belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Kapcsolódó sajtómegjelenés ITT és ITT érhető el, tévéfelvétel pedig ITT tekinthető meg.

József Attila Városi Könyvtár és Múzeum: A szakképzéstől a kreatív iparágakig – múzeumi katalizálással - Hagyma-ma, Újratervezés, Testhönálló textíliák

Mintaprojekt alapadatok

Mintaprojekt címe: A szakképzéstől a kreatív iparágakig – múzeumi katalizálással

Alcíme: Hagyma-ma, Újratervezés, Testhönálló textíliák

Mintaprojekt megvalósító intézmény, település: József Attila Városi Könyvtár és Múzeum, 6900 Makó, Megyeház u. 4.

Régió: Dél-Alföld, Csongrád-megye

Megvalósulás helyszíne (ha eltér a megvalósító intézménytől): József Attila Múzeum, Makó

Együttműködő köznevelési intézmények: Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, HSZC Návay Lajos Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Együttműködő felsőoktatási intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Nemzetiségi Intézet, SZTE – Bölcsészettudományi Kar

Mentorált múzeum, település: Algyői Tájház,6750 Algyő, Kastélykert u. 42.

Választott módszertani téma1: Múzeumpedagógiai módszerek a szakképzés támogatására

Választott módszertani téma2: Múzeumok felkészítése a hátrányos helyzetű csoportok kompetenciáinak fejlesztésére 

Bevont diákok száma (megvalósító és mentorált intézményből összesen): kb. 100 fő (megvalósító intézmény: 54, mentorált intézmény: kb. 46 fő)

 

Előszó

A mintaprojektünk rövid összefoglalójaként egy Antoine de Saint-Exupéry idézetet választottunk: „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.”

Ez a mintaprojekt a vágy, a késztetés és az érdeklődést próbáltuk felkelteni a fiatalokban mind a szakmájuk és mind az intézményünk iránt.

Társadalmi, gazdasági, pedagógiai körülmények, amelyek a mintaprojekt kiindulási helyzetét jellemzik

A mintaprojektünk a Dél-alföldi régióban, Csongrád megyében, Makó városában zajlik (Makói járás). Ezen járás az 59. helyen szerepel a komplex mutatók tekintetében Magyarország majd 200 járása között. Makó a kedvezményezett járások közé sorolható, ugyanakkor magas a munkanélküliség, alacsony a keresők száma. Több területen, iparágban hiányoznak a jól képzett szakemberek, ilyen hiányszakmák például a kőműves, varrónő, kertész. A projekttel ezen szakmák népszerűségét szeretnénk növelni, amely reményeink szerint segíti majd a fiatalok pályán maradását. Másik fontos célunk perspektívát nyújtani a mai fiataloknak a választott szakmájuk segítségével, bemutatni számukra a lehetőségeket, amit az elsajátított tudásukkal kiaknázhatnak. Célunk, hogy megerősítsük őket abban, hogy egy magas szinten elsajátított szakma lehetőséget ad egy magas szintű munkavégzéshez, ami elősegíti őket egy jól működő vállalkozás megkezdéséhez, és egy biztos jövő, egzisztencia kialakításához.

 

A mintaprojekt konkrét céljai, a célok kapcsolódása a két választott módszertani témához

a.) a köznevelési intézmény szempontjából,

A projektben résztvevők mindenképp új ismeretekkel gazdagodjanak lakóhelyük, szakmájuk történetéről. Impulzust, megerősítést, motivációt kapjanak a választott szakmájuk minél magasabb színvonalú elsajátításához. Új kapcsolatrendszereket építsenek ki az előadókkal, melyeket későbbi munkájuk során hasznosítani tudnak.

Mindenképp szeretnénk felhívni a figyelmet az oktatásban dolgozó pedagógusok és vezetők számára, hogy milyen sokféleképpen tudják a mindennapjaikban igénybe venni a múzeum adta lehetőségeket. Igyekszünk bemutatni számukra, hogy a múzeum, nemcsak kiállításokon keresztül tud ismereteket nyújtani, hanem más egyéb formában is, pl. múzeumpedagógiai foglakozásokkal, projektekkel. Fontos küldetésünknek érezzük a muzeális intézmények, valamint a köznevelési intézmények közötti szakmai, oktatási-nevelési együttműködés ösztönzését, erősítését, elmélyítését. Kulcsfontosságú, hogy a köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok felismerjék a múzeum által nyújtott formális és informális lehetőségeket a tanítási folyamatokban.

Lényeges, hogy szorosabb párbeszéd alakuljon ki a pedagógusok és a múzeumi szakemberek között, a pedagógusok nyitottak legyenek 1-1 téma másfajta szemléletű megközelítésekhez.

