A mintaprojekt az SZNM MOKK által koordinált "A lakóhelyüket kényszerűen elhagyó ukrajnai menekültek szellemi kulturális örökségének védelme Magyarországon: befogadó közösségi gyakorlatok" című projekt keretében valósul meg. |
A ház lelke: a konyha - a Sóstói Múzeumfalu – Jósa András Múzeum mintaprojektje
A mintaprojekt célkitűzése:
A gasztronómia egy reprezentatív kifejeződése az ukrajnai ukrán és magyar menekültek kultúrájának. A táplálkozáskultúra a hétköznapok és ünnepnapok, a nemzeti műveltség számos szegmensével fonódik össze: legyen szó például a szokásrendről, hiedelmekről, családi munkamegosztásról, eszközhasználatról. A múzeumfalu által kidolgozott programsorozat elsődleges célja éppen az, hogy ennek a területnek a „körbejárásával”, az autentikus ukrán és kárpátaljai magyar ételek által hozzájáruljon az érintett ukrajnai ukrán és magyar menekültek szellemi kulturális örökségének megőrzéséhez.
A gasztronómia köré épülő programsorozat további célja, hogy a bevont célcsoport számára találkozási alkalmat biztosítson, ismerkedésre, párbeszédre adjon lehetőséget: mind a magyarországi magyarokkal, mind az Ukrajnából származó sorstársaikkal.
Mindemellett a saját (ukrán és ukrajnai /kárpátaljai/ magyar) ételek elkészítése a célcsoport számára egyfajta önkifejezési eszköz lehet: a saját, jellegzetes otthoni ételek bemutatása identitás-erősítő, formáló, esetleg presztízs-emelő tevékenységként is szolgálhat az új környezetben, míg a hasonlóságok, kulturális párhuzamok felfedezése a beilleszkedést segítheti. Továbbá az otthon ízeinek felelevenítése enyhítheti a résztvevők hiányérzetét, új (kényszer) környezetükben fokozhatja komfortérzetüket. Cél tehát, hogy a fent felsoroltaknak a Sóstói Múzeumfalu mintaprojekt keretein belül teret adjon, lehetőséget, eszközöket biztosítson.
A mintaprojekt célcsoportjai:
elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területén tartózkodó ukrajnai (ukrán, ukrajnai/kárpátaljai magyar) menekültek különböző korosztályai
Milyen jellegű tevékenységekből áll a mintaprojekt?
A mintaprojekt a kiemelt találkozások során négy, a gasztronómia szempontjából meghatározó tematika (farsang - böjt - húsvét - kenyérsütés) köré csoportosítva járja körbe az ukrajnai táplálkozáskultúrának hol országos (szinte már jelkép-szereppel bíró) elemeit, hol pedig lokális különlegességeit. A mintaprojekt alkalmai elsősorban a gasztronómia köré épülnek, komplexitásában és folyamatában járják körbe a táplálkozáskultúra egyes sajátosságait: az étel útját bemutatva, az egyes ételek készítésének jellegzetességein (kulisszatitkain), eszközkészletén, az ételkészítés idő- és munkaelosztásán, szimbólumrendszerén át az egyes ételekhez fűződő, akár korosztályonként/egyénenként változó kötődésekig, értelmezésekig. Mindemellett szerepet kap az ételnek a hétköznapi/ünnepi szokásrendben betöltött jelentősége is.
Az egyes alkalmakra a Sóstói Múzeumfalu főzőműhelyek kialakításával készül, melyek a résztvevők aktív bevonásával valósulnak majd meg. Mindennek folyamán az adott tematikához kapcsolódó receptek közösen kerülnek elkészítésre, majd pedig elfogyasztása. Az eseményeken receptbörzére is sor kerül, amelyben elsősorban Ukrajna különböző területeiről érkezők saját receptjeiket hozzák el, mutathatják be, cserélhetik el. Kiadásra kerül egy magyar-ukrán nyelvű receptesfüzet, amely az egyes alkalmakon elkészített ételek receptjeit foglalja magába.
Mint ahogyan hagyományosan is beszélgetés, éneklés, mesemondás kísérte a konyhai tevékenységet, az itt zajló munkálatok a kiemelt alkalmakon sem merülnek ki az étel monoton elkészítésében. Például a farsangi alkalom során a muzsikaszó, zajkeltés is szerepet kap, amelyhez a résztvevők kézműves foglalkozás keretében eszközt is készítenek majd. Az alakoskodás hagyománya is megjelenik – így például a kárpátaljai bozsenkázás, amely hagyományosan a disznótorokhoz kapcsolódott. Mindemellett a Sóstói Múzeumfalu gyűjteményében, eszköztárában szerepelnek olyan tárgyak, amelyek a farsanggal, az alakoskodással kapcsolatosak – párhuzamként, egy foglalkozás keretében ezek is előkerülnek majd.
A kiemelt alkalmakon a témához kapcsolódó folklór programokra is sor kerül, amelyek a partnerekkel közösen szerveződnek, és amelyekben lehetőség szerint helyi, budapesti és ukrajnai hagyományőrzők, előadók is együttműködnek.
