A 13. Országos Múzeumpedagógiai Konferencián bemutatásra kerülő jó gyakorlatok
2021. november 9., kedd
9:30 – 9:45 Érintési pontok
Nagy Fruzsina, ügyvezető, Esztergomi Turisztikai Nonprofit Kft
A szervezett turizmus és a múzeumok együttműködésének a lehetőségeiről Esztergomban.
9:50 – 10:05 Civil szervezetek bevonása a múzeumi életbe
Ribár Kitti, kulturális menedzser, MNM Esztergomi Vármúzeuma
Az előadásban a múzeumok / kulturális intézmények és a civil egyesületek közötti kapcsolatot szeretném bemutatni. Kifejtem, hogy milyen előnyökhöz jut egy intézmény, ha helyet biztosít a helyi aktív közösségeknek, és mivel gazdagszik egy fiatalokból álló egyesület, ha közösen szerveznek programot egy múzeummal vagy kulturális intézménnyel. Három-négy közösen megszervezett programon keresztül szemléltetem az eddigi eredményeket, illetve a jövőbeli terveket és lehetőségeket. Az előadásban az Alteregom Egyesület együttműködését mutatom be az MNM Esztergomi Vármúzeumával, az MNM Babits Mihály Emlékházával illetve a Duna Múzeummal.
10:10 – 10:25 P200. Egy évforduló tervezése
Czékmány Anna, főosztályvezető és Kádár Anna, Kodolányi Judit, Sóki Diána múzeumpedagógusok, Petőfi Irodalmi Múzeum Múzeumpedagógiai és Felnőttképzési Főosztály
2023 – Petőfi 200 éve született. Ő az a költő, akit ha valaki magyar anyanyelvű, minden valószínűség szerint ismer. Ő az, akiről mindenkinek van véleménye. Akiről minden hatalmi kurzus kijelenti, hogyan is kell pontosan érteni a műveit és a személyiségét. Ő A költő – határozott névelővel. Mit tehetnek a múzeumpedagógusok, ha újra szeretnék olvasni a korszakot és benne Petőfit is a maga széttartó, megfejthetetlen komplexitásában, ha egy pandémiát követően magukat és Petőfit is a kérdések középpontjába állítják? Előadásunkban Petőfi és saját múzeumpedagógiai alapvetéseinknek újrafogalmazásáról fogunk beszélni.
A szekció
Helyszín: plenáris terem
Moderátor: Kajári Gabi, marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
10:50 – 11:00 Stresszoldó múzeum” irodalom, zene, képmeditáció a múzeumban
Vereckei András, művészettörténész Esztergom Keresztény múzeum múzeumpedagógusa
Rohanó világunkban egyre fontosabbá válik, hogy kiszakadjunk a hétköznapok szorításából. Egy múzeumlátogatás jó programnak tűnik, de itt is nehéz magunk mögött hagyni felfokozott életritmusunkat. Rövid bemutatómban felvázolom a Keresztény Múzeumban megvalósult képmeditációs formákat, melyek lehetőséget adnak a műtárgyakban való elmélyült szemlélődésre.
11:02 – 11:12 Az erdőfürdőzés lehetősége nyári táborokban
Rendes Niki, környezeti nevelő, erdőfürdő-vezető, favizsgáló, Belső Erdő
Egyre többet hallani a természetben eltöltött idő pozitív élettani hatásairól. Valószínűleg Te magad is tapasztaltad, mennyire feltölt egy kirándulás vagy rövidebb séta a fák között. Ez idő alatt könnyű elfeledni az aktuális problémákat, lelassulni, kizökkenni a napi rohanásból, más szemszögből átélni a valóságot. Az erdőfürdőzés művészete és módszertana Japánban gyökerezik, ahol a 80-as években állami szinten elkezdték kutatni a természetben eltöltött időnek a fizikai és mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását. Ott, és azóta a világ számos országban az orvosok felírják betegeiknek az erdőfürdőzést, ökoterápiát, mint alternatív gyógykezelést. A Shinrin Yoku az egészségmegőrzés, feszültségoldás, rekreáció egy nagyon kellemes és néhány éve egyre népszerűbb módja. Egy kis csoportos, lassú, csendes vezetett séta során, a résztvevőknek lehetősége van lelassulni, kikapcsolni a problémákat, zakatoló gondolatokat, bekapcsolni érzékszerveiket és újra összekapcsolódni a természettel, önmagunkkal és egymással.