A 6 hónap során a közoktatási intézményekből 54 tanuló összesen 18 alkalommal látogat el a múzeumba. Ez a rendszeresség talán alapja lehet annak, hogy a későbbiek folyamán is szívesen fognak időt szakítani a múzeumlátogatásra, ismeretszerzésre.

További céljaink a projektben résztvevő diákok szempontjából:

1. A tanulók ismerjék meg városunk muzeális intézményeit, gyűjteményeit, szakdolgozóit, a múzeumi tudásanyag hozzáférési formáit, lehetőségeit

2. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése (olvasás-szövegértés, információ feldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztése)

3. Szakmai együttműködés kompetenciái – a múzeumban megismert különböző oktatókkal, előadókkal folytatott kooperáció.

4. Jó gyakorlatok, jó példák, makói mesteremberek bemutatása, példakép és mintaalkotás

5. Szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása. Önismeret, önreflexió, lelki egészség Információs műveltség, kutatás és fejlesztés

b.) a mentorált intézmény, illetve az adaptálhatósági szempontok figyelembe vételével,

Célunk a tudományos ismeretnyújtás, szakmai eszmecsere és hogy megismerjük egymás intézményét, valamint a gyűjtemény adta lehetőségeket. Olyan módszertant szeretnénk kidolgozni, amelyet a későbbiek során a mentorált intézmény is tud hasznosítani. A projektünk három szakmára épül, a mentorált intézmény egyik projektünket kiválasztva, a saját adottságaihoz átadaptálva tudja lebonyolítani a projektet. Egy kidolgozott, átgondolt és kipróbált projketet könnyebb átvenni és megvalósítani, hiszen már csak a kidolgozott tematikát kell véghezvinni.

c.) a felsőfokú hallgatók szempontjából

Ismeret- és tapasztalat szerzés a legfontosabb cél. Megismerni egy múzeum működését, projekt lebonyolításának  részleteit.

Hospitációs lehetőség pedagógus jelölteknek. Kapcsolatrendszer bővítése, egy új szemléletű oktatási forma megismerése.

d.) a közgyűjtemény szempontjából

Ismeretátadás, kapcsolatépítés, a hátrányos helyzetű fiatalok megszólítása és bevonása a múzeumi életbe, látogatószám növelése

József Attila Városi Könyvtár és Múzeum: A szakképzéstől a kreatív iparágakig. – múzeumi katalizálással - Hagyma-ma, Újratervezés, Testhönálló textíliák

A mintaprojekt megvalósítása során alkalmazott módszerek bemutatása és indoklása

A projekt célcsoportja a 14 és 18 év közötti hátrányos helyzetben élő, sajátos nevelési igényű fiatalok, akik, a múzeumot, mint ismeret-tudás közvetítő intézményt eddig elkerülték.

A célcsoportot az intézmény vezetőjén keresztül szólítottuk meg. Mivel a projekt a tanév ideje alatt tart, így mindenképp a vezetővel kellett egyeztetnünk. Miután meggyőztük a vezetőket a projekt hasznosságáról és megkötöttük az együttműködési megállapodásokat, az új tanévben az órarendekbe beépítették a múzeumi napokat.

Intézményünkben párhuzamosan 3 projekt zajlik egy adott időszakban, így havonta egy napot jelöltünk ki a foglalkozások lebonyolításához. Így 6 alkalommal találkozunk a célcsoportjaink tagjaival. Ezeken a napokon reggel 8 órától 15 óráig tartanak a „képzéseink”, ami lehetőséget ad arra, hogy jobban megismerjük a résztvevőket és egy erős közösséget alakítsunk ki. Nemcsak az előadásokon vagyunk együtt a diákokkal, hanem a közös étkezéseken is, így lehetőség nyílik az egymás jobb megismerésére, beszélgetésekre. Szakmai kirándulásokon mutatjuk be a szakmájukhoz kapcsolódó „jó gyakorlatokat” pl. felújított házakat tekintünk meg, őstermelővel, viselet készítővel, divattervezővel találkozhatnak stb. A szakmai fejlődés mellett ezen kirándulások remek közösség kovácsoló hatással bírnak, nagyszerű közös élményt is jelentenek.

