Versenyben az algoritmusokkal egy digitális barátnő segítségével
Etikus jelenlét az online térben – a múzeumi tartalmaktól a mesterséges intelligenciáig címmel a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében 2026. március 9-én rendeztük meg a Mesterségünk címere: múzeum című szakmai fórum immár 8. kiadását, mely a címben is szereplő kurrens témákat járta körül S több mint 80 (Szombathelytől Nyíregyházáig érkezett )múzeumi szakember érdeklődése mellett azzal a konklúzióval, hogy az MI sok mindenben könnyítheti meg a munkánkat, de nem helyettesítheti az emberi szűrőt.
A MOKK idei első nagyobb szabású szakmai eseményén a társszervező Magyar Nemzeti Múzeum képviseletében Dr. Zsigmond Gábor, az MNM KK elnöke köszöntötte a résztvevőket, és arra hívta fel a figyelmet, hogy egyszerre jelent lehetőséget és felelősséget az, hogy a múzeumok jelenléte megváltozott, hangsúlyosabbá vált az online térben. A múzeumokkal való találkozás a látogatás előtt a virtuális térben kezdődik, és sokszor ott is folytatódik, ugyanakkor számos kérdés, köztük etikai megfontolások merülnek fel az online jelenlét kapcsán, melyek megtárgyalásához az ehhez hasonló szakmai fórumok biztosítanak konstruktív terepet.
Egy a múzeumok által nehezen elérhető célcsoportnak, a felsőoktatásban résztvevőknek a múzeumi online tartalmakhoz való viszonyának elemzését mutatta be Nagy Magdolna, a MOKK igazgatója a Pulszky Társasággal közösen lebonyolított Múzeumok-felsőoktatás kutatás eredményeinek tükrében. A 11 felsőoktatási intézményből több mint 450 hallgató által anoním módon kitöltött online felmérés szerint jócskán van potenciál a múzeumok számára ezen célcsoportot illetően. A fiataloknak csak 28,3 %-a használ múzeumi online ismereteket tanulmányaihoz, főként információgyűjtésre, inspirálódáshoz, miközben érdekelnék őket a gyakornoki és önkéntes lehetőségek és a múzeumi podcastok is. A múzeumok social media platformjait a válaszadóknak csak a 18 %-a követi. A kapcsolódó előadás prezentációja itt érhető el.
fotó: Jámbor Emese
Magdó Emil, a Grafcom Média Kft. alapító ügyvezetője, egyben a MOKK által szervezett A mesterséges intelligencia múzeumi alkalmazási lehetősége című képzés oktatója lendületes előadásban azt mutatta be, hogy miként változtak meg médiahasználati szokásaink, és milyen szempontok mentén válhat a múzeumi digitális jelenlét sikeresen működő rendszerré. A muzeális intézményeknek etikus módon kellene versenybe szállniuk az algoritmusok által uralt, egyre fragmentáltabbá váló figyelemért. A javukra szól, hogy hiteles helyekként képesek a mesterséges intelligencia használatának vadhajtásait és a felgyorsult világot ellensúlyozni. Az átélhetőség tereiként a múzeumok lehetőséget adnak a lassulásra, a tudatosságra és a valódi, elményült, személyes élményekre, továbbá közösségképző erővel rendelkeznek. A médiazajban nagy hangsúlyt kell helyezni a bevonásra és a személyességre, egy általános intézményi kommunikációhoz képest sokkal sikeresebb lehet például egy személyesebb, kurátori nézőpontból működtetett csatorna, ugyanakkor jó szolgálatot tehetnek az AI bevonásával személyre szabott tartalmak és látogatói útvonalak. A mindent megmutatni akarás helyett az inspiráció, a látogatók közötti párbeszéd elindítása és aktivitás generálása, például a kommentelési iránti vágy felkeltése lehet a gyümölcsöző. A kapcsolódó prezentáció itt érhető el.
A képzésen szintén oktatóként közreműködő Dr. Verebics János egyetemi docens az ELTE Gazdaságtudományi Karáról a mesterséges intelligencia múzeumokat értintő jogi és etikai kérdéseiből adott ízelítőt. Egyetértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a deepfake korában a múzeum értéke hiteles hely mivoltában rejlik, ugyanakkor a fizikai és a digitális világ közötti szakadékot áthidaló figitális élmény biztosítása érdekében fel kell venni a kesztyűt, és a múzeumnak okosan, egyben etikusan kell élni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel, hiszen egy etikai vétség vagy átláthatatlan működés a teljes közgyűjteményi szektorba vetett bizalmat áshatja alá. A szakmai fórumon bemutatott prezentáció itt érhető el. Verebics János Mesterséges intelligencia a múzeumokban: a gyakorlati alkalmazás szabályozása a kulturális örökség intézményeiben című tanulmánya pedig itt tölthető le.
