszögből az erdő - Fotók: Szatmári Zsolt
Trópusi lepkék, időszaki kiállítás az Erdészeti-, Faipari- és Földméréstörténeti Gyűjteményben - Fotók: Szatmári Zsolt
Macskakő Gyermekmúzeum, Sopron - Fotók: Szatmári Zsolt
Workshop a soproni Macskakő Gyerekmúzeumban - Fotók: Szatmári Zsolt