belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Két nap alatt a MOKK koordinátori hálózata körül

Ilyen volt az MMP I. fenntartási időszak előtti, utolsó (46-47.) koordinátori műhelygyakorlata

2014. január 27-28-án, Szentendrén egy kétnapos műhelygyakorlattal zártuk le a „Múzeumok Mindenkinek” Program – (MMP) Múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése – Központi módszertani fejlesztés (TÁMOP – 3.2.8/A/08/2008-0002) keretében 5 év alatt szervezett 47 koordinátori képzés sorát, s indítottuk el a projekt fenntartási időszakát.

A két napos összejövetel kiemelt témája a koordinátori hálózat eddigi tevékenységének, elért eredményeinek áttekintése, és az 5 éven keresztül futó projekt során felgyűlt koordinátori tapasztalatoknak a rendszerezése, megvitatása volt. Dr. Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében a projekt egyik alappilléreként és a múzeumi szakmában zajló intézményi hálózatosodás megkerülhetetlenné vált mintaadójaként méltatta a MOKK koordinátori hálózatát, majd Dr. Bereczki Ibolya és Káldy Mária közös prezentációjában a koordinátoroknak a projektben és a hazai múzeumi szemléletváltásban játszott sokrétű szerepét tekintette át.

Ezt követően a szinte teljes létszámban megjelent koordinátorok négy régiók szerint összeállított csoportban, négy előre megadott tematikus kérdést dolgoztak fel. A kérdések a koordinátori tevékenységek egy-egy sarkalatos pontjára (iskolákkal való szervezett kapcsolat, Múzeumok Őszi Fesztiválja, kommunikáció és hálózatosodás) vonatkoztak, és minden esetben elemezték, hogy a koordinátorok a projekt során milyen változást tudtak elérni ezen a területen.

A csoportokban történő feladatmegoldás lehetőséget teremtett a lokális tapasztalatoknak (jó gyakorlatok, sikert elősegítő illetve akadályozó tényezők, buktatók) a koordinátorok közötti közvetlen és konstruktív cseréjére, a vélemények ütköztetésére, a lehetséges megoldások szintetizálására, és a jövőre vonatkozó következtetések levonására, javaslatok, ajánlások megfogalmazására. Egy-egy kérdés megválaszolása után a többi csoportból érkező hozzászólások tovább színesítették a palettát, és felszínre kerülhetett, hogy milyen lokális eltérések létezhetnek még, például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való partnerséget illetően. Megfogalmazódott, hogy fontos lenne mihamarabb elérni, hogy a tankerületi igazgatók segítsenek tisztázni az iskolavezetők körében élő félreértéseket, amelyek sok esetben visszavetették az iskolák múzeumi aktivitását. Az egyik fontos konklúzió szerint a jövőben a megyei múzeumpedagógiai évnyitók helyett vagy mellett a kisebb, járási évnyitók szervezésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni.

A Múzeumok Őszi Fesztiváljára vonatkozó kérdés fontos tanulsága, hogy a helyi adottságok mennyire képesek a gyakorlatban felülírni az elméletben sikerre predesztinált témaköröket, és hogy a jövőben inkább „a kevesebb több” elvét követve a múzeumoknak saját imázsukhoz és adottságaikhoz passzoló témakörökhöz kell kapcsolódniuk a teljességre törekvés helyett a programok összeállításakor. A 2013-ban új témakörnek számító Tanárok Éjszakája magas médiavisszhangja ellenére relatív alacsony számú közönséget vonzott be a múzeumokba, mégis folytatást kíván a jövőben, hiszen egy méltatlanul mellőzött célcsoportot képes megszólítani.

A kommunikációt illetően a tapasztalatcsere a személyes kapcsolatépítés alapvető fontossága mellett a kommunikáció intézményen belüli tudatosabb tervezésére, fogyaszthatóbbá tételére, az archoz köthető, színvonalas és egységes központi kommunikáció fontosságára, az átalakuló vidéki elektronikus sajtóban (kisközösségi rádiók, helyi kábeltelevíziók) rejlő lehetőségekre és a közösségi médiát érintő változó tendenciákra hívta fel a figyelmet. A Múzeumi a’la carte esetében megfogalmazódott, hogy a digitális önrendelkezés moderálására és az adatbázis folyamatos aktualizálására történő központi felhívások időnkénti megismétlésére van szükség a jövőben, hogy valóban naprakész adatbázist propagálhassanak minél szélesebb körben a koordinátorok.

