belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Szenzációs örökség - Ízelítő a X. Országos Múzeumpedagógiai Konferencia programjából

Választható délutáni programok november 5-én 

15:40 – 16:15 Tárlatvezetések, körséták a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár szervezésében (egy választható program, előregisztráció szükséges, programonként a maximális létszám: 40 fő)

1. # vár # eztlattadmar?

A 120 éves Vajdahunyadvár impozáns várfokait, égbe emelkedő csúcsait, pompás homlokzatát bemutató, és a Jáki-kápolnához tartozó hangulatos kolostori kerengőt, valamint az Apostolok tornyát is érintő vártörténeti séta különleges élményt ígér azoknak, akik az előadások után egy kis mozgással összekötött ismeretbővítésre, gyönyörködésre vágynak.

2. Szenzációs növénytani leletek 

A konferencia előadásai után az Agrobotanikai Gyűjteményünk herbárium kincseiről, azok múzeumpedagógiai felhasználásáról kaphatnak ízelítőt a résztvevők.

3. Képzőművészeti gyalog-galopp – „létezik-e agrár-esztétika?”

Tudományos alapon? Vagy egyszerűen csak azért, mert gyönyörű?

A múzeum lókiállítása és Kincsem-relikviái alapján a konferencián résztvevőkkel együtt próbáljuk megfejteni a ló titkait, ha vannak, azután rácsodálkozunk, hogy mennyire szép, és ez a szépség mennyire jól esik. Ezt követik öröm-alkotások: csoportos lófestés, absztrakció folttal, vonallal.

4. Kincseink kiállítás +

Múzeumunk Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma, melynek több mint negyven gyűjteményében négyszázezernél is több tárgyat őrzünk. Kiállított tárgyaink részletes megismeréséhez egy egész nap sem lenne elég. A legértékesebb kincseinket egy rövid tárlatvezetés keretében ismerhetik meg a konferencián részt vevők. Ezt követően egy a  honlapunkról is letölthető, önálló felfedező segítségével egy harminc perces, állandó kiállításaink legkülönlegesebb műtárgyait bemutató közös sétával fedezzük fel az épületet.

november 5. JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA

12:40 – 12:50    ELŐRE A MÚLTBA / Digitális kalandjáték tervezése örökségi helyszínekre
Tóth Zsuzsa, múzeumpedagógus, „Matrica” Múzeum és Régészeti Park, Százhalombatta
és Berecz Zsuzsa, Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete

A százhalombattai „Matrica” Múzeum bekapcsolódott egy nemzetközi projektbe, melyben régészeti leletanyaggal rendelkező Duna-menti múzeumokra szabott, digitális technológiát használó kalandjáték és applikáció jön létre. 

Fontos, hogy az eredményekből minél többen tanulhassunk, ezért a megvalósítás első állomását is megnyitjuk az érdeklődők számára. Október 26-án szakmai napot tartunk a Régészeti Parkban a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesületével és a Pro Progressione-val közösen. A szakmai résztvevőkkel és a projekten dolgozókkal teszteljük és értékeljük a Százhalombattára készülő kalandjáték demó-verzióját.

Kérdéseink:

  • *Hogyan lehetnek a digitális technológiák partnerei a kiállított tárgyak és környezetük együttesének ahelyett, hogy konkurensei lennének?
  • *Milyen pedagógiai célokat szolgálhat egy színházi formákat és elemeket digitális technológiával ötvöző interpretáció?
  • *Színházi játékból digitális applikáció? Az átültetés kihívásai, haszna, fenntarthatósága

Célunk, hogy a nap során kialakított szempontrendszert ki-ki hasznosíthassa munkájában, és tippeket, eszközöket kapjunk interpretáció-tervezéshez. A konferencián a szakmai nap tanulságait foglaljuk össze és kínáljuk továbbgondolásra.

14:15 – 14:25 Klasszikusok újragondolva. A költő bajsza, a bajusz költője
Sóki Diána, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Változó világunkban fontos, hogy tudatosan dolgozzunk az újraértelmezés fogalmával, reflektáljunk rá munkánk során. Különösen akkor, ha olyan intézményben dolgozunk, ahol az egyéni és közösségi emlékezés különböző formái állnak a középpontban. Egy gyűjtemény alakulása, egy kiállítás létrejötte és létezése mindig meghatározza, hogyan, milyen eszközökkel és milyen kontextusból tudunk megszólalni, s ezáltal megszólítani, bemozgatni meglévő tudásrendszereket, ismereteket.

