Mintaprojekteket értékelő workshopot tartottunk
Hasznos atmoszféra és Alíz a múzeumi csodaországban
Workshopot tartottunk a kulturális tudatosságot növelő mintaprojektek kapcsán
Öt sikeresen záruló múzeumi mintaprojekt és egy jól sikerült, mintaprojekt értékelő workshop. Jelenleg ezt mutatja a tavaly szeptember végén indult és 15 hónapon keresztül zajló A lakóhelyüket kényszerűen elhagyó ukrajnai menekültek szellemi kulturális örökségének védelme Magyarországon: befogadó közösségi gyakorlatok című projektünk mérlege.
Óbudán, a Goldberger Textilipari Gyűjteményben június 10-11-én tartottuk meg projektünk kétnapos értékelő workshopját, melyen az öt mintaprojektet megvalósító hazai múzeum kollégái és a mintaprojektekbe bevont érintettek, Magyarországon élő ukrajnai menekültek vettek részt projektcsapatunk mellett.
Az intenzív tempóban lezajlott elmúlt hónapok folyamán, február és május között öt muzeális intézmény valósított meg a későbbiekben más múzeumok által is adaptálható mintaprojekteket, melyek az ukrajnai szellemi kulturális örökség egy-egy szegmenséhez kapcsolódtak, és az érintett ukrajnai menekültek bevonásával, számos partnerségi együttműködésnek köszönhetően sikerült őket abszolválni.
A workshopnak és az egyik mintaprojektnek is helyszínt adó Goldberger Textilipari Gyűjtemény anyaintézménye, az Óbudai Múzeum mellett a projektben egy-egy mintaprojekt megvalósításával részt vett a Herman Ottó Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum, a Sóstói Múzeumfalu és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum.
A mintaprojekt keretében megvalósult eseményeken a MOKK projektmunkatársai is rendszeresen részt vettek, és képes beszámolók formájában örökítették meg benyomásaikat. Ezzel kapcsolatos gyűjtőoldalunk itt érhető el: https://mokk.skanzen.hu/20250220mintaprojekt-esemenyek
A kétnapos júniusi workshop lehetőséget adott a mintaprojekteket megvalósító múzeumok projektcsapatainak az újbóli személyes találkozásra, hiszen novemberben egy mintaprojekteket előkészítő workshopot már tartottunk Szentendrén, de ott még csak körvonalazódtak a projekttervek, melyek 2025 januárjára véglegesedtek. Ezúttal pedig már a személyes tapasztalatok cseréjére, a mintaprojektek impresszív bemutatására és értékelésére, valamint a tanulságok átbeszélésére kerülhetett sor.
A résztvevőket előbb Gálfi Ágnes, az Óbudai Múzeum igazgatója köszöntötte, a majd Nagy Magdolna, a projektet koordináló Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekt már jól látható eredményeinek nemzetközi szintű népszerűsítése méltán tekinthető megalapozottnak.
Dr. Csonka Takács Eszter, a szintén a szentendrei Skanzenhez tartozó Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója a mintaprojektekre adott reflexiójában és gratulációjában kiemelte, hogy ezek a programok a szervezés, lebonyolítás során támadt nehézségek, és a sok megoldandó apró részlet ellenére – vagy éppen pont ezek miatt is – igazán példaértékűre és módszertanilag is sokszínűre sikerültek. Bár a hazánkba került menekültek többségében nem egy szellemi kulturális örökségét ismerő és azt éltető közösség részeként érkeztek, hanem egyénileg, családilag, ezen innovatív múzeumi mintaprojektek képesek voltak a közösségteremtésre, az érintettek aktív bevonására, valamint a kulturális értékek tudatosítására, a saját kultúrára történő rácsodálkoztatásra. A mintaprojektekkel elindított folyamatoknak a továbbiakban is fontos szerepe lehet, kapaszkódot jelenthetnek a mindennapokban és az identitás megőrzésében.