Ezt az élményt vittem el idén nyáron az egyik Nyárszerdára, a Duna Múzeum, természetszerető gyermekeknek szóló egyik tematikus napjára, valamint öko-kreatív tábori napokon szintén gyermek csoportokkal erdőfürdőztünk Babits Mihályék nyaralójának mesés kertjében...
11:14 – 11:24 Zöld kastély - kulturális feltöltődés a természetben
Demeter Guba Erzsébet és Kádár Bozsik Anett múzeumpedagógusok, Gödöllő Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.
Feltöltődés és kikapcsolódás a természetben, mindeközben kulturális élményekkel is gazdagodni? A Gödöllői Királyi Kastély 2020-ban indította útjára a Zöld Kastély programját, melynek nemcsak a múzeum f enntarthatóbbá tétele a célja, hanem egy zöldebb kulturális, turisztikai programkínálat nyújtása is a látogatóink számára. A pandémiás helyzetben a múzeum és a múzeumpedagógia “kiköltözött” a hagyományos múzeumi térből, egyrészt a virtuális térbe, másrészt szabadtérre: a kastély parkjába. Előadásunk során szeretnénk jó gyakorlatként bemutatni néhány múzeumpedagógiai programot, melynek a Gödöllői Királyi Kastély parkja biztosította a természeti környezetet. Szerelmes sóhajok a Gödöllői Királyi Kastélyban V alentin napi szívvadászat, valamint a Nyuszinyomon húsvéti tojáskeresés c. programjaink ingyenesen elérhetőek voltak bárki számára, aki szeret játékosan felfedezve ismereteket szerezni a történelemről. Parkmesék herceg Egérváry Elemérrel elnevezésű felfedező csomagunk célja, hogy családok számára szabadtérben biztosítsunk egy folyamatosan elérhető játékos tevékenységet. Ezek mellett még szeretnénk megemlíteni, azokat az attrakció fejlesztéseket, amelyek a kastélyparkjában minden látogatónk számára elérhetőek. Bízunk benne, hogy más múzeumok számára is inspirációként, ötletadóként szolgálnak majd a kidolgozott programjaink.
11:26 – 11:36 Szabadtéri múzeumi élmények
Süvegh Eszter és Kovács Dóra, múzeumpedagógusok, Szent István Király Múzeum
A járványhelyzet folyamatosan változó körülményeket hozott a muzeális intézményekben; a jövőben is elképzelhető, hogy a zárt terekben a látogatószám korlátozására lesz szükség. Az utóbbi hónapokban a Szent István Király Múzeumban ezért több szabadtéren zajló programot is kidolgoztunk, amelyek oldott körülmények között, az érdeklődés felkeltésével, rejtvények és játékok segítségével ösztönzik aktivitásra a résztvevő gyerekeket, családokat és felnőtteket. A csapatok tagjai együttműködve oldják meg a játékos feladatokat, önállóan fedezik fel az átadni kívánt ismereteket, miközben a versenyszellem is motiválja őket. A szabadtéri helyszín lehetőséget ad a testmozgás, ügyességi feladatok beépítésére is, változatosabbá téve a múzeumi élményt.