Múzeumpedagógusként lényeges kérdés számunkra, hogy mit jelent egy téma kortársiasítása, a hitelesség, az aktualizálás, a közel hozás élménye? Hogyan lehet a klasszikus értelmezésekre reflektálva új perspektívákat nyitni? Hogyan tudunk a klasszikus magyar irodalom alakjainak segítségével, a kiállításon, a múzeumon keresztül kortárs kérdéseket felvetni, kortárs témákhoz kapcsolódni? Hogyan válik Arany János, vagy Petőfi Sándor számunkra személlyé és személyessé? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ezért jó gyakorlatomban aktuális kiállításainkhoz kapcsolódó foglalkozásinkon, terveinken keresztül szeretném felvázolni válaszainkat.

 

november 6. 11:20 –13:10  JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÁSA KÉT SZEKCIÓBAN (előregisztráció nem szükséges)

A szekció - Konferenciaterem

Levezető: Pacsika Márton, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

11:20 – 11:28 Mesterségem címere 

Kovács Éva Zsuzsanna múzeumpedagógus, Tatabányai Múzeum Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen

11:30 – 11:38 Bőröndmúzeum 

Molnár József, múzeumpedagógus, Ismeretátadási osztály, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

11:40 – 11:48 Művek vs. Műértők - Festőinasok kalandja a Patkó Imre Gyűjteményben

Grászli Bernadett, igazgató, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr

11:50 – 11:58 örökSÉG

Divéki Lili, kultúrAktív Egyesület

Az örökSÉG online ismeretterjesztő anyag a középiskolás korosztály érdeklődését kívánja felhívni az épített örökség iránt. Érthetően, érdekesen, a jelenbe és kifejezetten a fiatalok hétköznapi kontextusába ágyazva tárgyalja a kapcsolódó témaköröket. A történeti emlékeket kortárs helyszínekkel állítjuk párhuzamba, hogy az épített örökséget élővé, maivá, relevánssá tegyük.

A cél, hogy a fiatalok gondolkodjanak és beszéljenek az épített örökségről – akár a régi műemlékek, akár a kortárs street art hordozta üzenetekről és értékekről. Az önálló véleményalkotás, a saját lakókörnyezet tudatos felfedezése és (át)értékelése a cél. Az ismeretterjesztő anyagok ezért nem konkrét épületekről, korokról informálnak, hanem a múlt segítségével a jelen megértésére, a kortárs kultúrában, épített környezetben rejlő értékek felismerésére ösztönöznek. A téma iránt érdeklődő pedagógusok számára tanári kézikönyv készült módszertani tanácsokkal, kiegészítő információkkal és irodalomlistával. Szeptembertől heti rendszerességgel összesen tíz tematikus ismeretterjesztő anyagot teszünk elérhetővé az internetes felületeinken, amelyeket iskolai és iskolán kívüli   foglalkozásokon lehet használni.  

12:00 – 12:08 Az ismerőset másként – A Bajor-villa újrafelfedezése

Maksai Ágnes múzeumpedagógus, PIM - OSZMI - Bajor Gizi Színészmúzeum

A Bajor Gizi Színészmúzeum tavaly új programmal jelentkezett, amelynek sikere mára bizonyította, hogy érdemes újragondolni, újra felfedezni azokat az értékeinket, amelyeket eddig alapvetőnek tartottunk és emiatt kevésbé építettünk rájuk. Esetünkben magának a múzeumnak az épületéről, történetéről és a múzeum névadójának az életéről van szó.

Bajor Gizi villabeli életéről, mely a világháborús időket is magában foglalja, számos történet fennmaradt visszaemlékezések, levelek formájában. Felhasználásukkal és a múzeum épülete által nyújtott lehetőségekkel rendhagyó éjszakai villasétát alkottunk. A beavatottság, a kulisszák mögé tekintés érzését az elsötétített villa, a zseblámpák fényében való kutatás és az útvonalat szegélyező történetek elhangzásával igyekeztünk erősíteni. Azt láttuk, hogy a program témája és rendhagyó formája a nagyközönség számára új, izgalmas élményt jelentenek, amelyen szívesen vesz részt a múzeumunkban eddig kevésbé jelenlévő fiatal felnőtt korosztály is.

