Múzeumi szakmai nap egzotikus hangszerek bűvöletében
Különleges intézmény adott helyszínt a kecskeméti múzeumi szakemberek soron következő szakmai konzultációjának. Ezúttal a rendezvény a nem mindennapi hangszereket összegyűjtő és bemutató Leskowsky Hangszergyűjteményben valósulhatott meg.
Mai társadalmunkban, elengedhetetlen az alkalmazásképes tudás. Ez az alapja a munkaerő-piacon való érvényesülésnek, a társadalomba való beilleszkedésnek. A gyengébben teljesítő, több esetben hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nemcsak az oktatási intézmény vesztesei, hanem a munkaerőpiacé is. A múzeumok egyik legnagyobb kihívása, hogy megfelelően reagálni tudjanak a felzárkóztatásra szoruló diákok szükségleteire, az alkalmazásképes tudás átadására, a különböző lemaradásokkal érkező diákok felzárkóztatására, hátránykompenzációjára. A múzeumoknak ugyanakkor foglalkozniuk kell a tehetségek gondozásával is, lehetővé tenni, hogy minél többen jussanak hozzá azokhoz a múzeumi lehetőségekhez, amelyek a tehetség kibontakoztatásához elengedhetetlenek. A szakmai napon ezeket a problémákat járták körül a múzeumi terület szakemberei.
A megérkezett vendégeket Szilágyi Áron, a Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetője köszöntötte. Ezt követően Merinu Éva, a MOKK Bács-Kiskun megyei koordinátora tartott előadást a MOKK erdélyi szakmai útjának tapasztalatairól. A vetítettképes előadás bevezetőjeként kifejtette a felzárkóztatás és a tehetséggondozás fogalmát, célját. Majd bemutatta a berettyóújfalui Bihari Múzeum tehetséggondozó és felzárkóztató rendezvényeit, kiemelve két jelentős programot: a Kelet Népe '80 – A Sebes-Körös partjától az Adler-nyomdáig című – érettségire felkészítő foglalkozás sorozatot, és az IKSZ – Történetek a bőröndből mintaprojektet.
A felzárkóztatás múzeumi tevékenységeihez, programjaihoz elengedhetetlen a célcsoport sajátosságainak, mindennapjainak megismerése. Erre kiváló alkalom volt három szervezet személyes bemutatkozása a 4 napos tanulmányút során. Az első meglátogatott intézmény a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája Kolozsváron. A beszámolóban a koordinátor részletesen elmondta, hogy hogyan működik az intézmény: pályázatok beadásával tartják fenn magukat, és a román állam csekély mértékű támogatását is élvezik. A szervezet sajátossága, hogy magyar tannyelvű, az egész Románia területéről, összesen 18 megyéből fogadnak be magyar nyelvű gyermekeket. Az intézménybe ma már nem csak hallássérültek járnak, tevékenységüket kiterjesztették az autista, az értelmi fogyatékos és a Down –szindrómás gyerekek felzárkóztatására is. Integrált osztályokat is működtetnek a Báthory István Elméleti Líceummal együttműködve, ahol a tanulási zavar különböző formáival küzdő gyerekek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), enyhe értelmi fogyatékos, Down-szindrómás, hiperaktív és viselkedészavarral küzdő diákok felzárkóztatásával foglalkoznak. A koordinátor az intézmény felszereltségére is rávilágított, miszerint egy európai színvonalú környezetben, termekben és felszereltség mellett, képzett oktatókkal történik a tanulók felkészítése a mindennapi életre.
A következő bemutatott intézmény a Kallós Zoltán Alapítvány Szórványkollégiuma volt Válaszúton. Merinu Éva elmondta, hogy az alapítvány szintén magyar nyelvű, vagy magyar gyökerű gyermekek felzárkóztatását végzi. Tanítványaik 90%-a szociálisan hátrányos helyzetű diákok. Fenntartásukat a magyar államtól kapott normatívából illetve célpályázatokból, bármilyen román állami támogatás nélkül biztosítják.
A tanulmányút utolsó napján a Yuppicamp nyári táborokkal ismerkedhettek meg a koordinátorok. Merinu Éva beszámolójában elmondta, hogy a szervezet beteg gyermekek (diabetes, daganatos, sokízületi betegséggel élők) élményszerű kikapcsolódását igyekeznek biztosítani, amikor a gyerekek megfeledkezhetnek betegségeikről. A tábor pályázati forrásokból valósul meg, a táborvezetők, a csoportvezetők, az foglalkozásvezetők és az orvosok/ápolók mind önkéntesként vesznek részt a tábor munkájában, megvalósításában. Nagyon sokoldalú, élményszerű, játékos sport- kulturális- és kézműves programokat biztosítanak a gyerekek számára.
A szakmai nap második részében a múzeumi szakemberek és múzeumpedagógusok megismerkedhettek a Leskowsky Hangszergyűjtemény munkájával, gyűjteményével, amelyet Szilágyi Áron gyűjteményvezető élményszerű előadásában, a hangszereket kipróbálva ismerhettek meg. A speciális hangszerek ismerője olyan különleges hangszereket keltett életre, mint az indiai szitár, a magyar kecskeduda, a zenélő íj, a tatu vázából készült charango, vagy az ufóra emlékeztető „hang”. A gyűjtemény vezetője a múzeumi dolgozókat arra kérte, hogy mindenki egyszerre kiáltson egy rövid „ÁÁ” hangot, majd elárulta a terem visszhangjának titkát: a sok húros hangszer rezonanciája okozza a hangok visszaverődését. A vendégek megszólaltathatták a sokak által már ismert hangkeltő eszközök közül a hagyományos magyar köcsög-dudát, a citerát, a cimbalmot, a hárfát, és az ongorát, de még olyan nem mindennapi különlegességet is kipróbálhattak, mint az alpesi kürt. A szakmai napot – melyet a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ EFOP-3.3.3.-VEKOP-16-2016-00001 pályázata keretében valósítottak meg – a vendégek a gyermekkort is meghazudtoló felhőtlen vidámsággal, és jókedvvel zárták a Leskowsky Hangszergyűjteményben.
Szerző: Merinu Éva