Élőszereplős társasjátékunkban a csapatok a székesfehérvári koronázó bazilikát felépítő királyaink bőrébe bújnak. Miután a Romkertet bebarangolva előzetes ismereteket szereztek a templomról, maguk válnak bábukká, óriás kockával dobva lépkednek a táblán, és kvízkérdésekben, ügyességi játékokban, kihívásokban mérkőznek meg egymással. Mindeközben összegyűjtik a saját bazilikájuk építőelemeit. Szintén a Középkori Romkerthez kapcsolódik kódfejtő játékunk, amely az első ásatással, III. Béla király és felesége sírjának feltárásával, és az ásatást vezető régész, Érdy János életével ismerteti meg az érdeklődőket. A kódolt nyomok megfejtéséhez a játékosok a romterületet bejárva megkeresik a megfelelő kódkulcsokat, miközben egy-egy fontos épületmaradványról is tanulhatnak. A felsős, középiskolás korosztálynak szóló nyomozós játékunkban a diákok Székesfehérvár történelmi belvárosát fedezik fel kisebb csoportokban. Az izgalmas barangolás során a város múltjának fontos eseményeivel és szereplőivel ismerkednek meg, miközben feladványokat kell megfejteniük ahhoz, hogy megtalálják a továbbvezető utat. Mindehhez változatos képességeket (pl. együttműködés, megfigyelés) kell latba vetniük, hogy sikerrel célba érjenek.
11:38 – 11:55 Hozzászólások
11:55 – 12:15 SZÜNET
12:15 – 12:25 Múzeumi rekreáció, jó gyakorlatok a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kertjében
Szeivolt Katalin, múzeumpedagógus, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Hopp Ferenc az első föld körüli utazása után, 1885-ben vásárolta meg Budapesten az Andrássy út 103. szám alatt található villaépületet. Az aszimmetrikus elrendezésű villához tartozó kert a Délibáb utca felé szomszédos telekegyesítéssel jött létre. A világutazó nemcsak a lakóépületet rendezte be első utazásának emlékeivel, hanem a kert is tükrözte keleti művészetek iránti érdeklődését. Felvinczi Takács Zoltán (1880-1964), akinek nevéhez fűződik a gyűjtemény múzeummá szervezése, kéziratos visszaemlékezésében többek között ezt írta a kertről: „Ott valamikor játékos labirint volt, kis tavacskával és dombos partjait összekötő híddal utánozta Japánt…A nádfedeles lugas olykor megtelt vendégekkel, kiknek körében a házigazda visszaképzelte magát a legtávolabbi keletre…” Hopp Ferenc rekreációja a kertjében történt, hiszen a rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális és mozgásos tevékenység, amelyet az ember azért végez, hogy a napi fő elfoglaltság fáradalmait kipihenje és felfrissüljön.
Ma is ez történik a kertben. Olyan múzeumpedagógiai, vizualitásra épülő gyakorlatokat szeretnék bemutatni a konferencián videóinstalláció kíséretében, amelyeknek alkalmazásakor a kertben való mozgás, séta és szemlélődés is biztosítva van… Ezek kipróbált gyakorlatok. Az újra nyitás után, azaz 2021 nyarán ezeket a kerti foglalkozásokat hirdettük meg és vezettük nagy sikerrel. Erre a célra a kertben felállítottunk egy sátor alatti nyári alkotóműhelyt. Ezek a következők:
„Holdkapu, a nagy keret”: A köralakú kínai kertépítőelem önkénytelenül kiragad egy részletet a mögötte lévő térből. Köralakú kereteket készítünk, amelyekkel körbejárjuk a kertet és megkeressük azt a kertrészletet, amely számunkra a legkedvesebb. Fotókat készítünk a körformánk által behatárolt látványról, majd elkészítjük azt rajzban vagy festményben.
„Gyökeret eresztő tárgyak”: Kisebb használati, illetve játéktárgyaknak képzelünk el gyökereket, ezzel életre keltve őket. A gyökereket megrajzoljuk és megfestjük, és rögzítjük a tárgyakhoz. A kigyökereztetett tárgyakat elhelyezzük a kert növényzetébe.
„Vajon mire gondolhatnak a kert szobrai?”: Először szemügyre vesszük a szobrokat. Szófelhőt készítünk és az általunk kiválasztott szobor közelében gondolatokat gyűjtünk. Ezután leírjuk a legtalálóbbat a szófelhőbe, és az adott szobor fejéhez illesztjük, fotón rögzítjük az akciót.
