Közművelődési terület

A tanulmány útmutatót nyújt a társadalomtudományi kutatáshoz, közérthetően és használhatóan megmutatja a kutatás tervezésének lépéseit, majd a kutatás végrehajtásának lépéseit. Az írás fontos része a kutatás jogszabályi hátterének és erkölcsi megalapozásának bemutatása is. A tanulmány hiánypótló írás, mivel a humán projekttervezést megalapozó praktikusan használható segédanyag ebben a formában eddig nem létezett. Világosan megmutatja a kutatási folyamat tervezésének útját, részletesen rávilágít a tervezéshez használható adatokra, azok fellelhetőségére. A tanulmány a módszertani részt követően részletesen bemutatja a közösségi művelődés helyzetét annak statisztikai adatszolgáltatására alapozva. Fontos kiegészítőként a gyakorlatban nagyon hasznos interjú forgatókönyvet és kérdőív mintát is rendelkezésre bocsát.

A tanulmány tisztázza a mélyszegénység fogalmát, bevezet a fogalom meghatározásának sokrétűségébe, felhívja a figyelmet a jelenség elterjedtségére, a szegénnyé válás trendjének világméretű jelenlétére. Felhívja a figyelmet a szegénységgel kapcsolatban jellemző kulturális és társadalmi tőke hiányára, melyek erősítése nélkül a szegénység, mélyszegénység nem kezelhető hatékonyan. A szegénység kapcsán a tanulmány felhívja a figyelmet a társadalmi kirekesztettség fogalmára, mely újabban egyre inkább a szegénység meghatározását kiterjesztően működik. A szegénység kapcsán annak számos fajtáját bemutatja. A mélyszegénységgel kapcsolat a tanulmány megmutatja annak (szub)kultúrális vonatkozásait, a mélyszegénység elleni küzdelmet közösségfejlesztési folyamat részeként, formájában mutatja be, amely valójában hatékony eszköz lehet. Ennek vonatkozásában megmutatja a közösségfejlesztés alapvető folyamatát a társadalmi tőke erősítése érdekében. Az írás esettanulmánnyal fejeződik be, amely rendkívül személéletesen és ötletadóan mutat be egy megvalósult fejlesztést, annak módszereit, eszközeit adaptálhatóan leírja.

A tanulmány pontos hazai képét adja a kistelepülési közművelődési intézmények szakmai fejlődésének kezdve a faluház mozgalommal. Az írás pontosan megmutatja az említett települések lehetőségeit ezen intézmények kialakítására, feladatuk, szerepük meghatározására. Pontos helyzetképet ad az intézmények szolgáltatásairól, látogatóikról. Nagyon hasznos információként felsorolja a fellelt jó gyakorlatokat, elvégzi az intézmények SWOT analízisét. Bemutatja az együttműködések lehetőségeit, felhívja a figyelmet az együttműködésből fakadó erőforrások kihasználásának lehetőségére. Megmutatja milyen szakmai segítséget vehetnek igénybe a szervezetek a Nemzeti Művelődési Intézet részéről. A tanulmány bemutatja a közelmúlt pályázati lehetőségeit, és felhívja a figyelmet a 2014-2020-as uniós finanszírozási ciklus tervezési lehetőségeire, szempontjaira.

A tanulmány megmutatja az élethosszig tartó tanulás jellemzőit, rávilágít a tanulási folyamatok, munkanélküliég, gazdasági aktivitás közötti összefüggésekre. Statisztikai adatok elemzése során megmutatja az iskolai végzettség és munkanélküliség összefüggéseit. Európai összehasonlítással megmutatja hazánk helyzetét az élethosszig tartó tanulás tekintetében. Bemutatja a közösségi művelődés élethosszig tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikai koncepcióját. Felhívja a figyelmet a közösségi művelődés intézményeinek egyedülálló lehetőségére és helyzetére az élethosszig tartó tanulás támogatásában, mely intézményrendszer az amely képes hatékonyan elérni a formális képzésből kimaradtakat. A tanulmány áttekintést az az uniós csatlakozás óta történt alapvető folyamatokban: bemutatja az élethosszig tartó tanulási folyamatokat támogató, alapvetően a közösségi művelődés intézményrendszerét érintő pályázatokat kezdve a HEFOP-3.5.3-as pályázattól az utóbbi évek 3-as prioritási tengelyt érintő pályázatokig, valamint az elkövetkező 2014-2020-as pályázati ciklus lehetőségeire is kitér. Ezeket követően megmutatja a közösségi művelődés egyes szintjeinek szerepét, jellegét az élethosszig tartó tanulás tekintetében. Részletesen beszámol a Nemzeti Művelődési Intézet 2013 óta megújult szerepéről, mely az települési LLL folyamatok mellett a közösségi művelődés szakmát is hatékonyan támogatja. A tanulmány foglalkozik a népfőiskolákkal, mint a felnőttképzés sajátos és adekvát megoldásokat megfogalmazó és alkalmazó intézményeivel, áttekinti ezek múltját, bemutatja jelenlegi és távlati szerepüket a felnőttképzésben és az élethosszig tartó tanulási folyamatok támogatásában.