12:10 – 12:20 Hozzászólások

12:20 – 12:28 Kreatív séta

Hajdu Franciska, tanodavezető, Gombrich Mester Művészeti Tanodája, Veszprém        

Kreatív foglalkozással egybekötött városnéző programra várjuk az érdeklődőket. Veszprém történetével, nevezetességeivel, kulturális örökségével, építészeti remekeivel ismerkedünk meg a séta során idegenvezető segítségével, míg Hajdu Franciska művészeti tanodavezető játékos, kreatív és vizuálisan fejlesztő feladatokkal színesíti a programot. A séta során minden részt vevő gyermek kap egy saját foglalkoztató füzetet, amelyben feldolgozhatja a séta során látottakat és hallottakat. A sétát egy kellemes piknikkel zárjuk a csodálatos panorámát nyújtó Benedek-hegyen.

Útvonal: Erzsébet-sétány Laczkó Dezső Múzeum– Színházkert – Petőfi Színház - Hangvilla – Óváros tér – Tűztorony udvara Modern Képtár – Vass Gyűjtemény – Szentháromság-tér – Panorámaterasz – Benedek-hegy

12:30 – 12:38 Múzeumi Kedd

Majdán Mira, muzeológus, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Pécs városa különösen gazdag szenzációs kulturális örökségekben, melyek kiváló alapot adnak pedagógiai-andragógiai programjainkhoz, kiállításainkhoz. „Múzeumi Kedd” nevet viselő programsorozatunkat 2017 szeptemberében indítottuk útjára, dr. Gábor Olivér régész kezdeményezésére. Fő célunk az volt, hogy Pécs város és Baranya iskolásainak egy komplex, régészeti-kultúrtörténeti-honismereti összefoglalót tudjunk nyújtani, mely az ötödik osztályban megkezdődő történelem-tanulást segíti. A három múzeumi „órából” álló program teljesen ingyenes.

A keddi napokon Dr. Gábor Olivérrel a Sopianae állandó kiállításban a római régészeti örökséggel ismerkednek a gyerekek. Tillai Gábor történésszel városi séta során fedezik föl a középkori emlékeket. Majdán Mira múzeumpedagógus tavaly a Reneszánsz Kőtárban vezetett játékos bemutatót, idéntől a gyógyászat kezdeteivel, hagyományos gyógynövényekkel ismerteti meg a gyerekeket. A tavalyi tanév során 16 iskolából 523 gyerek és 32 kísérőtanár vett részt a Múzeumi Keddeken.

12:40 – 12:48 Városismereti vetélkedő Békéscsabán

Pintér Anikó, múzeumpedagógus, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

2018-ban Békéscsaba újra telepítésének 300. évfordulóját ünnepli a város.  Ennek kapcsán nagyszabású városismereti vetélkedőt szervezett a múzeum, amelyre a helyi 13 általános iskolából 8 csapat jelentkezett- 80 diákkal. A feladatokat történész muzeológusaink dolgozták ki, együttműködve az intézmény múzeumpedagógusával. A kellemes hangulatban zajló versengés során mérték össze tudásukat a csapatok. Elsőként a színpadon, a közönség és a zsűri előtt kellett prezentálniuk előzetes feladataikat, amely egy Békéscsaba értékeit bemutató kisfilm, ill. egy, a Csabensis. Békéscsaba 300 című kötetben (ez a kiadvány volt az ajánlott irodalom a felkészüléshez) nem szereplő szócikk bemutatásából állt, törekedve a minél érdekesebb és látványosabb megjelenítésre. Mindezt városismereti séta egészítette ki: a tanulók a belváros különböző helyszíneit felkeresve játékos, ismeretbővítő feladatokat oldottak meg. Kísérő programokban sem szűkölködött az esemény: az átfogó hadtörténeti bemutatón keresztül a természettudományi  témájú játékokig sok érdekes elfoglaltság várta a résztvevőket.