Nagy Magdolna, az elhangzottak által megihletve egy alternatív múzeumdefiníciót is megfogalmazott, hogy így fejezze ki egyetlen mondatban, mit is adtak az elmúlt hónapok nemcsak az ukrán menekültek, de mindannyiunk számára: "A múzeum, az alapfeladatain kívül egy olyan harmadik hely, ami több, mint kézműveskedés, kapaszkodókat ad, bemutatja az értékeket újratöltve, miközben partnerséget és közösséget épít."
A találkozó az eddigiek összegzése mellett a jövő felé is tekintgetve a további projektfeladatokra (mintaprojekteket bemutató rövidfilmek, online kiadvány a projekteredményekről és adaptációs útmutató, nemzetközi projektzáró konferencia) történő felkészülést is szolgálta. Ezen cél mentén háromféle workshop valósult meg a mintaprojektek bemutatását követően. Farkas György producer, filmrendező a projekteredmények vizuális láttatására helyezve a hangsúlyt a filmes dramaturgia és a videóvágás kérdéseit boncolgatta. Jelen írásunk címében szereplő „hasznos atmoszféra” kifejezést is tőle kölcsönöztük. Villányi Balázs marketing tanácsadó a kreatív szövegírás rejtelmeibe, a mesterséges intelligenciának ezen a területen történő hasznosításába avatta be a résztvevőket. Magdó Emil a Lime Consultunk képviseletében pedig a hatásos prezentációtechnika részleteibe adott betekintést.
A szakmai program lezárásaként Söptei Eszter, és kollégái, Pásti Katalin és Horváth Péter mutatták be a mintaprojekt keretében, ukrán minták átértelmezésével készült textilnyomatokból létrejött kiállítást, mely a helyszín kapualjában fogdja a Goldberger Textilipari Gyűjtemény látogatóit:
A résztvevőknek az elégedettségi kérdőívre adott alábbi válaszai alapján eredményesnek könyvelhetjük el a workshopot.
„Összeségében hasznos és eredményes volt a két nap. A workshopok tematikájukban segítették a további felkészülést a záró produktumok elkészítéséhez.”
„A kreatív írás workshopból tanultam a legtöbbet. Nemcsak a projekt munkában, de egyéb területeken is fogom tudni hasznosítani az itt hallottakat.”
„A kreatív írás workshop, mert az AI használatáról minden információ hasznos, aktuális. Egy dinamikusan fejlődő területbe kaptunk bepillantást.
„Múzeumi körülmények között a két egymástól "távolinak tűnő" nemzet (ukrán / magyar) között még jobban lehet kiemelni a történelmi összefonódásokat, zenei, nyelvi, egyházi párhuzamokat.”
„Nagyon tetszett a precíz szervezés, a projekthez való hozzáállás, a csapatmunka és a projekt minden egyes szakászán nagyon jó volt látni az eredményességet, a hasznosságot és az örömöt, amit a projekt okozott a bajba került ukrán embereknek."
Mindez egybecseng azzal, amit a workshop egyik résztvevője, Zhanna, egy ukrán édesanya személyesen mesélt nekünk a mintaprojektek bemutatása során:
Korábban még sosem járt múzeumban, és Magyarországra kerülve sem igazán találta a helyét, azaz nem igazán találta olyan helyet, ahol biztonságosan kikapcsolódhat, feltöltődhet, ám az egyik mintaprojektnek köszönhetően sikerült egy olyan befogadó közegben kerülni, ahol akár tolmács nélkül is és úgy érezhette magát, mint Alíz Csodaországban.
Fotók: Bojcsuk Anna, a projekt kommunikációs munkatársa és Kajári Gabi, projektmenedzser
Beszámoló: Kajári Gabi, projektmenedzser
A kétmnapos szakmai esemény részletes programja itt érhető el.
| Kapcsolódó cikkek | |||
| Rövid összefoglalók az öt mintaprojektről | |||
        |