„Bekeretezett idősíkok”: Az üveges doboz tartalmához lehullott terméseket, köveket gyűjtünk a kertből. A háromdimenziós kép hátterét montázstechnikával oldjuk meg. Végül berendezzük a dobozt rétegesen a kert jelenéből és múltjából.
„Keleti körforgás”: CD lemezekre mandalamotívumokat rajzolunk, fémes kinézetű felületét kollázs technikával gazdagítjuk. A fényben forgó, vibráló dekorációt a kert fáira függesztjük.
„Sárkánybolygó”: Elkészítjük az egyensúlyozó játékot és a kert ösvényeit követve kergetjük a sárkányt, a sárkány pedig az őt éltető láng-gyöngyöt próbálja elérni…
12:27 – 12:37 „Élj a mában a múlttal!”
Samu Csilla, múzeumpedagógus, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Kiskun Múzeuma
A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum minden év tavaszán helytörténeti vetélkedőt hirdet meg közgyűjteményi- és közművelődési intézmények összefogásával általános és középiskolás diákoknak négy korcsoportban. A helyismereti vetélkedő minden évben más más témát céloz meg, két fordulóból áll, melynek alappillérei a kutatómunka, a terepbejárás és gyakorlati feladat. Ez egy közoktatást segítő program, aminek célja, hogy minél több gyermeket megmozgasson előzetes ismeret és felkészülés nélkül. A gyerekek beleszocializálódnak a vetélkedőbe, felmenő rendszerben tanulva játszanak és jól hasznosítják a kapott tudást.
A 17 éve rendíthetetlenül működő vetélkedőt a járványhelyzet átalakította, nem volt lehetőség személyes kontaktusra. A rendhagyó helyzet rendhagyó megoldást kívánt, gyors stratégiaváltásra volt szükség. A szemlélet alapja lett a könnyen elérhetőség, érthető és költséghatékony módszer azért, hogy az előző évekhez hasonlóan, minél többen részt vegyenek a versenyben. Az otthonról tanuló gyermekek jól vették az akadályokat, kreatívan alkalmazták a digitális világ nyújtotta lehetőségeket. A közös online munka segítette a testi-lelki jóllétüket, online találkozhattak a csapattársakkal, a kis közösségek megerősödtek; segítette a nehezen emészthető online tanulást is. Szabálytudatot erősített, elfogadást eredményezett. Mindamellett, hogy megmaradt a versenytudat és a győzni akarás, a vetélkedő kikapcsolódást is biztosított.
Az idei vetélkedő legnagyobb tanulsága, hogy a kikényszerített digitális társadalomban jól kell használni a virtuális világ adta lehetőségeket, és be kell építeni a vetélkedő lebonyolításába a digitális tartalmakat, alkalmazásokat.A verseny hozadéka, hogy új feladattípusok készültek, kihasználva a múzeum kínálta applikációt; megmaradtak azok a csatornák, melyeken az idei versenyt lebonyolítottuk és volt értelme a sok munkának, hiszen a gyerekek által készített ppt-k bemutatásra kerültek a Félegyházi Napokon.
12:39 – 12:49 Tópart és múzeum: a Fekete István Látogatóközpont
Nemesné Sovány Krisztina, kiállítóhelyi koordinátor, Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Fekete István Látogatóközpont, Kaposvár-Toponár
A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum működtetésében lévő Fekete István Látogatóközpont 2014 őszétől várja a látogatókat festői környezetben, a Kaposvártól északra elterülő Deseda-tó partján. Az épület kiállítóterében állandó természettudományi kiállítás mutatja be a környék élővilágát, ahol a vitrinekben elrendezett preparátumok mellett egy életnagyságú, épített tölgyfa, felnagyított állatmakettek, egy hatalmas akvárium és interaktív játékok is helyet kaptak. A látogatóközpont szabadtéri helyszínein a tópart élővilága testközelből is megismerhető. A nádas szélén tanösvény vezet, amely mentén a nádasok élővilágát bemutató megfigyelőpont, béka-és teknősles, reflektív üveggel ellátott madárles, panorámatávcső és látványos állatmakettek találhatók. Izgalmas szabadtéri kikapcsolódási lehetőségként a tó és környéke felfedezhető egy 11 személyes elektromos kishajón való sétahajózással, vagy bérelhető csónakkal, kerékpárral.
