belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol

Könyvtári terület

Gombos Péter: Hogy állunk az értő olvasással? - II. Szövegértést mérő kérdőívek kiértékelése, korábbi tapasztalatok

A tanulmány szorosan kapcsolódik a Hogy állunk az értő olvasással? Szövegértés mérése iskolán kívül, kérdőívek különböző korosztályok számára című dolgozathoz, hiszen az abban közölt szövegértési gyakorlatok kiértékeléséhez nyújt mással nem pótolható segítséget. Rögzíti az értékelési szempontokat és bemutatja azokat a korábbi tapsztalatokat, melyeket a szerző az eddig végzett felmérések során szerzett, majd rátér az egyes feladattípusok értékelésére. Cél, hogy segítsük a könyvtárakat és a velük együttműködő iskolákat abban, hogy hatékonyabbak legyenek a szövegértés-fejlesztésben. Általános tapasztalat az, hogy a gyerekek könnyebben, motiváltabban dolgoznak ugyanabban a témában az iskola falain kívül. Ha egy könyvtár, egy művelődési ház vagy éppen egy civil szervezet szövegértési mérés(ek) lehetőségét ajánlja fel, alighanem nem részesül visszautasításban. A próbatételeket a gyerekek és a felnőttek is szeretik, s mert kisebb a tét (nincs a végén jegy vagy szöveges értékelés), talán sokan vállalkoznak a tesztek kitöltésére.

tovább
 → 


Gombos Péter: Hogy állunk az értő olvasással? Szövegértés mérése iskolán kívül, kérdőívek különböző korosztályok számára

Az olvasásról alkotott képünk részben a társadalmi változásoknak, részben a kutatási eredményeknek köszönhetően jelentősen átalakult. Az olvasás fogalmát részben másképp, de mindenképpen bővebb értelemben használjuk. Ma már nem nagyon kell magyarázni, hogy az 'olvasás' nem kizárólag a szépirodalom befogadását jelenti. Emiatt komolyabb hangsúlyt kapott mostanra a szövegértés, az értő olvasás is. A tanulmány az "értő olvasás" elméleti megalapozását követően különböző korosztályok számára kínál fel kidolgozott szövegértési gyakorlatokat, melyekkel könyvtárak, könyvtárosok, természetesen előzetes felkészülést követően vizsgálatokat végezhetnek. A tesztlapokon hétféle feladattípussal találkozhatunk. Az első három kérdés egyszerűen visszakereshető információra kérdez rá. Ezt követően állításokról kell eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. A következő két kérdés megoldásához absztrakció szükséges. Az utolsó feladat eltérő a kisebbek és a nagyobbak esetében. A kilencéveseknek feleletválasztás van, de komplexebb összefüggésekkel, ok-okozati viszony felismerésével. A nagyobbak párosító feladatot kaptak.

tovább
 →