A Jósa András Múzeum néprajzi kiállítása nem követi a hagyományos kiállítási sémákat, hanem panoptikum segítségével mutatja be a vásári portékáit árusító kofákat. Így a bemutatni kívánt anyag a korabeli hétköznapokban elhelyezhetővé válik és közelebb kerül az idelátogatókhoz. Szinte mi magunk is szívesen vinnénk innen egy kis vásárfiát.
Helyszín: Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, Benczúr tér 21.
Célcsoport: általános iskolások, családok, felnőttek, felsőoktatásban tanulók, középiskolások, nyugdíjasok, óvodások, speciális igényű gyermekek, vakok és gyengénlátók
Digitális segédanyagot tartalmaz: adatbázis, film, játék
Bővebb infromáció:
https://josamuzeum.hu/aktualis-1/
Nyíregyháza Budapest felől az M3 autópályán, az ország más tájairól érkezők a 4, 36, 38-as főútvonalakon érhetik el a várost.
Budapestről óránként indulnak InterCity járatok a Nyugati pályaudvarról Debrecen, illetve a Keleti pályaudvarról Miskolc felé.
Krajcár garas lyukas garas, avagy cserebere fogadom...
akadálymentesített, bankkártyás fizetés, Év Múzeuma díjat nyert intézmény, pedagógus-igazolványra szóló kedvezmény, wifi
„Én elmentem a vásárba félpénzzel” – mindenki ismeri a kedves gyermekdalocskát, amely a régi paraszti világ egyik kiemelkedő eseményét, a vásárt örökíti meg. A vásárt, ahol tetőtől talpig fel lehetett öltözködni, ahol a háztartáshoz és a gazdálkodáshoz szükséges minden eszközt és szerszámot meg lehetett kapni; ahol azonban nemcsak a kézműves mesterek portékái cseréltek gazdát, hanem a jól sikerült vásár után áldomást lehetett inni és jól lehetett lakni a lacikonyhán, fel lehetett ülni a körhintára, jósoltatni és fényképezkedni lehetett, s ahonnan senki nem tért haza üres kézzel: mindenki legalább valamilyen apró vásárfiát vitt az otthon maradottaknak. A kiállítás ebből a sokszínű, varázslatos élményből nyújt ízelítőt a ma embere számára egy 1920–1930-as évekbeli őszi mezővárosi vásár jeleneteivel, hangulatával. Egy vásári utca élethűen berendezett enteriőrjében öt mesterség portékái sorakoznak egymás mellett: a földről áruló fazekasé, gyékényesé, kolompkészítőé és vászonárusé, valamint a sátorban áruló kalapos és mézeskalácsos mesteré. Helyet kaptak a kiállításban a jóscédulákat áruló plánétás asszonyon kívül bámészkodó gyerekek, a lacikonyhában falatozó-ivó vásározók, de a vásári fényképész sátra is. A tárlat érdekessége, hogy eredeti, illetve rekonstruált ruhadarabok bemutatásával felvonultatja a megye néprajzi tájainak rég letűnt viseleteit: a Nyíri Mezőség, Rétköz, Nyírség és Bereg jellemző paraszti öltözeteit, valamint a városi mesterek – és egy tirpák leány – polgári ruházatát. A kiállítást nemcsak a karakteres arcok, vásári jelenetek teszik élethűvé, hanem a jellegzetes vásári zajok: az állatok és a sokaság hangjai, az árusok kínáló rigmusai, vagy a lacikonyhában zajló táncmulatság hangjai. Azonban a vásári nyüzsgés, a sok látnivaló se feledtesse velünk annak az idős alföldi parasztembernek a szavait, aki a körhinta sebes pörgését látván csendesen megjegyezte: „Ilyen az élet is, mint ez a bolondmalom. A cifraságot nézzük rajta, arra meg nem gondolunk, hogy az egészet a tengely tartja és mozgatja.”
kedd-vasárnap: 9.00-17.00 óra
hétfő
Nyíregyháza katonasága (1869-1944)
„Ősi mesterek nyomában” - Régészeti kiállítás
A mi András bácsink – időgéppel a nyomában
Jósa doktor patikája I. - Hová lett a múzeumi rigó hangja?
Jósa doktor patikája II. - Boszorkányok pedig…nincsenek?