belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol
?Ha tetszett a kiállítás, a csillagra kattintva értékelheti. A kiállítást a Facebookon is ajánlhatja a Facebook Tetszik gomb segítségével. Kérjük, az oldal alján írja meg véleményét vagy tekintse meg, mások hogyan vélekedtek a kiállításról
Észak-magyarországi falu tájegység

A Skanzen legújabb tájegysége 2010-ben nyitotta meg kapuit, mely a Palóc vidéket mutatja be. Még ebben az évben elnyerte az Év kiállítása díjat a sokszínű, modern technikai megoldásokkal gazdagított tájegység.


Helyszín: Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Sztaravodai út 75.


Címkék:

MÁV-kedvezmény

Az új tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. Az Észak-magyarországi falu a felföldi mezőváros szomszédságában épült fel, így válik teljessé a nagytáj építészeti képe.
A kiállítás több szempontból is egyedi: Észak-Magyarország az egyetlen olyan területe az országnak, amelynek népi építészetét, társadalmi sokszínűségét és lakáskultúráját két tájegység mutatja be. Ezek közül az egyik a 2006-ban átadott Felföldi Mezőváros tájegység, amely a szőlő- és bormonokultúrán, illetve a céhes kisiparon alapuló mezővárosi életmódot reprezentálja. A másik az Észak-magyarországi falu tájegység, amely ugyanerről a területről származó, de szegény vagy középparaszti szinten élő lakosság életkörülményeibe nyújt bepillantást. A tájegység a mai Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és a történeti Hont, Gömör és Kishont megyéket felölelő táj kultúrájának lenyomata. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum életében először illesztettünk egy határon túli, Szlovákiából származó magyar épületet egy meglévő tájegységi koncepcióba. Az Észak-magyarországi falu tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti, folyók által szabdalt hegyvidéki terület 19-20. századi paraszti kultúráját mutatja be mind építészet, mind lakáskultúra vonatkozásában.
A táj legnagyobb néprajzi csoportját a palócok alkották, és több nemzetiség is élt ezen a vidéken: németek, ruszinok és szlovákok. A tájegységben található egy épület a ruszinok és szlovákok lakta Filkeházáról: a keresztfejes boronafalú lakóház egyébként a környező magyar falvak épületeitől nem különbözik. Így a nemzetiségek életmódját sajátos népszokásaik segítségével elevenítjük fel. Észak-Magyarország vallási szempontból hasonlóan sokszínű: a római katolikus többségen kívül reformátusok és görög katolikusok egyaránt megtalálhatók a térségben. Ezért a tájegységben felépítettünk egy római katolikus haranglábat Debercsényből, egy római katolikus kiskápolnát Kisgömöriből és egy görög katolikus, kőből faragott útmenti feszületet Regécről. A parasztság különböző rétegei mellett bemutatjuk a kisnemesi utódok, vándoriparosok (teknővájók, drótos tótok), az Alföldön és Dunántúlon mezőgazdasági idénymunkát vállaló summások és az uradalmakba egész évre kötött bérért elszegődő cselédek életmódját. Az Észak-magyarországi falvak látták el nyersanyaggal és munkaerővel a régió mezővárosait. A lakosság az aránylag kis szántóföldi termelésből adódóan állattartásból, szőlőművelésből, idény- és vándor-munkából, különböző kisipari tevékenységekből élt meg. Termékeiket: a gömöri cserépedényeket, az ácsolt ládákat, a hátikosarakat vagy a fából faragott kisebb tárgyakat leginkább az Alföldre vitték eladni, ahol ezeknek a használati eszközöknek az előállításához nem volt elég alapanyag. Az itt élő népesség kiválóan hasznosította a természetföldrajzi környezet nyújtotta lehetőségeket, ami megnyilvánul építészetében is.
Az eredetileg főként faépítkezésű területen a 18. századtól korlátozták a fa felhasználását, ezután a kő jelent meg fontos építőanyagként, és elterjedtek a különböző földfalak is. A múzeumi tájegységben megtalálható a keresztfejes boronafal, a favázas szerkezet sövény, tégla, illetve deszka falkitöltésekkel, a kőház, a kővel vegyes vályogfal, a tufába vájt kőház, de a téglaépület is. A főként szarufás tetőkön a legelterjedtebb fedőanyag a zsúp volt. Csak Észak-Magyarországon található meg általánosan az ún. lépcsős, más néven létrás, grádicsos vagy gerezdes tető, ami a tájegység több épületén is látható! A módosabbak azonban már tetőcseréppel fedték házukat, mint például a nemesradnóti kisnemesi család.
Az Észak-magyarországi falu épületegyüttes egy patak menti völgyi úti falu, a domboldalra felfutó keskeny szalagtelkekkel, a telkek végén keresztcsűrökkel. A település elején található a majorsági épületegyüttes magtárral, cselédházzal és üvegházzal. A múzeumi falu szélén barlanglakások sora húzódik meg. A több család vérségi kapcsolatán alapuló együttélést a közös nemzetségi portán a palóc hadas telek reprezentálja. A szalagtelkek között dűlőút visz ki a csűröskertbe, ahol két csűr áll egymás mellett. A főút másik vége egy halmazos településrészbe torkollik, ahol egy szabálytalan alakú telek zárja le az épületek sorát.
A tájegységben új vonás, hogy a házak származási helyén élő embereket megörökítő fotókból kiállítást rendeztünk, és megnyitottuk a táj szokásairól, mesterségeiről szóló filmeket játszó múzeumi mozit is. Kisnemesi házunkban megismerheti a felvidéki magyarság történetének egy szeletét is. Ha pedig érdekli, hogy hogyan dolgozunk a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, keresse fel az erdőhorváti, félig üvegfalú épületet, amelyben a házkiválasztás, bontás, újraépítés, néprajzi gyűjtés és berendezés kulisszatitkait ismerheti meg az érdeklődő. Füleljen a perkupai lakodalmas zenére, vagy a nógrádi dudaszóra, rajzolja meg családfáját, tekintse meg a novaji nagykalács vagy az erdőhorváti perec sütésének minden csínját-bínját, próbálja ki a filkeházi ágyat és bútorokat! Járja végig Ön is a falucska házait, fedezze fel a bennük élő emberek mindennapjait és ünnepeit!


Nyitva tartás:

március 30 - október 27. kedd-vasárnap 9.00-17.00 óra október 28 - március 30. szombat-vasárnap 10.00-16.00 óra


Zárva tartás:

március 30 - október 27. hétfő október 28 - március 30. hétfőtől péntekig



További kereséshez válasszon régiót, dátumot, kiállítást vagy közönségprogramot:

ÉV

HÓNAP

NAP

KIÁLLÍTÁSOK
KÖZÖNSÉGPROGRAMOK
KERESÉS
Határon túli kiállítások Határon túli közönségprogramok

À la carte múzeumok listája

Határon túli múzeumok

Szakképzéshez kapcsolódó múzeumi foglalkozások

Iskolai közösségi szolgálat múzeumban

Képzések pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, pedagógusjelölteknek

Önkéntes munka múzeumban

Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó közönségprogramok

 

Regisztráció és szerkesztőfelület múzeumoknak

KultúrBónusz