belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Két nap alatt a MOKK koordinátori hálózata körül

Ilyen volt az MMP I. fenntartási időszak előtti, utolsó (46-47.) koordinátori műhelygyakorlata

 

2014. január 27-28-án, Szentendrén egy kétnapos  műhelygyakorlattal zártuk le a „Múzeumok Mindenkinek” Program – (MMP) Múzeumok oktatási és képzési szerepének erősítése – Központi módszertani fejlesztés (TÁMOP – 3.2.8/A/08/2008-0002) keretében 5 év alatt szervezett 47 koordinátori képzés sorát, s indítottuk el a projekt fenntartási időszakát.

A két napos összejövetel kiemelt témája a koordinátori hálózat eddigi tevékenységének, elért eredményeinek áttekintése, és az 5 éven keresztül futó projekt során felgyűlt koordinátori tapasztalatoknak a rendszerezése, megvitatása volt. Dr. Cseri Miklós főigazgató köszöntőjében a projekt egyik alappilléreként és a múzeumi szakmában zajló intézményi hálózatosodás megkerülhetetlenné vált mintaadójaként méltatta a MOKK koordinátori hálózatát, majd Dr. Bereczki Ibolya és Káldy Mária közös prezentációjában a koordinátoroknak a projektben és a hazai múzeumi szemléletváltásban játszott sokrétű szerepét tekintette át.

Ezt követően a szinte teljes létszámban megjelent koordinátorok négy régiók szerint összeállított csoportban, négy előre megadott tematikus kérdést dolgoztak fel. A kérdések a koordinátori tevékenységek egy-egy sarkalatos pontjára (iskolákkal való szervezett kapcsolat, Múzeumok Őszi Fesztiválja, kommunikáció és hálózatosodás) vonatkoztak, és minden esetben elemezték, hogy a koordinátorok a projekt során milyen változást tudtak elérni ezen a területen.

A csoportokban történő feladatmegoldás lehetőséget teremtett a lokális tapasztalatoknak (jó gyakorlatok, sikert elősegítő illetve akadályozó tényezők, buktatók) a koordinátorok közötti közvetlen és konstruktív cseréjére, a vélemények ütköztetésére, a lehetséges megoldások szintetizálására, és a jövőre vonatkozó következtetések levonására, javaslatok, ajánlások megfogalmazására. Egy-egy kérdés megválaszolása után a többi csoportból érkező hozzászólások tovább színesítették a palettát, és felszínre kerülhetett, hogy milyen lokális eltérések létezhetnek még, például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal való partnerséget illetően. Megfogalmazódott, hogy fontos lenne mihamarabb elérni, hogy a tankerületi igazgatók segítsenek tisztázni az iskolavezetők körében élő félreértéseket, amelyek sok esetben visszavetették az iskolák múzeumi aktivitását. Az egyik fontos konklúzió szerint a jövőben a megyei múzeumpedagógiai évnyitók helyett vagy mellett a kisebb, járási évnyitók szervezésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni.

A Múzeumok Őszi Fesztiváljára vonatkozó kérdés fontos tanulsága, hogy a helyi adottságok mennyire képesek a gyakorlatban felülírni az elméletben sikerre predesztinált témaköröket, és hogy a jövőben inkább „a kevesebb több” elvét követve a múzeumoknak saját imázsukhoz és adottságaikhoz passzoló témakörökhöz kell kapcsolódniuk a teljességre törekvés helyett a programok összeállításakor. A 2013-ban új témakörnek számító Tanárok Éjszakája magas médiavisszhangja ellenére relatív alacsony számú közönséget vonzott be a múzeumokba, mégis folytatást kíván a jövőben, hiszen egy méltatlanul mellőzött célcsoportot képes megszólítani.

A kommunikációt illetően a tapasztalatcsere a személyes kapcsolatépítés alapvető fontossága mellett a kommunikáció intézményen belüli tudatosabb tervezésére, fogyaszthatóbbá tételére, az archoz köthető, színvonalas és egységes központi kommunikáció fontosságára, az átalakuló vidéki elektronikus sajtóban (kisközösségi rádiók, helyi kábeltelevíziók) rejlő lehetőségekre és a közösségi médiát érintő változó tendenciákra hívta fel a figyelmet. A Múzeumi a’la carte esetében megfogalmazódott, hogy a digitális önrendelkezés moderálására és az adatbázis folyamatos aktualizálására történő központi felhívások időnkénti megismétlésére van szükség a jövőben, hogy valóban naprakész adatbázist propagálhassanak minél szélesebb körben a koordinátorok.

A hálózatosodás témája kapcsán ismét megállapítást nyert, hogy minél több belső szövetségesre van szüksége a koordinátoroknak, és hogy a múzeumi összekötő tanári hálózat mennyire sokat tehet a pedagógusok körében a múzeum és iskola közötti viszony fejlesztéséért.

A négy kérdésből álló blokk után Nagy Magdolna prezentációjában részletesen, ugyanakkor lényegre törően, számokkal alátámasztva ismertette az MMP kommunikációja terén öt év alatt elért eredményeket.

A négy csoport a múzeumok ill. a koordinátorok saját társadalmi beágyazottságára, elfogadottságára, a múzeumok fenntartóváltásának hatására végbement változásokra, a korszerű múzeumi tudásátadás módozataira és a MOKK képzések fejlesztési irányaira vonatkozó kérdésekre is értékes hozzászólásokkal tudott szolgálni. Többen megállapították, hogy fontos a tudomány, a muzeológia rangjának visszaállítása a múzeumpedagógia elismertségének megőrzése mellett, ezért mediációra van szükség a kettő közötti egyensúly megtalálásához. Igény és kereslet lesz a jövőben a vidéki helytörténeti gyűjtemények munkatársainak szóló akkreditált képzésekre, OKJ-s képzések elindítására (pl. kiállításrendezés, rendezvénymenedzselési, informatikai, gazdálkodási, mentálhigiénés ismeretek), és folytatni kell a progresszív szakmai módszertani továbbképzéseket is Budapesten. A tanárszakos hallgatók figyelmének elnyerése, és a generációk közötti együttműködés jegyében a közösségi szolgálatos lehetőségek további fejlesztése is indokolt és szükséges a jövőben.

Az első nap, Jakab Lászlóné koordinátori referens beszámolójával, az öt év alatt közösen szerzett élmények vetített képes felidézésével zárult.

A koordinátori műhelygyakorlat második napján a praktikus és aktuális információk megbeszélésén túl a jövővel kapcsolatos elképzelések felvázolása kapott főszerepet. Terítékre kerültek az aktuális és közeljövőben indítandó képzésekkel kapcsolatos információk, a 2014. február 20-án tartandó zárókonferenciával és a projektzárással együtt járó feladatok, majd a fenntartási időszak lehetséges forgatókönyvének, működési kereteinek és az MMP II. szinopszisának ismertetése. Befejezésként a koordinátorok a magukkal hozott személyes üzeneteik felolvasásával, erősségeik és fejlesztendő vonásaik számbavételével, pedig megadták a MOKK-ra és a koordinátori hálózatra váró „felsőbb osztályba lépés” alaphangját.

 

Szentendre, 2014. január 29.

 

                                                                                                                                                                      Kajári Gabi

                                                                                                                                                          disszeminációért felelős