A mintaprojekt az SZNM MOKK által koordinált "A lakóhelyüket kényszerűen elhagyó ukrajnai menekültek szellemi kulturális örökségének védelme Magyarországon: befogadó közösségi gyakorlatok" című projekt keretében valósul meg. |
Befogadó közösségi gyakorlatok az ukrán zenei örökségre alapozva, múzeumi módszerekkel a miskolci Herman Ottó Múzeumban
A mintaprojekt célkitűzései:
- Elősegíteni a Miskolcon élő ukrajnai menekültek szellemi kulturális örökségének és identitásának megőrzését.
- Támogatni a helyi társadalomba való beilleszkedésüket, közösségi alkalmakkal hozzájárulni az egymás közötti és a magyar családokkal közös személyes kapcsolati hálók erősítéséhez.
- Az ukrán zenei örökséget szélesebb értelemben véve (népzene, komolyzene, hangszeres- és énekhagyomány, táncos anyanyelv, szövegfolklór, népszokások) megismertetni a kapcsolódási pontokat a néprajzi, történeti, irodalomtörténeti, képzőművészeti, kortárs művészeti, színháztörténeti gyűjteményekkel.
- A múzeum által nyújtott kulturális kínálatot (gyűjteményeket, kiállításokat, múzeumpedagógiát, rendezvényeket, a múzeumi helyszíneket) megismertetni a menekült családokkal.
- Felmutatni az ukrán és magyar kulturális párhuzamokat, erősítve ezáltal a lokális kötődéseket.
- Tartalmas szabadidős, ismeretterjesztő, művészeti programok által elősegíteni a közösségek összetartását, fejleszteni a menekült családok tagjai közötti kapcsolatokat.
A mintaprojekt célcsoportja:
A mintaprojekt célcsoportja a Miskolcra menekült ukrajnai családok, akik szinte mindannyian csonka családokban, férjek és apák nélkül élnek a városban. Az elmúlt két évben helyzetük sokat változott. Míg kezdetben többnyire egy zártabb közösségben, a Károly Hotel számukra kialakított szálláshelyén éltek, addig mára sokuknak sikerült munkát és lakást találni. A gyermekek magyar iskolákba járnak, egyre többen értenek közülük valamennyire magyarul is. Sok gyermek jár a DVTK sportegyesület jóvoltából különféle edzésekre és versenyekre is. Létszámukra vonatkozóan csak becsléseket ismerünk, 30–40 családról van tudomása a projektben együttműködő partnereknek.
Három édesanya, akik felvállalták az Ukrajnából menekült családok informális összefogását, és egy Viber-csoportban kommunikálnak a célcsoport tagjaival, reprezentatív személyeknek tekinthetők: gyermekeik magyar iskolába járnak, ők maguk férjeik nélkül vannak Magyarországon, és az anyák dolgoznak ugyan, de nem a saját szakmájukban vagy végzettségüknek megfelelő szinten. Fontosnak tartják, hogy a saját kulturális identitásuk megőrzése mellett a múzeum segítse őket a miskolci beilleszkedésben is, megismertetve velük a magyar kultúra és városi helytörténet releváns elemeit. Emellett szeretnék, ha a szülők számára gyermekek nélküli, saját kulturális igényeket fókuszba helyező programelemekben is gondolkodnánk. A célcsoportot ezért kiterjesztjük az ukrajnai menekült gyerekek magyar iskolai osztálytársainak, barátainak magyar családjaira is. Ez két szempontból fontos: egyrészt erősíti a lokális kapcsolati hálót és a családok közötti ismeretségeket, másrészt terepet ad a közös élmények révén az interkulturális párbeszédre. A magyar családok megszólítását személyes csatornákon, az ukrajnai menekülteken keresztül tervezzük.
Milyen jellegű tevékenységekből áll a mintaprojekt?
zenei előadások, múzeumi tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, városi séta, közös kirándulás.
A központi elem az ukrán zenei-művészeti tartalom. Vihula Mihajlo gitárművész és az általa ajánlott, megszólított ukrán és magyar művészek (zenészek, táncosok, előadóművészek) készülnek minden alkalomra egy-egy tematikus zenei programmal: koncerttel, énektanítással, hangszerbemutatóval, tánctanítással, zenés folklórműsorral, interaktív gyermekprogrammal. A tevékenység része az előadásokra való felkészülés: a múzeumi projektcsapat a fellépő művészekkel közösen alakítja ki a zenei, énekes és táncos repertoárt, és keresi meg a lehetséges magyar kapcsolódásokat, magyar zenészeket és előadóművészeket.
A zenei tartalomhoz kapcsolódnak a múzeumpedagógiai foglalkozások, tárlatvezetések, a múzeumi gyűjteményi anyagot megmutató bőröndmúzeumi foglalkozások. A tevékenységek havonta egyszer, egymást követően összesen öt alkalommal egy sorozatba rendeződnek. A sorozat négy szombati családi napot, és a tavaszi szünetben egy egész napos múzeumi napközit foglal magában. A sorozat elemei tartalmilag egymásra épülnek, de nem szükséges, hogy végig ugyanaz a közösség vegyen részt bennük. Az egyes programnapok önállóan is értelmezhetők, a projekt tehát nem egy összefüggő folyamatot, hanem egy lazán összefűzött, nyitott rendezvénysorozatot jelent.