12:50 – 12:58 Kéz a kézben, avagy a római kori örökség örzői Visegrádon 

Gróhné Illés Ildikó a Soproni Sándor Egyesület tagja, múzeumpedagógus

A Visegrádra látogatók jelentős részének nincs tudomása arról, hogy rengeteg római kori emlékeket rejt a Dunakanyar visegrádi, és Visegrád környéki szakasza. A civil szféra szerepe megnőtt az örökséghelyszínek védelmében, bemutatásában, gondozásában, az állami szerepvállalás „csápjai” nem érnek el mindenhová. E feladatok segítésére jött létre a Visegrádon működő Soproni Sándor Egyesület. Az egyesület elnöke dr. Gróh Dániel ny. régész, az alelnöke Gróf Péter a Mátyás Király Múzeum régésze. Tevékenységünk csapatmunka, amelyben mindenki megtalálja a számára legjobban illeszkedő feladatot. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a helyi lakosságot, ezen belül a fiatalokat megnyerjük az ügynek. Visegrád római örökségének feldolgozása, szakmai közzététele mellett nagy kihívás és feladat ennek örökség-, és múzeumpedagógiai bemutatása illetve a turisztikai hasznosítás lehetőségeinek megteremtése.

Az egyesület szoros együttműködésben tevékenykedik Visegrád Mátyás Király Múzeumával, hagyományőrző csapatokkal, jó kapcsolatokat ápolunk számos szervezettel, mint pl. DINPI, Visegrád Önkormányzata, és a Szent György Lovagrend és a Duna Múzeum. A kulturális vonzerők között fontosak ma az épített örökségek és a műemlékek. A jó menedzsment mellett fontos a megfelelő interpretáció. Múzeumpedagógusként és az egyesület tagjaként az eddigi útkeresést, tevékenységünket, tanulságokat, eredményeket szeretném röviden bemutatni.

13:00 – 13:10 Hozzászólások

 

B szekció - Vadászterem

Levezető: Kajári Gabi, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

11:20 – 11:28 Ligák harca - játékosítás lehetőségei a múzeumban

Bayer Árpád, múzeumandragógus, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

Befogadtunk egy 11-es osztályt a múzeumba egy éjszakára, és programot adtunk nekik. Az este jól sült el, pozitív visszajelzéseket kaptunk, a programról pedig kiderült, hogy néhány elemét érdemes lenne hosszabb távon is használni. Ebből lett a Ligák Harca. Azaz: ebből alakul ki a Ligák harca.

A játékosítás az egyik legújabb és legfelkapottabb módszer az oktatásban, a marketingben és a szervezetfejlesztésben. Általában úgy határozzák meg, hogy játékos elemek használata nem játékos környezetben. Az elméleti fejtegetések helyett az első, Nemzeti Múzeumban fejlesztett játék alakulását fogom bemutatni előadásomban. Kitérek kidolgozás fázisaira, a játékfejlesztés szempontjaira és kihívásaira. A legfontosabb kérdés pedig: mit tud kezdeni ezzel a módszerrel a múzeum? Vagy máshogy: miért éri meg játékosítani a múzeumban?

11:30 – 11:38 Ítélet nélkül 

Seres László történész, ebesi Széchényi Ferenc Tájmúzeum, Ebes

Hogyan lehet közel hozni a hortobágyi kitelepítések történetét, az 1950-es évek világát a diákokhoz? A mai korhoz és a 21. sz. információs társadalmához igazodó szokatlan és egyben figyelemkeltő múzeumi foglalkozásainkkal:

A manapság népszerű, szabadulós játékok ötletén alapulva készült el a „Rejtély a múzeumban – Hová tűnt a múlt?” című játékunk azzal a céllal, hogy a múzeumlátogatást és a játékot ötvözzük a kor igényeihez illeszkedő csapatjátékban. A résztvevők állandó kiállításainkat járhatják végig a kijelölt területen, kutathatnak a kiállítás tárgyai között, és egy III/III-as ügynök utasításai követve szabadulhatnak ki.

„Ítélet nélkül” címmel szerepjáték mutatja be a hortobágyi deportálások történetét. Az eredeti dokumentumokat és fiktív karaktereket felvonultató játék során végigkövetjük az 1950-53 közötti hortobágyi kitelepítések és a „telepesek” történetét. A diákok valós személyektől származó dokumentumokat (levelek, hivatalos iratok) olvasgatva, egy napló segítségével bogozzák ki a kitelepítések történetét, dolgozzák fel a Rákosi-korszak egy kevésbé ismert részét.