A múzeum-rekreáció-turizmus hármasának megléte látogatóközpontunk nagy erősségét adja. Széles kínálatunk a különböző látogatói igények kielégítését célozza: aktív és passzív, beltéri és kültéri kikapcsolódási lehetőségeink között a kicsik és nagyok is megtalálják a számukra legmegfelelőbbet. Mindezek kombinálása pedig igazán élményekben gazdaggá teszi a nálunk tett látogatásokat, és átfogó képet ad a Deseda környékének élővilágáról. A pandémia időszakának tapasztalatai azt mutatják, hogy megnövekedett az igény a szabadidő természetben való eltöltésére. Ezt figyelembe vesszük új múzeumpedagógiai foglalkozásaink tervezésekor, nyári táboraink tematikájának kidolgozásakor, és törekszünk kültéri szolgáltatásaink bővítésére, fejlesztésére pl. szakvezetéses túrák, kültéri foglalkozások bevezetése által. A komplex szemléletű, élmények általi ismeretátadással azt a célt tűztük ki, hogy felkeltsük látogatóink érdeklődését a természeti környezetük iránt, és ösztönözzük őket szabadidejük természetben való eltöltésére a testi-lelki egészségük megőrzése érdekében.
12:51 – 13:01 Múzeumi közösségi kert, mint a rekreáció helyszíne
Fehér Dóra, programszervező, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A múzeumi rekreáció egy speciális, nem minden intézmény számára megvalósítható programja a közösségi kert. Az egyre népszerűbb balkonkertészet, a városi környezet különböző lehetőségeinek kihasználása növénytermesztés céljából, meglepő módon nem a 20. század szüleménye. A közösségi kert fogalmához többek között a környezettudatos életmód, a környezeti nevelés, közösségszervezés- és építés, és nem utolsó sorban a rekreáció is köthető. A pandémia alatt, majd a korábban megszokott mindennapi életbe való visszatérés során is fontos szerepe volt és van a testi és lelki feltöltődésnek. Erre adnak lehetőséget a szabadban, természeti környezetbe szervezett programok. Vajon a Skanzen közösségi kertje be tudta tölteni ezt a szerepet? Egyeltalán hogyan illeszkedik a közösségi kert egy muzeális intézmény programjába, küldetésébe? Milyen szerepet játszhat az egyén, a település és a múzeum közösségeinek életében?
13:03 – 13:20 Hozzászólások
B szekció
Helyszín: különterem
Moderátor: Pacsika Márton, kutatási és módszertani szakértő, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
10:50 – 11:00 „Csak azért is megcsináljuk!” Az „Óbudai KultÉj” összefogás
Abonyi Zsanett, művelődésszervező, Közönségkapcsolati és Múzeumpedagógiai Csoport, BTM Aquincumi Múzeum
Tavaly júliusban a járvány első hullámából való lábadozás közepette egyik pillanatról a másikra lázasan telefonálgatás kezdődött a III. kerületi múzeumok és kulturális intézmények között. Az egyeztetési hullám az Aquincum múzeumból indult egy egyszerű ötlettel: Ha minden központi szervezésű nagy kulturális esemény elmarad a 2020-as évben, miért nem fogunk össze és csinálunk magunknak egyet?
