hírlevél

 

Turizmus, fenntarthatóan, múzeumi köntösben? 2. – Interjú Nagy Magdolnával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatójával

 

A MOKK által szervezett képzés a Corvinus Egyetem Kulturális turisztikai menedzser képzés két tárgyát tudja kiváltani, kredit beszámítás formájábanItt olvasható egy interjú dr. Zsigmond Gáborral, Kulturális turisztikai menedzser képzés vendégoktatójával, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával.

Turizmus, fenntarthatóan, múzeumi köntösben? 1. – Interjú Jászberényi Melindával

Új, ingyenesen elvégezhető képzést indít Múzeum és fenntartható turizmus címmel a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a múzeumok turisztikai szerepének növeléséért. A tanfolyamot az teszi indokolttá és hiánypótlóvá, hogy a múzeumi szakemberképzések között mostanáig nem volt elérhető olyan szakmai továbbképzés, amely a múzeumok turisztikai szerepével foglalkozna.

A frissen kidolgozott továbbképzés többek között olyan húsba vágó kérdéseket tárgyal gyakorlatias, a mindennapi munkába jól átültethető formában, mint például, hogy milyen trendek vannak a kulturális turizmusban; mit tartalmaz a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia; hogyan lehet a muzeális intézményeket vonzó turisztikai desztinációként újrapozícionálni, és ezzel is növelni a települések turisztikai vonzerejét, és a múzeum társadalmi hasznosságát, beágyazottságát.

A tananyag kidolgozásában a hazai múzeumi szakma neves képviselői mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézet Turizmus Tanszékének oktatói is részt vettek.

Három részből álló interjúsorozat keretében járjuk körül, hogy miért érdemes részt venni a továbbképzésen. Elsőként a tanfolyam kapcsán a BCE FFI Turizmus Tanszékének vezetőjével, dr. Jászberényi Melinda egyetemi tanárral beszélgettünk.

A képzés címe a „Múzeum és fenntartható turizmus”. Mit jelent ma a fenntarthatóság fogalma a turizmusban, különösen a kulturális intézmények szempontjából?

A fenntarthatóság ma már jóval túlmutat a környezeti szempontokon: társadalmi, gazdasági és kulturális dimenziói is kulcsfontosságúak. A kulturális intézmények esetében ez azt jelenti, hogy működésük során figyelembe kell venniük a megváltozott, egyre inkább interaktivitásra fókuszáló látogatói elvárásokat, az ESG-szempontokat és az értékőrzés mellett az élményteremtést is. A képzés során e komplex szemlélet gyakorlati alkalmazását tanítjuk, hogy a résztvevők korszerű válaszokat adhassanak a fenntarthatóság kihívásaira.

Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ vezetőjeként célom, hogy a Turizmus Tanszékkel szoros együttműködésben vizsgáljuk a fenntarthatósági dimenziók témakörét a turizmuson belül. A kutatás mellett ezeket az ismereteket átadjuk képzéseink valamennyi szintjén, hiszen a Turizmus és Mobilitás könyvsorozat, amelynek én vagyok a főszerkesztője immár 27 kiadványt tartalmaz, és valamennyi kötet reflektál a fenntarthatósági pillérek gyakorlati szempontjaira is.

Miért tartotta fontosnak, hogy a tanszék oktatói együttműködjenek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központtal a képzés fejlesztésében?

A Turizmus Tanszék oktatói kiemelkedő kutatási tapasztalattal rendelkeznek a technológiai innovációk, a vendéglátás és a kulturális turizmus terén. Az együttműködés a MOKK-kal azért is előnyös, mert mi a turizmus egészére vonatkozó stratégiai tudást, míg ők az intézményi működés, a múzeumpedagógia és a látogatómenedzsment sajátosságait hozzák be. Ez a tudáscsere segít abban, hogy a képzés valódi válaszokat adjon a gyakorlatból fakadó kihívásokra.

A képzés tematikája többek között kitér az örökségturisztikai attrakciók menedzsmentjére, a kulturális szegmensek megszólítására, valamint a fenntartható és látogatóbarát múzeumi megoldásokra is. A közös munka révén olyan interdiszciplináris tudásanyag jöhet létre, amely egyaránt épít a turisztikai trendek és a kulturális örökségmenedzsment legújabb eredményeire. Ez a fajta szemlélet hozzájárul a kulturális intézmények stratégiai megújulásához és versenyképességének erősítéséhez is.

Nem jelent-e konkurenciát ez a képzés a Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász szakának?