A hálózatosodás témája kapcsán ismét megállapítást nyert, hogy minél több belső szövetségesre van szüksége a koordinátoroknak, és hogy a múzeumi összekötő tanári hálózat mennyire sokat tehet a pedagógusok körében a múzeum és iskola közötti viszony fejlesztéséért.

A négy kérdésből álló blokk után Nagy Magdolna prezentációjában részletesen, ugyanakkor lényegre törően, számokkal alátámasztva ismertette az MMP kommunikációja terén öt év alatt elért eredményeket.

A négy csoport a múzeumok ill. a koordinátorok saját társadalmi beágyazottságára, elfogadottságára, a múzeumok fenntartóváltásának hatására végbement változásokra, a korszerű múzeumi tudásátadás módozataira és a MOKK képzések fejlesztési irányaira vonatkozó kérdésekre is értékes hozzászólásokkal tudott szolgálni. Többen megállapították, hogy fontos a tudomány, a muzeológia rangjának visszaállítása a múzeumpedagógia elismertségének megőrzése mellett, ezért mediációra van szükség a kettő közötti egyensúly megtalálásához. Igény és kereslet lesz a jövőben a vidéki helytörténeti gyűjtemények munkatársainak szóló akkreditált képzésekre, OKJ-s képzések elindítására (pl. kiállításrendezés, rendezvénymenedzselési, informatikai, gazdálkodási, mentálhigiénés ismeretek), és folytatni kell a progresszív szakmai módszertani továbbképzéseket is Budapesten. A tanárszakos hallgatók figyelmének elnyerése, és a generációk közötti együttműködés jegyében a közösségi szolgálatos lehetőségek további fejlesztése is indokolt és szükséges a jövőben.

Az első nap, Jakab Lászlóné koordinátori referens beszámolójával, az öt év alatt közösen szerzett élmények vetített képes felidézésével zárult.

A koordinátori műhelygyakorlat második napján a praktikus és aktuális információk megbeszélésén túl a jövővel kapcsolatos elképzelések felvázolása kapott főszerepet. Terítékre kerültek az aktuális és közeljövőben indítandó képzésekkel kapcsolatos információk, a 2014. február 20-án tartandó zárókonferenciával és a projektzárással együtt járó feladatok, majd a fenntartási időszak lehetséges forgatókönyvének, működési kereteinek és az MMP II. szinopszisának ismertetése. Befejezésként a koordinátorok a magukkal hozott személyes üzeneteik felolvasásával, erősségeik és fejlesztendő vonásaik számbavételével, pedig megadták a MOKK-ra és a koordinátori hálózatra váró „felsőbb osztályba lépés” alaphangját.

Szentendre, 2014. január 29.

Kajári Gabi

disszeminációért felelős


Nyitólap

eseménynaptár


  FEB 18
  hétfő
 
Múzeumi menedzserképzés az esélyteremtő köznevelés szolgálatában 2. hét (MM120T)
  FEB 18
  hétfő
 
Múzeumvezetési és államháztartási ismeretek 2. hét (MA30T)
  FEB 20
  szerda
 
A hálózatépítés stratégiái – olvasókör a Kassák Múzeumban II.
  FEB 20
  szerda
 
A modern háztartás születése • könyvbemutató
  FEB 21
  csütörtök
 
Digitális játékok - játékos ismeretátadás
  FEB 21
  csütörtök
 
Értékeld a látogatót! – Szakmai fórum természeti és kulturális területeken dolgozóknak
HKSZCSPSZV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728

FEBRUÁR

20

SZERDA

legfrissebb híreink


2019. 02. 20.
Kérdőív a kiégésről és a múzeumi mentálhigiénéről
2019. 02. 05.
Megjelent a European Museum of the Year Award felhívása!
2019. 01. 16.
Versenyben a Ludwig Múzeum az év legjobb kortárs művészeti tárlata díjért!
2019. 01. 15.
Ajánljuk a 2018. évi VII. Országos és III. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferencia konferenciakötetét
Magyar Múzeumok


2019. 02. 20.
Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét
2019. 02. 20.
Új szolgáltatásokkal bővült a Pulszky Társaság honlapja
2019. 02. 20.
A látogatókutatás módszerei a BGE-n
2019. 02. 20.
Búcsú Dr. Gulyás Éva néprajzkutatótól
Skanzen hírek


2018. 12. 12.
Kis karácsonyfa történelem a SkanzenBlogról
2018. 12. 12.
Skanzen és New York - kiállítás nyílik régi korok karácsonyáról
2018. 11. 16.
Nyisztor Tinka a Szennai Skanzenben
2018. 10. 18.
A mi 56-unk a Skanzenben