 A múzeumban felhalmozott tudással, gyűjteményekkel, humán erőforrásokkal a fent leírtakban foglaltakat szeretnénk elérni, felkelteni a diákokban saját szakmájuk iránti érdeklődést és elhivatottságot. Olyan tudás anyaggal kiegészíteni az ismeretszerzésüket, amit csak a múzeumban felhalmozott tudásanyagból tudnak megismerni. Ezen új ismeretek segíthetik őket abban, hogy a szakmájuk megszerzése után szélesebb ismeretanyaggal felvértezve gyakorolják szakmájukat. Megismertetve őket a szülőföldjük történetével, jellegzetességeivel, a népművészetével, földművelésével. Ráébreszteni őket arra, hogy milyen jó szakmát választottak, és ezáltal milyen nagy lehetőségeik vannak a jövő tekintetében. Rávilágítva arra a tényre, hogy nem csak külföldön, hanem itt a hazájukban, szűkebb szülőföldjükön, Makón is boldogulni tudnak ezen szakmák elsajátítása után. Természetesen fontos célunk, hogy ezek a fiatalok megszeressék a múzeumot, mint kulturális- és ismeret átadó intézményt. Ösztönözve őket, hogy bátran merjék az intézmény tudásanyagát keresni, kutatni. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk egy olyan iskola- és látogatóbarát szemléletű intézmény kialakítását, mely alapvetően a tanuló ifjúság számára jelent oktatási-képzési lehetőséget, ugyanakkor minden korosztály számára biztosítja az élethosszig tartó tanulás lehetőségét.     

A tanszékek hallgatóinak, mint pedagógus jelölteknek és jövőbeli múzeumi munkatársaknak mindenképp hasznos lehet a projektben részt venniük, többek között információ-, és tapasztalatszerzés céljából is. A pedagógus jelöltek hospitálási lehetőséget kapnak sajátos nevelésű, hátrányos helyzetből érkező tanulók oktatásáról, de megismerhetik a múzeumban folyó tudományos, közművelődési, múzeumpedagógiai munkákat, melyek a későbbi pályájukon segítséget nyújthatnak számukra. A néprajzos hallgatók megismerkedhetnek és elmélyülhetnek a makói hagymatermesztés, a népi építészet, népi textíliák témakörében. A projekt kidolgozása és lebonyolítása minta lehet a főiskolai és egyetemi hallgatók számára, melynek segítségével saját új projektek kidolgozása válhat valóra.

A múzeumpedagógiai foglalkozásaink során is az a célunk, hogy a szükséges motivációs bázist (egyéni, közösségi) megteremtsük, aktivizáljuk. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez igyekeztünk a differenciált nevelés-oktatáshoz alkalmas individuális módszereket, technikákat megtalálni. A foglalkozások interaktívak voltak, minden esetben kapcsolódtak az előttük elhangzott előadásokhoz, így visszacsatolva a korábban tanultakra, rögzítve, nyomatékosítva azokat. A diákok sokféle alkotói technikával (pl. frottage, kollázs stb. dolgozhattak), fejleszthették kreativitásukat, egyéni készségeiket. Mindemellett a kooperatív tanulási forma is gyakran érvényesült, hiszen a tanulók kis létszámú (2-3 fős) csapatokat alkotva végezték az adott tevékenységeket.

A kooperáció szerepet játszott a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális- és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében (pl. a hungarikumok elhelyezése Magyarország megyéiben múzeumpedagógiai foglalkozás során). A konstruktív tanulási elméletre épülve az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történt. A kooperáció ugyanakkor nem azt jelentette, hogy a tanulók csoportokba rendeződtek és a saját feladatukkal foglalkoztak, hanem a hangsúly a közös munkán, az együttműködésen volt.

Az alkalmazott módszerek tekintetében igénybe vettük a múzeum gazdag tárgyi anyaga adta lehetőségeket és ahol lehetőség nyílt rá a diákok kézbe is foghatták, közelről megszemlélhették az egyes műtárgyakat (tárgyakkal történő tanítás), növelve ezáltal a személyes impulzust, megtapasztalást.

Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy minden foglalkozás végén összefoglaljuk az adott foglalkozás célját, újból kiemeljük a fontos dolgokat. Az elkészült alkotásokat egyénileg és kollektíven is értékeltük, mind a tanárok mind a diákok véleményét, tapasztalatait, benyomásait is kikérdezve.

Milyen tapasztalatokkal szolgált a megvalósított mintaprojekt? 

A mintaprojekt lebonyolítása során a résztvevő múzeumi szakdolgozók közötti együttműködés megerősödött, fejlődött. Sok tapasztalatot gyűjtöttünk a hátrányos helyzetű és SNI-s tanulókkal való foglalkozás és kapcsolattartás terén. Megismertük a tizenéves korosztály problémáit, igényeit és az információk befogadásának lehetőségeit. Ezen tapasztalatok nagyban segítenek bennünket a hasonló korosztálynak szánt programok, projektek előkészítésében megvalósításában, lebonyolításában. A későbbiekre nézve a projektben minél kevesebb elméleti és sokkal több gyakorlati foglalkozást kell beépítenünk, mivel ez az érdeklődési csoport tapasztalati úton könnyebben tanul. Általában egy jó hangulatú és felszabadult fiatalsággal tudtunk együttműködni, ill. részt venni a foglalkozásokon.

fotó: Csengeriné Szabó Éva

fotó: Csengeriné Szabó Éva