Az etikus jelenlét egy további vetületéről, az online kommunikáció GDPR-vonatkozásairól Szendi-Joó János adatvédelmi tisztviselőtől, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum GDPR-szakértőjétől hallhattunk gyakorlatias megközelítésben. A szakmai fórumon bemutatott prezentáció itt tölthető le.
fotó: Jámbor Emese
Dr. Soós Gábor AI információs stratégiai tanácsadó a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviseletében a Tihanyi Szabadtéri Közösségi Vízmúzeum megvalósítását célzó projektről számolt be, melynek esetében az analóg jelenlétet (hallgatás, megértés, közösségi beleegyezés) követi a digitális feldolgozás (az adat, az algoritmus, az AI). A februárban analóg terepmunkával indult kezdeményezés a Világörökségi Önkéntes Program 2026 keretében zajlik, és a társkurátori gyakorlat mentén egyetemistákat, középiskolásokat, helyi közösségeket és intézményeket is bevon. A szakmai fórumon bemutatott prezentáció itt tölthető le.
Végezetül a MOKK MI-képzését elvégzett múzeumi szakemberek mutatták be prezentációikat arról, hogy miként hasznosították múzeumi munkájuk során a mesterséges intelligenciát. Perjámosi Sándor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Múzeumszakmai és Tudományos Igazgatóság tudományos titkára arról számolt be, hogy miként lehet a párbeszéd alapú kutatásba bevonni az AI-t, és egy emberhiánnyal küzdő intézményben megbarátkoztatni a mesterséges intelligencia használatával a szkeptikus kollégákat. Perjámosi Sándor prezentációja itt tölthető le. Dr. Zábrátzky Éva etnográfus, a Dobó István Vármúzeum digitalizálási csoportvezetője a MI-eszközöknek a kurátori munka során való használatával (inforgrafikák létrehozása, videófelirat generálás, személyre szabható audioguide) kapcsolatos tapasztalatairól adott elő. A szakmai fórumon bemutatott prezentáció itt tölthető le.
Tarczali Anikótól, az egyszemélyes létesítményként működő MNMKK MNM Campona Victrix Régészeti Kiállítóhely múzeumpedagógusától arról hallhattunk, hogy az általa „digitális barátnő”-nek is aposztrofált AI hogyan segítheti a túlzottan szakmai szövegek könnyebben érthetővé alakítását. Feitl Írisz, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár munkatársa pedig egy ötletéről, retusált fotók AI-val történő digitális rekonstrukciójáról számolt be. A szakmai fórumon bemutatott prezentáció itt tölthető le.
Az eseményen résztvettek elégedettségi kérdőívet tölthettek ki, a visszajelzések alapján is élénk érdeklődésre tart számot a múzeumok online jelenlétének témája, a digitális eszközök etikus és felelős múzeumi használata, és szükség van az ezt tematizáló szakmai fórumokra:
"Jó volt hallani, hogy mások is tapasztalják, hogy a látogatók körében egyre nagyobb igény van az elmélyülésre, a lelassulásra a rohanós-kapkodós-rengeteg ingert felsorakoztató programok mellett."
"Nagyon jó minden ilyen alkalommal a közösségi élmény, a más intézmények hasonló nehézségeinek átbeszélése, hasznos tapsztalatok megosztása."
"Szembesültem a múzeum szakmát/közeget érintő újabb nehéz helyzetekkel...Megerősített abban, hogy a folyamatos szakmai tájékozódás, információ- és ismeretszerzés elengedhetetlen."
A mesterséges intelligencia múzeumi alkalmazási lehetősége című tanfolyamot legközelebb 2026. április 6-án indítja a MOKK, a képzésről bővebb információ itt érhető el:
https://mokk.skanzen.hu/20260129a-mesterseges-intelligencia-muzeumi-alkalmazasi-lehetosege-2026
Beszámoló, fotók: Kajári Gabi
| Kapcsolódó cikkek | |||
| Hogyan maradhat hiteles és etikus egy múzeum a MI korában? | |||