A húsvéti alkalommal az ételek mellett több húsvéti szokás is megelevenedik: így például a tojáshímzés, melyben ukrajnai ukrán-magyar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei hímesek készítésében mélyülhetnek el a résztvevők. Ukrajna valamely vidékének hagyományai alapján egy szentelményes kosár is összeállításra, egy húsvéti asztal pedig megterítésre kerül. Az eseményt a Múzeumfalu központjában lévő, az ünnep alkalmából feldíszített református templom, mint helyszín teszi még teljesebbé – amely a kárpátaljai kisdobrony egykori református templomának a másolata. Mindemellett a projekt részeként a Múzeumfalu látogatófogadó épületben egy mini időszaki kiállítás is kialakításra kerül, amely a kárpátalaljai Salánkon ismert viaszrátétes és viaszlevonatos hímesek készítésének hagyományát, gazdag mintakincsét mutatja be.
A böjti és kenyeres tematikájú kiemelt alkalom hasonló módon zajlik majd. A böjti eseményen az ételek mellett az elcsendesedés kerül középpontba. Ezen az alkalmon az ételkészítés mellett a mesemondás, mesehallgatás kap nagyobb szerepet. A mesék között ukrán, magyar mesék is elhangzanak majd. A kenyeres alkalommal a kenyerek sütését közös éneklés egészíti majd ki. Emellett a rendezvényen olyan foglalkozások is helyet kapnak, amelyek a kenyér útját a múzeum gyűjteményében szereplő eszközök segítségével járják körbe.
Mindemellett a résztvevők mindegyik alkalom során lehetőséget kapnak arra, hogy önállóan, vagy tolmács segítségével megvalósuló tárlatvezetéssel felfedezzék a Sóstói Múzeumfalu épületeit, kiállításait.
Melyik ukrán kulturális örökségelemhez és hogyan kapcsolódik a mintaprojekt?
A mintaprojekt több ukrán kulturális örökségelemhez is kapcsolódik. A mintaprojekt központi elemei között mindenképpen megjelenik majd „A sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség” listájára felkerült borscsleves. Mindemellett az Ukrajna Szellemi Kulturális Örökségének Nemzeti Listájának több eleme is beemelésre kerül: így például a töltött káposzta (mely a nemzeti jegyzékben két típusban is szerepel: ukrán töltött káposzta és böjtös, krumplis káposzta főzésének és evésének hagyománya); a hússal vagy burgonyával töltött tésztaféle (varenyiki, esetleg chiberek); több rituális kenyér- és kalácsféle.
Mindeközben a szomszédsági viszonyra való tekintettel olyan ételfélék is elkészítésre kerülnek majd, melyek ugyan szellemi kulturális örökség jegyzékre nem kerültek fel, a kárpátaljai ukrán/ruszin, magyar menekültek hagyományos, lokális táplálkozáskultúrájának viszont kiemelt szereppel bíró jellegzetességei.
Mely intézményekkel, szervezetekkel és milyen formában terveznek együttműködni a mintaprojekt megvalósítása során, illetve a célcsoport elérése érdekében? Milyen feladatok hárulnak az együttműködő partnerekre?
A mintaprojekt megvalósítása során a Sóstói Múzeumfalu a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Területi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzatával működik együtt. Továbbá a lehetséges partnerek között vannak: a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint olyan magyarországi közreműködők, akiknek látószögében lehetnek Magyarországon tartózkodó ukrajnai menekültek, illetve segíthetnek e csoportokkal, személyekkel való hatékonyabb, érzékenyebb együttműködésben. Így például a Nyíregyházi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzattal, az Ужгородський Скансен (Ungvári Skanzen, Kárpátaljai Megyei Népi Építészeti és Néprajzi Múzeum), valamint a Hagyományok Háza.
Az együttműködő partnerek az egyes tematikus programok megtervezésétől a lebonyolításon keresztül aktívan részt vesznek majd a mintaprojektben. Ismeretségi körükkel segítik a lehetséges résztvevők elérését, projektbe vonását, a velük való kapcsolattartást. Javaslataikat, észrevételeiket folyamatosan építjük be a mintaprojekt kiemelt alkalmaiba. További elvárás feléjük, hogy megosszák tapasztalataikat, tudásukat (például receptek, az ételekhez kapcsolódó hagyományok terén), hogy az elkészítés során közösen hívjuk életre a szokásokhoz kapcsolódó ételeket. A projekt lezárása után pedig arra kérjük őket, hogy visszacsatolásként tapasztalataikat írásos formában foglalják össze.
Milyen módon lesz adaptálható a megvalósult mintaprojekt más hazai vagy külföldi múzeumok számára?
A mintaprojekt elsősorban olyan múzeumok, intézmények számára lesz adaptálható, amelyekben hasonló körülmények állnak rendelkezésre. Ugyanakkor az étel maga is közösségépítő, összetartó szereppel bír. Más muzeális intézmények számára az adaptáció ez esetben abban rejlik, hogy párhuzamokat tudnak felfedezni a megvalósuló mintaprojekt és saját profiljuk, gyűjteményük, az intézményük által vizsgált vidék táplálkozáskultúrájának hagyományai között. És mindezek fényében a mintaprojektben alkalmazott jó gyakorlatokat, tapasztalatokat saját lehetőségeikhez, profiljukhoz formálva tudják majd alkalmazni. A hazai vagy külföldi intézmények számára ezt az adaptálhatóságot segíti a projekt végén megírt beszámoló, illetve a négy tematikus alkalom ételeiből összeállított receptesfüzet is.