11:40 – 11:48 Rejtély a múzeumban

Szémánné Veres Gabriella, irodalmi muzeológus, Bihari Múzeum, Berettyóújfalu

A Bihari Múzeum évek óta szoros kapcsolatot ápol a város középiskoláival. A csoport igényeihez alkalmazkodva tartunk ismeretterjesztő előadást, ugyanakkor interaktív foglalkozást is. Sinka István a bihari- békési táj alkotója. Munkásságának bemutatása az irodalom érettségi regionális kultúra témakörébe beilleszthető.

Sinka balladáit egy olyan nyomozó játékban ismerik meg a tanulók, amelynek során a múzeum teljes területét bejárják. Csapatokban dolgoznak és a különböző eseményekre utaló jelekből (gyilkossági helyszín, újsághír, szerelmes levél...)  rekonstruálják egy Sinka-ballada történetét. Ezután a csoportok előadják a maguk verzióját, majd több ballada közül kiválasztják az eredeti balladát. Ezek elolvasása, a történetek megbeszélése tovább mélyíti az ismereteket. Ez kiegészülhet a következő alkalommal részletes érettségi tételt kidolgozó foglalkozással. 

11:50 – 11:58 A vas fiai – Vaskori társasjáték

Ligeti Dániel, kommunikációs és stratégiai koordinátor, Magyar Nemzeti Múzeum

Hogyan lehet elérni egy középiskolás osztálynál, hogy belemerüljenek egy olyan témába, amelyet a tananyag csak felszínesen érint? Egy interaktív társasjátékkal, amely szerepjáték elemekkel van ötvözve! A Kárpát-medence vaskori régészeti leletei egy színes, mozgalmas, és cseppet sem békés időszakról árulkodnak.

A vas fiai című  múzeumpedagógiai foglalkozásunk egy társasjáték alapjaira épül. A játékban résztvevő osztályok törzsi szerepekbe bújva, a megfelelő nyersanyag mennyiség megszerzésével vehetik birtokba a népük letelepedéséhez szükséges területet. A területfoglalás gerincét egy kvíz kérdéssor alkotja, amely játékos együttműködésre sarkallja a feleket.

A vas fiai foglalkozás célja nem csak egy keveset tárgyalt történeti korszak közelebb hozása a középiskolás korosztály számára, de a múzeum közösségi térként való értelmezési kereteinek elmélyítése is. Ezen felül nagy hangsúlyt fektettünk a karakterek egyedi kialakítására, amely a serdülő fiatalok egyéniségkeresésében azonosulási pontként szolgálhat.

12:00 – 12:08 A Nagy Háború és hatása. Élő történelem a Skanzenben

Faár Tamara, osztályvezető, Közönségszolgálati Osztály, Szabadtéri Néprajzi Múzeum,  Szentendre

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban 2015 óta folyik OTKA kutatás, amely az első világháború rurális társadalomra gyakorolt hatását és emlékezetét tárja fel. A magán- és közgyűjteményekben őrzött dokumentumok, tárgyak „megszólaltatásával” arra keressük a választ, hogyan élték meg a háborús traumákat a hátországban, az egyéni életutakat miként befolyásolta a háború, a hadifogság. A kutatás eredményeire épül legújabb, 2018-ban indult élő történelmi programunk is, a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben. A történetben három szereplő három különböző szemszögből tekint a háborúra, személyes sorsukon keresztül a megváltozott női szerepek, a harctéri levelezés és a falusi veszteségek témái is előkerülnek.

12:10 – 12:20 Hozzászólások

12:20 – 12:28 Miért ijedős az orrszarvú?

Szabon Márta, szakmai referens, zoopedagógus, Fővárosi Állat- és Növénykert

A természet és benne a sokmilliónyi különféle élőlény egyre fogyatkozó örökségünk. Rengeteg könyv, remek ismeretterjesztő műsor foglalkozik ennek szívszorító dokumentálásával, ám a középiskolás korosztályt mintha mindez nem érintené. A tanórai követelmények, a szakkifejezéseket halmozó ismeretanyag prése alatt elutasítóvá válik az élővilággal kapcsolatos ismeretek befogadására. Hogyan lehet mégis felkelteni a kamaszok érdeklődését a tőlük látszólag távol álló élőlényekkel kapcsolatos problémák, tudásanyag megértésére?

