A Gulág-emlékév apropóján és a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával megvalósult tárlat az intézmény profiljába vágó módon a hadifogságba esett honvédekre, illetve a hadifogolytáborokból többnyire koholt vádak alapján történt elítélésüket követően kényszermunkatáborokba átszállított katonákra koncentrál.
Helyszín: Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Kapisztrán tér 2-4.
Célcsoport: általános iskolások, családok, felnőttek, felsőoktatásban tanulók, középiskolások, nyugdíjasok, pedagógusok, szülők
http://www.militaria.hu/megkozelites
MÁV-kedvezmény, pedagógus-igazolványra szóló kedvezmény
Hazánk Szovjetunió elleni hadba lépését követően már 1941-től, egyre növekedő számban estek szovjet hadifogságba magyar honvédek. Ezen kívül 1944/45-ben folyamatosan hurcoltak el civil lakosokat is az ország területéről. A kutatások mai állása szerint mintegy 600.000 főre tehető azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik valamilyen módon szovjet fogságba kerültek, s akiknek közelítőleg egyharmada civil személy volt.
A szovjet lágerekre a legtöbb esetben elégtelen elhelyezés, mennyiségi és minőségi szempontból is gyatra élelmezés, európai ember számára elviselhetetlen higiénés feltételek, kezdetleges, vagy majdnem teljesen hiányzó egészségügyi ellátás, a hideg vidékeken és időszakokban pedig a gyenge fűtés, valamint a nehéz testi munka volt jellemző, amely körülményeket súlyosbította a mindenütt megszervezett besúgórendszer is.
A Szovjetunióból 1948-ig hazaérkezett az ottani viszonyokat túlélt magyarok zöme, az utolsó szervezett transzport azonban csak 1955 őszén érkezett. A kommunista birodalomban elpusztult honfitársaink száma 220-270.000 fő között mozoghat, amelyből a korabeli szovjet források alig több mint 60.000 magyar elhalálozását mutatják.
Piavétól a Donig, Dontól a Dunáig
Jelszavaink valának: haza és haladás
Magyarország a Nagy Háborúban, 1914–1918
„Ferenc József zászlai alatt” - Magyarország hadtörténete 1868-1914 között
A honfoglalástól az államalapításig
Mese és valóság Mátyás királyról
Híresek és hírhedtek 1848 –1849-ben
Toldi – lovagregény és história
A győzhetetlen király, Hunyadi Mátyás
"Aradi vár, aradi vár, halál völgye"