belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Soproni Múzeum: My Story. Közösségi videózás a múzeumban

Mintaprojekt alapadatok

Mintaprojekt címe: My Story

Alcíme: Közösségi videózás a múzeumban

Mintaprojekt megvalósító intézmény, település: Soproni Múzeum, Sopron

Régió: Nyugat-Dunántúl

Megvalósulás helyszíne (ha eltér a megvalósító intézménytől):

Együttműködő köznevelési intézmények: Eötvös József Evangélikus Gimnázium, Sopron

Együttműködő felsőoktatási intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Történettudományi Intézet

Mentorált múzeum, település: Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

Választott módszertani téma1: A múzeumok felkészítése társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok kompetenciáinak fejlesztésére

Választott módszertani téma2: A modern múzeumi interpretáció módszertana – gyűjtemények pedagógiai hasznosíthatósága

Bevont diákok száma (megvalósító és mentorált intézményből összesen):

Társadalmi, gazdasági, pedagógiai körülmények, amelyek a mintaprojekt kiindulási helyzetét jellemzik

A Soproni Múzeumnak fontos kulturális összekötő szerepe van a régióban. A múzeum a helyi tudományos szervezetek, kulturális intézmények és közösségi hálózatok metszéspontjában áll, ami nagy lehetőséget és felelősséget is jelent a társadalmi problémák megoldásának keresése terén.

Sopron népességszáma folyamatosan növekszik, napjainkban a város az egyik legvonzóbb célpontja a belföldi migrációnak. Az intenzívebbé váló bevándorlás számos problémát felvet. Az ország más régióiból Sopronba telepedett családok életében hiányoznak gyökerek, a családok az ismert és megszokott környezettől, a nagycsalád támogatási lehetőségétől elszakítva kezdenek új életet a nyugati határszélen, ill. élnek kétlaki életet Ausztriában dolgozva és Sopronban és környékén élve. A jelenséggel összefüggésben folyamatosan növekszik az intézményekben a gyereklétszám, ezáltal a problémás, ill. hátrányos helyzetű diákok száma, akiknek fogadására az ellátórendszer (pedagógiai szakszolgálat, családsegítő intézet stb.) kapacitás hiány miatt gyakran csak időbeli csúszással képes.

A múzeum megfelelő szakmai támogatás mellett ezen a területen léphet be, mint új színtér, kínálhat olyan múzeumi foglalkozás-sorozatokat, melyek hozzájárulnak a köznevelés esélyteremtő szerepének javításához, a korai iskolaelhagyás arányának csökkentéséhez.

A mintaprojekt foglalkozásai új utakat keresnek, kilépnek a formális keretek közül, a tanulók kreativitását és aktív szerepvállalását interaktív, élményközpontú tevékenységek által ösztönzik. Projektünk a múzeum és a soproni közoktatási és szociális intézmények között hosszú távú együttműködések alapjait fekteti le.

A mintaprojekt konkrét céljai, a célok kapcsolódása a két választott módszertani témához

A mintaprojektben a közösségi videózás technikájával szerepjátékba hívjuk a gyerekeket. A tanulási folyamat a megtapasztalásra és a tanulói aktivitásra épül, az ismerettartalmat a résztvevők hívják elő. Feltételezzük, hogy a hagyományos iskolai keretek közül kiszakadva a diákok aktívabbá válnak, az életszerű szituációknak köszönhetően a megszerzett tudásuk pedig hosszútávon is megmarad.

A programban résztvevő tanulók esetében kitűzött cél az önértékelési problémák kezelése: önismeret, önelfogadás, önkritika fejlesztése és erősítése. A diákok közötti együttműködési fejlesztése: nyitottság, mások iránti figyelem kialakítása, empátia. Cél, hogy a tanulók meg tudják fogalmazni az egyéni és közösségi érdekeiket, megismerjék saját képességeiket, korlátaikat és lehetőségeiket. Saját véleményüket képesek legyenek érthetően megfogalmazni, a történeteket, jelenségeket kreatív módon dramatikusan is meg tudják jeleníteni.

A projekt célja, hogy a felsőoktatási intézmény hallgatói megismerkedjenek a múzeumpedagógia és élménypedagógia világával, tapasztalatokat szerezzenek a hátrányos helyzetű, SNI-s tanulók fejlesztésével kapcsolatban. Aktívan részt vegyenek az általános- és középiskolás tanulóknak szervezett foglalkozássorozatok tervezésében, lebonyolításában és értékelésében.

A projekt közvetett célja, hogy a múzeumi szakemberek is természetesnek vegyék, hogy a kiállítótereket gyerek csoportok is használják, igényeik szerint akár a hagyományos tárlatvezetői formáktól eltérő módon. Ne keltsen megütközést, ha földön ülve vagy fekve vesznek részt egy foglalkozáson. Bízzanak a múzeumpedagógus kollégáik szakmai tapasztalataiban, gondosságában, hogy azok a szükséges műtárgyvédelmi előírásokat és szempontokat betartva, kellő gondossággal járnak el a programok előkészítése és lebonyolítása során. Nem utolsó sorban közelebb kerüljenek a speciális nevelést és törődést igénylő gyerekek célcsoportjához is.

A veszprémi mentorált intézménynek, a Laczkó Dezső Múzeumnak múzeumpedagógiai gyakorlatából eddig hiányzott a célcsoport megszólítása, annak ellenére, hogy az intézmény munkatársai több szálon is kapcsolódnak a városban működő családsegítő és hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó csoportokhoz. Az együttműködéssel és a foglalkozástípus átadásával az a célunk, hogy megteremtsük a valódi múzeumi együttműködés lehetőségét és meghonosítsuk az újszerű módszert a klasszikus múzeumpedagógiai munkában.