Ennek eredménye lett az idén már másodszor sikerrel megrendezett „Óbudai Kult Éj”. A rendezvény célja, hogy egy közös eseménnyel összekapcsolja és elérhetővé tegye azt a hatalmas kulturális potenciált, ami a III. kerületben szó szerint a szomszédban hever. Ennek a célnak furcsa módon tökéletes keretet adott a pandémia, mely miatt minden látogató éhezett a feltöltődésre, és a szusszanásnyi kikapcsolódásra, ahol (ha csak egy pillanatra is de) azt érezhették: „Minden a régi, minden rendben!” Munkánk tapasztalatait szeretnénk két előadás kombinálásával bemutatni az összefogásban résztvevő sok-sok szervezet nevében. Az első előadásban a szervezés és megvalósítás kihívásairól, a kommunikációs koncepcióról, a résztvevő intézményekről és a megvalósult eredményekről beszélünk.
11:02 – 11:12 „Semmiből is finomat!” Az Óbudai Kult éj gyakorlati megvalósulása és megoldásai
Németh Ádám, múzeumpedagógus, Kommunikációs- és Közművelődési Osztály, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Ahogy a Nagy Háborús szükségreceptekből álló szakácskönyv címe is mutatja: minden nehézségből ki lehet hozni valami jót. A III. kerületi kulturális intézmények is így gondolták 2020 júliusában, amikor létrehozták az Óbudai Kult Éjt. De hogy lehet minimális pénzből nagyszabású kulturális programot építeni? A recept egyszerű. Végy egy jó pillanatot. Például a 2020-as nyarat, a pandémia szusszanásnyi szünetét és program vákuumát. Dobj a pillanatba egy rakás mindenre elszánt kulturális szakembert, akik tele vannak tettvággyal. Önts bele minden programot, amit a kamrában találsz. Majd az egészet töltsd fel pihenésre, fellélegzésre és a normális élet illúziójára vágyó látogatókkal. Végül lágy nyári melegben kavargasd egy egész éjen át. Így készül az Óbudai Kult Éj! Előadásom a „Csak azért is megcsináljuk!” című előadás folytatása, ahol az előző előadás rendszerszerű ismertetés után több helyszín képviseletében osztom meg a konkrét programok legérdekesebb és legtöbb kihívást jelentő pillanatait és tapasztalatait.
11:14 – 11:24 Gyilkosság az Öregkovács-hegyen
Balássy-Berezvai Szénia és Nagy Dorina, múzeumpedagógusok, Kuny Domokos Múzeum
Az idén júniustól elérhető múzeumi nyomozós játékot azért találtuk ki, hogy a múzeumba érkező egyéni látogatóknak is legyen lehetőségük kötetlenebb formában megismerkedni a múzeum kiállításaival, műtárgyaival - alkalmazkodva a pandémiás igényekhez. A játék egyénileg, kisebb csapatokban, párokban vagy akár az egész család számára játszható. A múzeum pénztáránál igényelhető A/5 méretű füzet (mellékletben csatolva) adja a vezérfonalat. A játék alapötletét egy 1489-es oklevél adja, melyben egy gyilkossági ügy adatai körvonalazódnak a múzeum hatáskörébe tartozó baji Öregkovács-hegyen. A hiteles történelmi forrásokat, a régészeti ásatások anyagát és a kiállított gyűjteményi darabokat felhasználva hoztuk létre a játékot, kiegészítve néhány fikciós résszel - a játék végén egyértelműen tisztázásra kerül, hogy mik voltak a hiteles történelmi adatok. A játék alaptörténete: Mátyás király megbízza a látogatót, hogy nyomozza ki, mi is történt pontosan az Öregkovács-hegyen, és tegyen jelentést neki a történtekről. A kiderítendő információk: az áldozat családneve, a gyilkosság indítéka, a gyilkos tárgy, a gyilkosság helyszíne és a gyilkosok személye. A nyomok a kiállított tárgyakhoz kapcsolódnak, az egész múzeumot bejárva tudják végül kinyomozni a résztvevők az igazságot. A kísérőfüzetben a nyomozói jegyzeteket lehet felvezetni, amelynek segítségével fel lehet göngyölíteni az ügyet. A megfejtést a pénztárnál kell leadni, ahol a pénztáros megmutatja nekik az eredeti oklevelet és annak magyar fordítását, melyből kiderül, hogy mi lett az ügy kimenetele, hogyan tett igazságot Mátyás király.
