Múzeumi terület

A közösségi élmények, a kulturális alkalmak megteremtése segíti az egymás mellett élők közötti kohézió, a társadalmi tőke erősítését. Az elmúlt években a látogatóbarát szemléletet megvalósító múzeumi szakma tudatosan kezdett lépéseket tenni a közösségi művelődés fejlesztése érdekében, így – a hagyományos múzeumi baráti körök működése mellett – a magyar múzeumokban ugrásszerűen megnőtt az önkéntesek és az iskolai közösségi szolgálatot teljesítők száma. Jelen kutatás azt mutatja be, hogy az országos hatókörű múzeumok hogyan törekednek a helyi közösségek erősítésére, a civil társadalom fejlesztésére,miért vonzó a múzeumi segítés, a múzeumi baráti köri tagság és milyen feladatokat látnak el az önkéntesek, illetve a középiskolai fiatalok a közgyűjteményekben. A vizsgálat kiterjed az önkéntes menedzsment és az iskolai közösségi szolgálat hazai és nemzetközi gyakorlatára, a követhető mintákra és fejlesztendő megoldásokra is.

A közösségfejlesztés nemzetközi trendjei hazánkban is érzékelhetők és jó lehetőségeket jelentenek a Cselekvő Közösség projekt számára. A virtuális közösségek terjedése, a növekvő igény a közösségi terek iránt, az üzleti szféra aktívabb részvétele a közösségek életében, a szakemberek nagyobb érdeklődése a társadalmilag hasznos tevékenységek iránt vagy a növekvő elvárás, hogy a közösséget szolgáló intézmények hatékonyabbak legyenek – olyan lehetőségek, melyekre a projekt eredményes válaszokat adhat.

A múzeumok körül szerveződő közösségek jelentős szerepet játszhatnak a lakosság és a település fejlesztéséért felelős szakemberek múzeumról alkotott képének formálásában. De vajon mitől válhat egy múzeumi közösség egy település kulturális életének mozgatórugójává? A 2015 nyarán lebonyolított országos kutatás célja, hogy feltérképezze a múzeumok körül szerveződő közösségeket, és megtalálja azokat a kulcstényezőket, amelyek aktiválhatják, közös cselekvésre motiválhatják a helyi lakosságot.

A környezetpszichológiai kutatások szerint a látogatók sokféle motivációs háttérrel keresik fel a múzeumokat. A múzeumlátogatás elsődleges hajtóereje – a tudásvágy és kikapcsolódás szándéka mögött – az igény a társakkal való együttlétre . A múzeum tehát „természeténél fogva” társas tér. Ugyanakkor az együttlét, a társas élmények önmagukban nem garantálják például a hatékony ismeretközvetítést. A tanulmányban áttekintjük, hogy milyen környezetpszichológiai hatásmechanizmusok mentén lehet a múzeum hatékony és élvezetes tudásközvetítő közösségi hely.

1.) Múzeumok társadalmi felelősségvállalása. Az országos múzeumi koordinátori hálózat közreműködésével lefolytatott fókuszcsoportos vizsgálat összefoglalása

A fókuszcsoport beszélgetés célja az volt, hogy felmérje, az országos múzeumi koordinátori hálózat tagjainak tapasztalata és véleménye alapján a magyar múzeumok milyen lépéseket tesznek a társadalmi felelősségvállalás irányába, és mennyire készültek fel egy leendő európai uniós pályázatra, amely a középpontjába a múzeumokat, mint közösségfejlesztő katalizátorokat állítja.

2.) Múzeumok és közösségeik. Összesítés a MOKK koordinátorai által készített interjúk és SWOT analízisek alapján

A helyi közösségek fejlesztésének támogatása, segítése – mint feladat - szerepel-e a hazai múzeumok írásban megfogalmazott stratégiájában vagy éves munkatervében? Milyen motivációi lehetnek egy adott múzeumhoz kötődő közösség tagjainak, amelyek miatt a közösséget választják? Milyen eszközökkel, módszerekkel, milyen feltételek, egyéni és közösségi motivációk, attitűdök megléte esetén lehetne a múzeumi közösségeket a jövőben 2018-ig, illetve a távolabbi jövőben továbbfejleszteni?

Múzeumok közösségfejlesztése, társadalmi szerepvállalása – jó gyakorlatok, esettanulmányok, cikkek, projekt beszámolók

A múzeumok társadalmi szerepvállalására 500 oldal terjedelmű külföldi szakirodalom áttanulmányozása eredményeként számos olyan külföldi példát találtunk, amelyek ötleteket adhatnak a magyar múzeumok számára, gondolatébresztőként szolgálhatnak, vagy akár részben, vagy teljes egészében adaptálhatók is. A cikkeket, tanulmányokat, beszámolókat öt fő téma köré csoportosítottuk: