FINISSZÁZS - a Kockaház kiállítás záró eseménye
A gyakran kádár-kockának hívott, a népi építészeti formáktól eltérő épülettípus a néprajzosok és az építészek által is lenézett háztípus volt. Míg a néprajzosok a paraszti hagyományoktól eltérő formát bírálták, két-három évtized alatt a falvak jelentős részének átalakította az utcaképét. A benne élők a modernizációt, a szépet és a kényelmet látták benne.
A tárlat a Kádár-korszak tipikus falusi lakóházának négy megközelítését mutatja be. A kockaházban élők véleményét ütközteti az értelmiség kritikájával és a korszak politikájával. Arra keresi a választ, hogy miért lett a vidéki Magyarország település- és utcaképet meghatározó épülettípus a sátortetős kockaház, milyen gazdasági, politikai és kulturális folyamatok vezettek népszerűségéhez?
Birkás Ákos, Rajk László, Bukta Imre, Schmied Andi, Katharina Roters, Weiler Péter, Nemes Csaba és más művészek alkotásai a kockaházak témára művészileg és sokszor rendszerkritikusan reflektálnak.
A kiállításban a szocializmus erős standardizáló törekvései mellett a kockaház-jelenség társadalmi vonatkozásai is fókuszba kerülnek: az átalakuló paraszti és falusi életforma, a szovjet típusú kényszer-szövetkezetesítés hatása, a második gazdaság - a háztáji - adta lehetőségek, a modernizálás, a városi minták megjelenése. A kockaház a paraszti életformától való eltávolodás szimbóluma lett.
A kiállítás kurátora: dr. Sári Zsolt.
