Kajári Gabi: A múzeumok társadalmi szerepvállalása a lokális és a nemzeti identitás erősítéséért

Kajári Gabi marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

A múzeumok társadalmi szerepvállalása a lokális és a nemzeti identitás erősítéséért

Bevezető

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2020. évi módosítása így fogalmaz: „Az állami és a települési önkormányzati fenntartású muzeális intézmény, könyvtár, közművelődési intézmény és közösségi színtér elkötelezett az Alaptörvényben rögzített alapelvek mellett.” A fenti törvényváltozás is magától értetődővé tette, hogy a MúzeumokMa 2020 kutatás során monitorozzuk az ilyen irányú elvárásokkal kapcsolatos hozzáállást a múzeumi szférában dolgozók körében, illetve a szlogenek mögé nézve vizsgáljuk, hogy az identitás kérdésköre miként jelenik meg a hazai múzeumi gyakorlatban. 

Fejezetek

Makró szinten: kinek és mennyire fontos, hogy erősítsék a múzeumok a nemzeti identitást?

A nemzeti identitás erősítése: szolgáltatás és/vagy alapfeladat

Fókuszban: a nemzeti helyett a többszintű identitás

Összegzés

A múzeumok identitást megalapozó vagy erősítő szerepének vizsgálata során egyértelművé vált, hogy egy olyan többrétegű fogalom (személyes, felekezeti, nemzetiségi, közösségi, lokális, nemzeti, supra regionális Kárpát-medencei) esetében, mint az identitás, amely a közösséghez is szervesen kapcsolódik, a fogalmi keretek tisztázására és módszertani segítség nyújtására, jó gyakorlatok bemutatására van szükség ahhoz, hogy a felülről jövő elvárásoknak önazonosabban tudjanak megfelelni a különféle muzeális intézmények.

Az „…identitás és közösség fogalma az rendkívül szorosan összefügg és kapcsolódik, és azok a közösségek, akiket a múzeum magához kapcsol, bevonz, vagy akiknek az igényeire reagál, óhatatlanul is az identitásképzési feladatoknak is részese lesz az intézmény.”

A teljes publikáció itt olvasható.