belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum adott otthont a múzeumi koordinátori és a könyvtári szaktanácsadói hálózatok ezévi közös szakmai napjának 2018. december 3-én. Az eseményre azzal a céllal került idén is sor, hogy a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” projekt megvalósításában aktívan közreműködő könyvtári és múzeumi szakemberek szervezett keretek között találkozhassanak. Mindez jó alkalom arra, hogy képet kapjanak egymás munkájáról, valamint a konzorciumi partnernek a projekt kapcsán elért eddigi eredményeiről, tapasztalatot cseréljenek, inspirációt merítsenek egymástól a még előttük álló feladatokhoz.

Hálózatok hálózatosodása a SkanzenbenHálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A könyvtári és múzeumi hálózat közös rendezvényén a projektet megvalósító konzorciumvezető intézmény képviseletében dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója köszöntötte házigazdaként az ország minden pontjáról érkezett vendégeket. Kiemelte, hogy az azonos megyében a projektcélok eléréséért dolgozó 2-2 könyvtári szaktanácsadó és múzeumi koordinátor nem konkurenciája egymásnak, a közös cél eléréséért való munkálkodás és a maihoz hasonló események révén válnak ütőképes négyesfogattá.  Dr. Fodor Péter, a konzorciumi partner Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója is köszöntőt mondott, melyben az egymástól tanulás fontosságát hangsúlyozta.

A projekt múzeumi komponensének, A mi múzeumunk programnak eddig elért eredményeit és további megvalósítandó feladatait Nagy Magdolna projektmenedzser, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központjának (MOKK) megbízott igazgatója ismertette teljes körűen. Az én könyvtáram program mérlegét pedig Farkas Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektiroda szakmai vezetője mutatta be kompakt módon, különös tekintettel a 90 mintaprogramra és a könyvtári hálózat hozzájárulására az eddig elért projekteredményekhez.

Hálózatok hálózatosodása a SkanzenbenHálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A feszes eredménykommunikációs prezentációk sorát Steigervald Krisztián generációkutató szellemes előadása lazította. A coachként is dolgozó generációs szakértő az eltérő generációs csoportok karakterisztikus jellemzése és attitűdjének humoros felvázolása után nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa, tudatos hozzáállással miként kerülhetők el a saját generációnkra jellemző csapdák. Mindezt hogyan hasznosíthatják munkájukban azok a Baby Boomer vagy X generációs múzeumi vagy könyvtári területen dolgozó szakemberek, akiknek a legfiatalabb generációk (Z vagy Alfa) figyelmét kell elnyerniük. Meglátása szerint a siker titka, hogy jó arányérzékkel kell ötvözni az offline és online megoldásokat, elegyítve az offline kreativitást és online hatékonyságot, ha a 2000 után születettek, vagyis az Alfa generáció a célcsoportunk, mivel számukra a kétféle valóság együttesen létezik. Meg kell találni a megfelelő kommunikációs platformokat a mai kortársorientált társadalomban, melyben többé nem jelent tiszteletreméltó értéket önmagában a tudás, csak akkor, ha az az egó számára is hasznos. A mai Alfa generációt idézve: „ha azt akarod, hogy rád figyeljek, akkor mutass olyat, ami nincs fent a YouTube-on, taníts olyat, amit a robotok nem fognak tudni”.

Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A következő blokkban a könyvtári mintaprogramokkal kapcsolatos eddigi munkáról tartott átfogó prezentációt Koglerné Hernádi Ágnes, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár EFOP Projektiroda fejlesztési csoportvezetője. A 90 féle könyvtári mintaprogramból kettőt közelebbről is megismerhettünk. Az „Idővonat” című, nyári szabadidős olvasótábort Szabolcsiné Orosz Hajnalka mintaprogram-fejlesztő, szaktanácsadó, a pécsi Csorba Győző Könyvtár munkatársa mutatta be. Istók Anna mintaprogram-fejlesztő, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ  tájékoztató könyvtárosa pedig a „Legendagyár” elnevezésű, vetélkedővé transzformálható modulokból álló városismereti programcsomaggal ismertette meg a résztvevőket.

Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A Múzeumi Iránytű sorozatról, illetve két frissen megjelent kötetéről dr. Bereczki Ibolya, a projekt múzeumi komponensének szakmai vezetője, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese mondott felvezetőt. Az „Esélyt a múzeummal Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel” című kötetet Dabi-Farkas Rita, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógusa, budapesti múzeumi koordinátor mutatta be. A „Kulturális Örökség-Közösségi Múzeumok” című kiadványról pedig dr. Arapovics Mária, a Cselekvő Közösségek projekt szakmai vezetője beszélt.

Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A múzeumi komponens részéről Hadnagy-Portik Piroska módszertani csoportvezető, a MOKK munkatársa a lezárult kutatások eredményeiből emelt ki néhány érdekes momentumot, és ismertette a novemberben indult Kultúrbónusz kísérleti programot. Bolyácz Róbert koordinátorhálózati csoportvezető a múzeumi koordinátorhálózat szerepéről beszélt. A Múzeumok a pedagógusokért című, 2018. őszén megvalósult országos bemutató körút tapasztalatait és a hozzá kapcsolódó kommunikációt pedig Kontrohr Andrea kommunikációs csoportvezető összegezte.

Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A szakmai nap közönséget aktivizáló jó hangulatú műhelymunkával folytatódott, melyet Joó Emese, Néprajzi Múzeum etnográfus, múzeumpedagógusa, budapesti múzeumi koordinátor vezetett. A workshopon az IKSZ, azaz az iskolai közösségi szolgálat múzeumi és könyvtári határeseteit járták körül a jelenlévő szakemberek. A fogalom közös definiálása és a kapcsolódó fogalomtár megvitatása után a két szakterületen dívó jobb és rosszabb IKSZ-es gyakorlatok, az ehhez társuló problematikus pontok kerültek fókuszba. Joó Emese a nap célkitűzéséhez igazodva, a két hálózat együttműködésének fokozására is szolgáló közös IKSZ-es projekt lehetőségét vetette fel. A diákok az 50 órás iskolai közösségi szolgálat egy részét múzeumban, egy másik részét pedig könyvtárban tölthetnék el, ennek elősegítésében pedig a két intézménytípus újszerű módon működne együtt a két hálózat bevonásával.

Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben Hálózatok hálózatosodása a Skanzenben

A siker szinte kódolva van, ha csak arra gondolunk, hogy a „ 21. század legsikeresebb vállalkozásai a hálózatokra építették technológiájukat és üzleti modelljüket.[1] „A 21. század legforradalmibb technológiai egytől egyik hálózatokon alapulnak, s teszik lehetővé például a Google, FaceBook … és a Twitter működését. Végeredményben a hálózatok sokkal jobban átjárják a tudomány, technológia és üzlet világát és a természetet, mint elsőre gondolnánk. Egyre világosabb tehát, hogy soha nem érthetjük meg a komplex rendszereket, ha nem ismerjük meg alaposan a mögöttük meghúzódó hálózatokat.”[2]

Az egész napos program végül a dr. Bereczki Ibolya által elmondott Zárszójával zárult, az előadó a nap során elhangzott főbb gondolatokat, tanulságokat idézte fel esszenciális formában és jövőbeni szorosabb együttműködést indítványozta.

A múzeumi koordinátori és a könyvtári szaktanácsadói hálózat közös rendezvényére a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című európai uniós projekt keretében került sor.  A projekt kétmilliárd forint európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és 2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése mellett.

 

szöveg: Kajári Gabi

fotók: Kajári Gabi, Kelemen Dániel

 

Felhasznált irodalom

Barabási-Albert László: 2017. A hálózatok tudománya. Libri Kiadó



[1] Barabási-Albert L. (2017. 44.)

[2] Barabási-Albert L.(2017. 40.)