Minden alkalommal szerény vendéglátás, étel és innivaló kínálás, közös étkezés is része a programnak. A szervezett programok végén a résztvevő családok mindig lehetőséget kapnak, hogy aznap önállóan, szabadon felfedezzék az adott helyszín aktuális időszaki és állandó kiállításait is. Ezzel azt kívánjuk megalapozni, hogy a résztvevők a projekt után is kapcsolatban maradjanak egymással és a múzeummal; ismerjék meg a múzeumot, mint az interkulturális párbeszéd egyik lehetséges helyszínét.
Melyik ukrán kulturális örökségelemhez és hogyan kapcsolódik a mintaprojekt?
A mintaprojekt a hagyományos ukrán zene és ének, szóbeli hagyományok – és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek és rendezvények – örökségelemeihez kapcsolódik. Kiemelt figyelmet kapnak a Dnyipropetrovszk régió kozák dalai, népmeséi és legendái. Mivel az örökségelemeket gyakorló közösségek nincsenek jelen Miskolcon, a mintaprojekt áttételes módon kapcsolódik az ukrajnai szellemi kulturális örökség megőrzéséhez: máshonnan származó, több helyről véletlenszerűen összekerült, főleg városi értelmiségi közegből érkezett ukrajnai menekült családok számára meghívott ukrán és magyar specialisták, előadók tartanak zenei programokat. A tartalom összeállításánál Ukrajna szellemi kulturális örökségének nemzeti listáján szereplő elemeket az ukrán művészekkel közösen választjuk ki, és kérjük fel őket azok interpretálására, anyanyelvi bemutatására.
Mely intézményekkel, szervezetekkel és milyen formában terveznek együttműködni a mintaprojekt megvalósítása során, illetve a célcsoport elérése érdekében? Milyen feladatok hárulnak az együttműködő partnerekre?
A mintaprojektben két együttműködő partnerrel tervezzük a közös munkát. Mindkét partner részt vett korábbi múzeumi programokban, több évre visszatekintő szakmai kapcsolat fűzi őket a Herman Ottó Múzeumhoz.
A Háromkő Ifjúsági, Természetjáró és Kulturális Egyesület (Háromkő Egyesület) a múzeum társadalmi felelősségvállalása terén segített korábban is a célcsoportok megszólításában. Jelen projektben az egyesület tapasztalata sokat jelent, mert 2022 tavasza óta Miskolcon ők foglalkoznak aktívan az ukrajnai menekültek számára kulturális programszervezéssel, közösségi alkalmak rendezésével, traumafeldolgozó és mentálhigiénés célú kiscsoportok felkarolásával. A mintaprojektben a célcsoport elérése, megszólítása, az ukrán családokkal, anyákkal való kapcsolattartás mellett az öt programon az Egyesület önkéntesei közreműködnek a szervezésben is.
Másik fontos partnerünk Vihula Mihajlo zenetanár, gitárművész, aki ukrán származású, magyarul kiválóan beszélő, több éve Miskolcon élő magánszemély. A múzeummal korábban művészeti jellegű kapcsolatban állt, kiállításmegnyitókon vállalt zenei közreműködést. 2022 tavasza óta szoros kapcsolatban áll a városba érkezett menekültekkel, és jól ismeri az ukrán zene hagyományait. Szerepe egyrészt a célcsoport elérésében, másrészt a szellemi örökséghez kapcsolódó szakmai-művészeti tartalom kidolgozásában pótolhatatlan. Nyelvtudása is kulcsfontosságú, mert a tolmácsolás-fordítás elsősorban az ő feladata lesz.
Milyen módon lesz adaptálható a megvalósult mintaprojekt más hazai vagy külföldi múzeumok számára?
A mintaprojekt konkrét tartalmi elemei helyhez és személyhez (előadókhoz, egyes művészekhez) kötöttek, egyediek és speciálisak. Ezért a mintaprojekt adaptálhatósága nem a tartalmában, hanem a módszertanában rejlik. Ebből a szempontból a megvalósított tevékenység a múzeumi világban a speciális igényű látogatói csoportokkal közösen szervezett befogadó, részvételi közösségi gyakorlatok sorába illeszkedik.
Adaptálható elemek:
- a menekültek közösségeinek feltérképezése, kulcskompetenciájú személyek vagy szervezetek bevonásával.
- a menekült családokkal való kapcsolatfelvétel, egy közös projekt részvételi kidolgozásának mikéntje.
- a célcsoport igényeire való rugalmas reagálás, és a kapcsolódó gyűjteményi tartalmak bevonása.
- az együttműködések rendszere, a civil és művészeti partnerek bevonásának módja és mértéke.
- a múzeum meglévő ismeretátadási programjainak átalakítása, a célcsoport igényeihez való igazítása.
Az ukrán kulturális értékek felmutatása mellett minden múzeumnak megvan a lehetősége, hogy saját gyűjteményéhez kapcsolódási pontokat keressen. Ehhez illeszthető múzeumpedagógiai tartalmak, külső szervezetek, specialisták bevonása jól kiegészít bármilyen kulturális örökség elemet. A résztvevők aktív közreműködését elősegítő programok szervezése a múzeumpedagógia eszköztárában régóta ismert gyakorlat.