Ez a korosztály mindent önmagán keresztül mér, csak az válik fontossá, ami valahogy kapcsolódik hozzá, az érzéseihez, a képességeihez, amin keresztül saját magával (is) foglalkozhat. Ez volt a kiinduló gondolata annak az oktatási tréning-elképzelésnek, aminek a „Tanuljunk emberséget az állatoktól” címet adtuk. Bíztunk abban, hogy az élőlénytársakkal megélt találkozások tükröt tartanak elénk, amelynek segítségével lehetőségünk nyílik önmagunk mélyebb megismerésére is. A projektben állatkerti pedagógusok, biológia tanárok és fiatalokkal foglalkozó pszichológusok dolgoztak ki közösen egy jógyakorlat-sorozatból felépülő tréninget, amely az állatok megfigyelésén, a tőlük kapott inspiráción és az élővilágról szerzett ismereteken keresztül a fiatalok önismeretének, érzelmi intelligenciájának, szociális kompetenciájának a fejlesztését tűzte ki célul.

12:30 – 12:38 A szabadság állomásai – Forradalmi szélforgó a Nemzeti Múzeumban 

Suba Eszter, múzeumpedagógus, Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum az 1848-as márciusi forradalmi események szimbolikus helyszíne. A megemlékezések időszakában az intézmény - mint nemzeti emlékhely és a korszak reprezentatív tárgyi hagyatékának őrzője - kiemelt célpontja az iskolás csoportoknak. Mivel a csoportok jellemzően ugyanabban az időszakban kívánják igénybe venni programjainkat, régóta probléma, hogyan tudja a múzeum úgy növelni a befogadóképességét, hogy a szolgáltatások minősége se szenvedjen kárt. Ezért a 170. évforduló alkalmából a Nemzeti Múzeum olyan új típusú programot fejlesztett, amely egyszerre felel a létszám problémákra, a Z generáció megváltozott igényeire, miközben az intézmény színes módszertani sokszínűségét is bemutatja a pedagógusok számára.

12:40 – 12:48 Hogyan lehet miénk a gyűjtemény?A Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális kiállítás projektje

Kodolányi Judit, múzeumpedagógus, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Mi valójában az irodalmi örökség? Mitől válik gyűjteménnyé, a gyűjtemény kiállítássá? Hol rejtőzik az a tartalom, amely a kiállítás szellemiségét adja? Hogyan nyilvánulhat meg ez a tartalom egy virtuális kiállítási térben? A Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális kiállítás projektje, melyet középiskolás diákok számára fejlesztett ki a digitális gyűjtemények oktatási hasznosulását állította célkeresztbe. A projekt egyszerre él az új technikai eszközök adta lehetőségekkel és közvetíti irodalmi örökségünk értékeit a mai diákok számára hozzáférhető és izgalmas módon, az anyaggyűjtés, olvasás, alkotás folyamatán keresztül fejlesztve a részvevők digitális kompetenciáit, együttműködési készségeit és kreativitását. Az előadás bemutatja a PIM virtuális kiállítás készítő felületét és a pedagógusok számára készült minta-kiállítást, keresve az együttműködés lehetőségét, hogy gyűjteményt valóban a magunkénak érezhessük.

12:50 – 12:58 Tanya, kúria, majorság - múzeumpedagógia a filiáléinkban

Radics Boglárka,  osztályvezető, Múzeumpedagógiai Osztály, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

A budapesti Városliget nevezetessége a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyadvár. A műemléki épületegyüttes egyedülálló volta abban rejlik, hogy az ódon várfokok, a festői paloták és a patinás egyházi építmények csoportja egész történelmünkön végigvezetve mutatja be a különböző korok jellegzetes építészeti stílusjegyeit.  A vár páratlan sokszínűsége asszociációk sorozatát nyújtja, így könnyű a múzeumedagógus dolga, bármilyen évfordulóhoz - Arany Jánostól egészen Lugosi Béláig -, vagy bármilyen állami ünnephez kapcsolódó vártörténeti sétát hirdet is meg a múzeum.