belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol
?Ha tetszett a kiállítás, a csillagra kattintva értékelheti. A kiállítást a Facebookon is ajánlhatja a Facebook Tetszik gomb segítségével. Kérjük, az oldal alján írja meg véleményét vagy tekintse meg, mások hogyan vélekedtek a kiállításról
Alföldi mezőváros – Mesterek, mesterségek

Helyszín: Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Sztaravodai út 75.


Címkék:

MÁV-kedvezmény

Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is – puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika – mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg.
Az Alföld nagytájai a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl és a Bánság. Középső, aprófalvakkal sűrűn beépített területei a hadjáratok útvonalába estek, és a középkor idején többször elnéptelenedtek. A lakosság pótlására királyaink besenyőket, kunokat és jászokat telepítettek be az Alföldre, és kiváltságokkal biztosították beilleszkedésüket.
A 14-15. századtól kezdődött az alföldi mezővárosok fejlődése. A török hódoltság, majd a felszabadító harcok a Kunságban, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is a népesség újabb pusztulásával és tömeges elvándorlásával jártak. A 18. század harmincas éveitől indult meg az elnéptelenedett vidékek újratelepítése. Elsősorban a történeti Magyarország északi területeiről jöttek az új lakosok, többségükben szlovákok, de érkeztek német ajkú telepesek a Német Birodalom tartományaiból is.
Az elpusztult falvak legelőit bekebelező mezővárosok hatalmasra duzzadt határában a 17. századtól jöttek létre a tanyák. A kezdetben állat-teleltetésre használt szállások a 18. század második felétől a városhoz szorosan kötődő tartozéktelepülésekké fejlődtek. A mezővárosokban a korábbi közösségi földhasználat átadta helyét az egyéni földhasználatnak, így a tanya és környéke az állattartás mellett a földművelő gazdálkodás helyszíne is lett. Ebben az időszakban a mezővárosokban a helyben és a környéken élők szükségleteit kiszolgáló, jelentős céhes kézműipar és kereskedelem bontakozott ki.
A 19. század közepén meginduló folyószabályozások gyökeresen átalakították az Alföld természeti képét. A búza és a kukorica iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, a legelők feltörésével hatalmas szántóterületeket alakítottak ki, a gabona a kereskedelem legfontosabb áruja lett. A mezővárosi gazdák házaikat a városok központjában építették fel, életvitelükben és ruházkodásukban is egyre inkább polgári mintákat követtek.
A tájegység csak részben készült el: jelenleg egyik utcasora és külterületű építménye, a tanya látható. A mezővárosi tér és a szabálytalan elrendezésű, falusias településrész folyamatosan épül.


Nyitva tartás:

március 30 - október 27. kedd-vasárnap 9.00-17.00 óra október 28 - március 30. szombat-vasárnap 10.00-16.00 óra


Zárva tartás:

március 30 - október 27. hétfő október 28 - március 30. hétfőtől péntekig



További kereséshez válasszon régiót, dátumot, kiállítást vagy közönségprogramot:

ÉV

HÓNAP

NAP

KIÁLLÍTÁSOK
KÖZÖNSÉGPROGRAMOK
KERESÉS
Határon túli kiállítások Határon túli közönségprogramok

À la carte múzeumok listája

Határon túli múzeumok

Szakképzéshez kapcsolódó múzeumi foglalkozások

Iskolai közösségi szolgálat múzeumban

Képzések pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, pedagógusjelölteknek

Önkéntes munka múzeumban

Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó közönségprogramok

 

Regisztráció és szerkesztőfelület múzeumoknak

KultúrBónusz