Húsvét és gasztronómia határok nélkül a Sóstói Múzeumfaluban
Húsvét határok nélkül címmel valósult meg a Sóstói Múzeumfalu "A ház lelke: a konyha" című mintaprojektének harmadik alkalma 2025. április 21-én. A rendezvény középpontjában a hagyományos ukrajnai ukrán, illetve kárpátaljai magyar húsvéti ételek álltak, melyek elkészítésébe a résztvevők minden korosztálya bekapcsolódhatott. Az esemény ezúttal is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Területi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatának közreműködésével valósult meg. Már az ételek és receptek kiválasztása is az ukrán önkormányzat munkatársainak javaslatai alapján történt.
A történések központi helyszínéül a Sóstói Múzeumfaluban a barabási iskola udvarában lévő Nyitott szín szolgált, itt zajlott az ételek elkészítésének minden munkafolyamata az alapanyagok aprításától, a tészta begyúrásán, nyújtásán, metszésén át a sütés-főzésig, valamint az étel elfogyasztásáig. Míg az ételek a helyszín mellett, a szabad ég alatt főttek a bográcsban és a kihelyezett tűzhelyeken, addig az asszonyok előkészítették az egyéb fogásokat és dagasztották a tésztát a pászkához.
Az ukrán önkormányzat lelkes munkatársai invitálták a résztvevőket a csoportos konyhai tevékenységekbe: mindegyik étel készítése két-három „gazdasszony” felügyelete mellett és segítségével valósult meg. A résztvevők maguk dönthették el, hogy melyik csoporthoz csatlakoznak, vagy éppen melyik műveletben vesznek részt.
A munkálatok közben a résztvevők között folyamatos diskurzus folyt arról, hogy ki milyen „titkos” összetevőt ad hozzá még a terítékre kerülő ételekhez. Többek számára szembetűnő különbség volt a pászka receptjében: míg hagyományosan Nyugat-Ukrajnában inkább a tésztával kerül kidíszítésre az ünnepi kenyér, addig Kijev környékén és attól keletre a glazúros változat terjedt el leginkább. A generációk együtt alkotása a pászka készítésénél különösen jól működött. Míg az idősebbek a hagyományos díszítőelemekhez ragaszkodtak, addig a gyermekek kreativitásuk szerint egyéb elemeket is formáltak tésztából.
Ételkészítés közben a gyakorlott háziasszonyok nem csupán a díszítés szimbolikájáról meséltek (töviskoszorút jelképező fonat, Krisztus sebeit jelképező rózsa, kereszt, búzakalász, „XB” felirat), hanem apró fortélyokat is elárultak. Így például azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a díszítéshez használt tésztát érdemes több liszttel megformázni, így az nem „folyik szét”.
Amíg az ételek készültek, az önkormányzat munkatársai otthonról, ajándékba hozott ünnepi finomságokkal kínálták a résztvevőket. Így például volt, aki pászkával érkezett (amelyet a hagyományt követve négy sarkánál megkezdve vágtak meg). Ezek egy része házilag, hagyományos módon készült, míg némelyiket Ungváron készíttették el. Egyéb ünnepi ételek is előkerültek az otthonról hozott csomagból: sárgatúró, hidegtálak, különböző sütemények.
Miután elkészültek az ételek, a résztvevők megtöltötték az otthonról hozott szentelményes kosaraikat: pászka, füstölt sonka és kolbász, sárgatúró, torma, cékla, tojás és egyéb ételfélékkel. A kárpátaljai magyar falvak katolikus hagyományát idézve az érdeklődők vajból bárányt is készíthettek, amely szintén bekerült a szentelmények közé.
A kosarakat megtöltve, „pászkatakaróval” leterítve a résztvevők közösen sétáltak át a kállósemjéni portához. Itt Belenkánics Andrij görögkatolikus tisztelendő atya ukrán nyelvű szertartás keretében megszentelte a kosarakat. A szertartás röviden magyar nyelvre is lefordításra került, hogy az ukránul nem tudó érdeklődők is megérthessék az elhangzottakat. A szertartást követően kísérő programként dr. Kész Margit etnográfus mesélt arról, hogy hagyományosan milyen ételek kerülnek az ukrán és kárpátaljai magyar szentelményes kosárba, illetve ezek szimbolikájára is kitért.
A program utolsó eleme a közös étkezés volt, amely lehetőséget biztosított az otthon békéjében, családi közegben eltöltött húsvéti hangulatának megidézésére. A frissítően üde zöld borscs, a butsysky, a hagyományos formákat követő pászka, valamint a szentelményes kosár egyéb elemei nemcsak felelevenítették a hazai ízek és hagyományok emlékét, de betekintést nyújtottak a határokat átívelő húsvéti hangulatba. A nap során készült ételek (butsyky és borscs) receptjeit a résztvevők nyomtatott formában is hazavihették.
Mivel az esemény párhuzamosan zajlott a Sóstói Múzeumfalu húsvéti nagyrendezvényével, ezért a mintaprojektben résztvevő ukrajnai menekültek ingyenes vehettek részt a Múzeumfalu húsvéti kézműves tevékenységeiben. A gyermekek bekapcsolódtak a viseletet öltött interpretátorok kézműves foglalkozásaiba: a Patikában kölnivizet készítettek, a tiszadobi portán faragtak, az iskolában pedig még egy 1900-as évek elejét idéző tanítási órára is beültek.
A mintaprojekt esemény a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ „A lakóhelyüket kényszerűen elhagyó ukrajnai menekültek szellemi kulturális örökségének védelme Magyarországon: befogadó közösségi gyakorlatok” című projektje keretében valósult meg.
Beszámoló és fotók: Sóstói Múzeumfalu
 |