Nem, a két képzés nem jelent egymás számára konkurenciát, mert fókuszuk és célrendszerük eltérő. A Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász képzés a kulturális értékek menedzsmentjére, a kulturális örökség turisztikai hasznosítására, valamint az ehhez kapcsolódó gazdálkodási és marketingkérdésekre helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a Múzeum és fenntartható turizmus című képzés egy specializált, rövid ciklusú továbbképzés, amely kifejezetten a múzeumok és örökségi helyszínek turisztikai szerepére koncentrál a fenntarthatóság, a közösségi részvétel és az élményalapú interpretáció összefüggésrendszerében.

A tananyag olyan aktuális témákat dolgoz fel, mint az interaktív múzeumi élménytervezés, a látogatóbarát attrakciók kialakítása, vagy a digitális és ökotudatos megoldások alkalmazása a kulturális turizmusban. Ezáltal inkább kiegészítő és célzott tudást kínál, nem pedig helyettesítő alternatívát. Továbbá terveink szerint a Kulturális turisztikai menedzser/szakközgazdász szakirányú továbbképzésben két tantárgy teljesítését elismerjük, amennyiben a Múzeum és fenntartható turizmus rövid képzést elvégezték korábban a hallgatók. Ez azért is előnyös, mert a már teljesített kreditek miatt a képzés tandíja is csökkenhet.

Tapasztalatai szerint milyen kihívásokkal szembesülnek a hazai kulturális intézmények, azon belül a múzeumok a turizmus területén?

A legnagyobb kihívást a fiatalabb generációk – különösen a Z és Alfa generáció – bevonása jelenti. Ezek a látogatók élményalapú, digitálisan közvetített tartalmakra vágynak, és másképp értelmezik a múzeumi látogatás fogalmát: interaktív, személyre szabott és érzelmileg bevonó élményeket keresnek. A tananyag is kiemeli, hogy a digitális tárlatvezetések, az okoskiállítások és az aktív részvételre ösztönző tartalmak ma már elvárások ezen generációk részéről.

Képzésünk során a látogatói igényfelmérés, technológiaelfogadás és élménytervezés tudományos alapjait ismerhetik meg a hallgatók, hogy korszerű válaszokat adhassanak ezekre az elvárásokra. Emellett gyakori probléma az élmény és az edukáció egyensúlyának megteremtése, valamint a digitális transzformáció stratégiai kezelése – képzésünk ezeket is feldolgozza, konkrét múzeumi jógyakorlatok és friss kutatási eredmények bevonásával.

Mit remél, milyen hosszabb távú hatása lehet ennek a képzésnek a hazai múzeumok turisztikai kínálatára?

A képzés hosszú távú hatása abban mérhető, hogy a múzeumok képesek lesznek trendérzékenyen, adatvezérelten és nemzetközileg is versenyképesen fejleszteni turisztikai kínálatukat. Olyan szakembereket képzünk, akik iránymutatást tudnak adni a változó fogyasztói igényekre, ezáltal a múzeumok nemcsak megőrzik, hanem bővítik látogatói bázisukat is.A jól képzett szakemberek kulcsszerepet játszanak abban, hogy az intézmények reagálni tudjanak a folyamatosan változó környezetre.

Hogyan látja, lehetnek a jövőben még olyan területek, ahol együttműködik majd a tanszék és a MOKK?

Számos lehetőség kínálkozik: közös kutatások, például látogatói élmények vagy digitális megoldások hatásvizsgálata, illetve új, célzott képzések kidolgozása. Emellett szakmai fórumok és tudásmegosztó rendezvények révén a szektor egészének fejlődését is szolgálhatjuk.

 

A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásának köszönhetően a kulturális intézményekben dolgozó szakemberek ingyenesen végezhetik el a 30 órás blended képzést, melyre 2025. augusztus 25-ig lehet jelentkezni. A 20 fős létszámkorlát és a téma népszerűsége, a képzés hiánypótló jellege okán érdemes mihamarabb regisztrálni.

Bővebb információ és az online regisztrációs felület a MOKK honlapján, itt érhető el.

Kapcsolódó cikkek
Turizmus, fenntarthatóan, múzeumi köntösben? 2. – Interjú Nagy Magdolnával, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ igazgatójával
Turizmus, fenntarthatóan, múzeumi köntösben? 3. – Interjú Havasi Bálinttal, a Múzeum és fenntartható turizmus képzés egyik oktatójával, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának vezetőjével