A mintaprojekt megvalósítása során alkalmazott módszerek bemutatása és indoklása

A mintaprojektben egy négy-öt alkalomból álló foglalkozássorozatot indítunk. 10 max. 15 fős létszámú zárt csoporttal, két múzeumi szakember irányításával, akik moderátorként, közvetítőként segítik a folyamatot. A háttérben egy pszichológus és egy szociálpolitikus kíséri a folyamatot, segítenek az előzetes szűrésben és abban is, hogy más muzeális intézményben is adaptálható legyen a módszertan.

A Közösségi filmezés vagy videózás olyan technikák és módszerek készlete, melyek segítségével egy csoport elkészítheti a saját filmjét. Világszerte előszeretettel alkalmazzák, elsősorban városi közösségek fejlesztésére. A módszer egyik legnevesebb szervezete az Insight – honlapjukon számos információ, film, segédanyag, módszertani útmutató található a technikáról http://insightshare.org/

A Közösségi filmezés nem elsősorban filmkészítési technika. A film inkább mellékterméknek mondható, a lényeg a közösségfejlesztés, kapacitásépítés, a lehetőségek, erőforrások megismerése és kihasználása. Innovációja abban rejlik, hogy a legfejlettebb vizuális technológiát (videó, digitális fényképezés, hangrögzítés) használja a közösségek és különböző területek fejlesztésére. A közösségi video készítése és használata növeli a résztvevők önbizalmát, kreativitását, a kommunikációs, prezentációs készségeket. Ezzel a módszerrel előtérbe kerül a helyi tudás, elősegíti az emberek közötti hálózatok, közösségek kiépítését. A munkafolyamat minden szintjén konszenzusos döntésekre törekszik: a résztvevők közösen hoznak döntést arról, hogy mit vegyenek fel, és mi kerüljön a filmbe, mi szerepeljen a végleges filmben, bemutatóban. A gondolkodás, a figyelem középpontjában a folyamat áll. Előmozdítja az egyértelmű és átlátható megközelítéseket. Tiszteletben tartja és védi a résztvevők szellemi jogait és nem utolsó sorban a folyamat révén a résztvevők kreatív tapasztalatokra tehetnek szert.

A múzeumi projektben a témákhoz a kiindulópontot egy-egy konkrét múzeumi helyszín, tárgy, tárgy-együttes, történet, legenda adja, és az ezekben felfedezett értékekhez keresik meg a csoport tagjai a lehetséges kapcsolódási pontokat. A csoport tagjai a folyamat során megvizsgálnak egy–egy kérdést és közben kreatívan együttműködnek egymással. A feltételezett kapcsolódási pontok a választott két múzeumi kiállítóhelyen:

- pályaválasztás, párválasztás, a szorgalom, a kreativitás vagy a céltudatosság témaköre a Storno-család mintája kapcsán (Storno-ház, Storno-gyűjtemény);

- öntudatosság, a kitartás egy nehéz időszakban, az ellenállás megjelenítése Eggenberg hercegné alakja révén (Macskakő Gyermekmúzeum, Eggenberg-ház); stb.

1. foglalkozás:

helyszín: Macskakő Gyermekmúzeum
téma: kölcsönös bemutatkozás játékokkal, ismerkedés a közösségi videózás módszerével, alapvető technikai jártasság megszerzése játékos formában (a videofelvevő ki és bekapcsolása, szüneteltetés, hangfelvétel stb.), közös foglalkozásnyelv kialakítása; közösségi videós játékok használata

2. foglalkozás:

helyszín: Storno-ház, Storno-gyűjtemény
téma: élő interpretációs mini tárlatvezetés a gyűjteményben; a vezetés során kérjük a diákokat, hogy figyeljék meg, melyek azok a tárgyak, amelyek megszólítják őket; a kiválasztott műtárgyakat, egymást filmezve a felvevő előtt néhány mondatban bemutatják; a felvett jelenetekből körvonalazódik, hogy mitől érdekes számukra a Storno-sztori: szorgalom, tradíció, vállalkozó kedv stb., majd a csoport együttesen kiválasztja, hogy mire fókuszál.

3. foglalkozás:

helyszín: Storno-ház, Storno-gyűjtemény
téma: a tárgyak adta tematikai vázhoz a filmkészítés részfeladatainak kitalálása; a közös filmalkotás megtervezése; „silent-staging” (csendes színpadra állítás); forgatókönyv-készítés; „location hunting” (helyszínválasztás); casting/szereplőválasztás; operatőrök kiválasztása stb.

4. foglalkozás:

helyszín: Storno-ház, Storno-gyűjtemény
téma: forgatás, azaz a közösen megtervezett film jeleneteinek felvétele a gyűjteményben; a jelenetek vágása és egyéb grafikai munkák több csoportban, szűkebb körben

5. foglalkozás:

helyszín: Macskakő Gyermekmúzeum
téma: az alkotás bemutatása – beszélgetés, értékelés; mi volt jó/rossz; mit csinálna másképpen, mit tanult saját magáról

Milyen tapasztalatokkal szolgált a megvalósított mintaprojekt?

A mintaprojekt megvalósítása 2018. április 13-án vette kezdetét. Bővebb információ ezzel kapcsolatban ITT érhető el.

A megvalósult mintaprojekt adaptálhatósága más muzeális intézményekben

szerző: Szabadhegyi Zita