11:26 – 11:36 Instagram közösségi média használata a kiállítási kommunikációban
Kuttner Ádám, Top School Oktatási Központ
A digitális átalakulás és az okos eszközök tömeges elterjedése az élet többi területéhez hasonlóan egyaránt megváltoztatta a múzeumlátogatók tartalomfogyasztási szokásait, valamint a kiállításokon szerzett tapasztalatok feldolgozásának és az élmények közösségen belüli megosztásának szokásait. A vizsgálat során a következő kérdésekre kerestem a választ: Milyen vizuális narratívát, elbeszéléseket hoznak létre a látogatók a kiállítás megtekintése során? Hogyan kapcsolódnak ezen elbeszélések a múzeum, illetve a kiállítás üzenetéhez?
Fő hipotézisem az, hogy a közösségi médiában megosztott képek a múzeumok szempontjából releváns tartalmakat jelentenek. Amennyiben ezek irányítás mellett jönnek létre, akkor alkalmasak lehetnek arra, hogy az intézmények ezen tartalmakat kommunikációs eszközként használhassák. A kutatás első lépéseként elemeztük az Instagram közösségi platformon a világ tíz leglátogatottabb múzeumában, a látogatók által készített és a megosztott 5000 képből álló korpuszt. Majd ezen vizsgálat eredményeit felhasználva a kutatás második fázisában egy olyan iskolai pilot programot terveztem, amely keretében a hallgatóimnak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban történt látogatás során kellett olyan komplex képet létrehoznia - feliratok és emojik felhasználásával - az Instagram alkalmazásban, amelyek alkalmasak lehetnek a múzeum Krúdy emlékkiállításának illusztrációjára a közösségi média platformon. A kutatás eredményei remélhetőleg hozzájárulnak további, olyan kiállítási kommunikációs „jó gyakorlatok” fejlesztése, amely segíti a múzeum, a kiállítás térbeli és időbeli kiterjesztését a kiállításban készített fotók, személyes történetek megosztása révén. Ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a látogatók napokkal később is kapcsolódhatnak a kiállításhoz, ismerőseiket pedig a közösségi médián keresztül motiválják ezen intézmény felkeresésére.
11:38 – 11:55 Hozzászólások
11:55 – 12:15 SZÜNET
12:15 – 12:25 Sétatempó a Pedagógiai Múzeum körül
Bányai Tamás, múzeumpedagógus, Országos Pedagógiai Múzeum
A tavalyi év legfontosabb kérdése számunkra az volt, hogy a világjárvány okozta lezárásokra és korlátozásokra miként tud reagálni a Pedagógiai Múzeum? A rendelkezésünkre álló szűkösebb kiállító tér csak redukált számú látogató egyidejű jelenlétét tette lehetővé. Ezért a múzeum vezetése úgy döntött, hogy a közönséggel való kapcsolatának megtartásához biztonságosabb formát keres. Olyan szolgáltatás kialakítására vállalkozott, ami egyben az érdeklődők kulturális feltöltődését nyújtja, emellett pedig a társas környezetben eltöltött idő részben kompenzálja a bezártság okozta izolációt. Ehhez a profiljához szorosan kötődő, pedagógiai vonatkozású városi séták indítását választotta.
A Pedagógiai Múzeum a Tündérkastélyként ismertté vált épületben, a budapesti Tisztviselőtelep szélén, a Népliget szomszédságában működik. A lokális környezetéhez kapcsolódó épületünk és a Tisztviselőtelep bemutatása lett az elsőként bevezetett sétánk témája, melynek fókuszában oktatástörténeti epizódok is szerepelnek. Az egykori iskola működésének és a telepen élő jelentős személyiségek bemutatása mellett, építészettörténeti, urbanisztikai, szociológiai kitekintést is adunk. A következő sétánkat a második legnépszerűbb magyar könyv, A Pál utcai fiúk témájára dolgoztuk ki, és a mű pedagógiatörténeti vonatkozásait járja körül a Magyar Nemzeti Múzeumtól a Füvészkertig. Vonzó témaválasztásunk – Molnár Ferenc és a regény helyszínei nyomában – igen népszerű az irodalom, a helytörténet, az iskolakultúra iránt érdeklődők között. A legújabb sétánk Eötvös József, a magyar oktatásügy nagy reformerének tevékenységét idézi fel, halálának 150-ik évfordulója okán. Egy olyan politikusét, aki szerint „Magyarország jövőjének kérdése kultúra kérdés”. A Budapest belvárosában tartott séta legnagyobb kihívása a nagyközönség megszólítása. Emiatt a téma kialakításakor nemcsak egy Eötvös-kutatóval, hanem egy fiatal felnőtt generációhoz tartozó önkéntessel dolgoztunk együtt.
12:27 – 12:37 „Izgulunk, mert holnap lesz az osztálykirándulás”
Gróhné Illés lldikó, múzeumpedagógus, Duna Múzeum
„Izgulunk, mert holnap lesz az osztálykirándulás” énekli Kőnigh Péter egy 1985-ös DEMO felvételen. És igen… Izgul a pedagógus, a szülő és megérkeznek az izgatott gyerekek a múzeumba. A Duna Múzeumban tapasztaltak, tanulságok az osztálykirándulásokról átépítés, covid járvány után.
12:39 – 12:49 Múzeum + rekreáció + turizmus a Sóstói Múzeumfaluban
Dr. Szabó Sarolta, etnográfus muzeológus, c. múzeumigazgató és Baloghné Szűcs Zsuzsanna etnográfus muzeológus, területi múzeumigazgató, Sóstói Múzeumfalu
Ma már elfogadott tény, hogy a múzeumok a turisztikai kínálat részét képezik, a kulturális turizmus meghatározó szegmensei. Egyre több, múzeumot fenntartó önkormányzat felismerte a kulturális turizmusban rejlő lehetőségeket, és turisztikai desztinációs csomagjaik kínálatában a múzeumok is rendre szerepelnek. Nyíregyháza város legfontosabb turisztikai célterülete Sóstógyógyfürdő, amely nemzetközi szempontból is kiemelt szerepet tölt be a település turizmusában. Az itt található attrakciók (Gyógyfürdő, Állatpark, Múzeumfalu) évente megközelítőleg 1 millió embert vonzanak. A Múzeumfalu éves látogatottsága elmarad a másik két turisztikai célpontétól, ezért a Sóstófürdőn megforduló látogatók nagyobb arányú bevonzása a Múzeumfaluba az intézmény és a fenntartó önkormányzat közös célja. Ennek érdekében a fenntartó TOP-os pályázatot nyújtott be, amelyet 2017-ben megnyert. A megvalósult fejlesztések a kulturális örökség bemutathatóvá tételéhez, turisztikai hasznosításához kapcsolódtak és hozzájárultak az infrastrukturális hiányosságok csökkentéséhez, az új attrakciók létrehozása, meglévők kiegészítése (interpretációs eszközök) a szolgáltatások bővítését eredményezték. A fejlesztések megteremtették annak a lehetőségét, hogy az ide látogató turisták hosszabb időt töltsenek el a Múzeumfaluban, s így Sóstógyógyfürdőn, ill. Nyíregyházán. Az idei év eddigi látogatottsági adatai és a látogatók visszajelzések megerősítik, hogy a fejlesztés hozzájárult a látogatói komfortérzet növeléséhez.
12:51 – 13:01 Skanzen pihenők
Kustánné Hegyi-Füstös Ilona, múzeumpedagógus, Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A természet lágy ölén, a közeli tájegységi kiállítások által meghatározott témájú, interaktív pihenő helyeken minden generáció letelepedhet. A látványos, színes, és témánként tipikus figurák, építmények, berendezési tárgyak használatával plusz információhoz, és élményszerű tapasztalathoz juthatnak a látogatók.
