belépés
hírlevél
regisztráció
szakértőnk válaszol
?Ha tetszett a kiállítás, a csillagra kattintva értékelheti. A kiállítást a Facebookon is ajánlhatja a Facebook Tetszik gomb segítségével. Kérjük, az oldal alján írja meg véleményét vagy tekintse meg, mások hogyan vélekedtek a kiállításról
Felső-Tiszavidék – Árvíz és építkezés

A Skanzen legelső felépült tájegysége a Felső-Tiszavidéket mutatja be. A kiállítási egységben 4 porta, szárazmalom, református harangláb található. A tájegység különlegessége a református fakazettás templom, ami a Skanzen jelképévé vált.


Helyszín: Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Sztaravodai út 75.


Címkék:

MÁV-kedvezmény

A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították. Az Árpád-korban megtelepült népesség falvainak többsége erdőirtásokon épült a 11-14. században, és a vizek és mocsarak által elzárt területen a középkor óta megmaradt az aprófalvas települések rendszere. Az itt élők évszázadokon át főként állattartással, erdőgazdálkodással, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak. A szántóföldi művelés és gabonatermesztés csak a 19. század utolsó harmadában zajló vízszabályozások után vált számottevővé.
A Felső-Tiszavidéket folyamatosan magyar népesség lakta. A vidék kultúrájának alakulásában fontos szerepet játszott a 16. századtól teret hódító református vallás és a lakosság sajátos társadalmi összetétele. Szatmár megyében kiemelkedően magas volt a falusi kisnemesség aránya (29, de egyes településeken akár 75%). A hétszilvafásnak is nevezett kisnemesek életmódja alig különbözött a parasztokétól. Befolyásuk mégis jelentős volt, kultúraközvetítő szerepet töltöttek be a jobbágyság és az úri osztály között. A régió fontos szerepet játszott a magyar történelem és művelődéstörténet alakulásában. A 16-17. században szabadság- és vallásharcok színtere volt, földesurai, a Báthoriak, Bethlenek és Rákócziak révén élénk kapcsolatot ápolt a virágkorát élő Erdélyi fejedelemséggel. Innen indult a Rákóczi-szabadságharc, s a vidék szülöttjének, Esze Tamásnak és kuruc vitézeinek emlékezete ma is él. A 19. századi reformmozgalmakban és az 1848-49-es szabadságharcban a helyi nemesi társadalom egy része aktív szerepet játszott. Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, vagy Móricz Zsigmond, a paraszti élet hiteles megjelenítője szintén e vidék szülötte.
Az 1848-as polgári átalakulás, illetve a vízszabályozások előnyeit a vidék népessége és gazdasága nem tudta a maga fejlődésére felhasználni. A kisnemesi réteg régi világhoz való ragaszkodása a feudális kereteket konzerválta (nagybirtok rendszer, innovációk hiánya). A trianoni békeszerződés szerint megvont új államhatár a vidék falvait elvágta korábbi közigazgatási és piaci körzetüktől, megszakadt a vasúti összeköttetés is. Határ menti, elzárt helyzetükben tovább őrződtek életformájuk régies vonásai. Ez az elszigeteltség máig hatással van a vidék gazdaságára és kultúrájára.
Az 1974-ben megnyitott tájegység egy falusi teret és az odavezető utca egyik házsorát mutatja be. Az udvarokban megtalálhatók a vidék jellegzetes kultúrnövényei (pl. besztercei szilva, milotai dió)



További kereséshez válasszon régiót, dátumot, kiállítást vagy közönségprogramot:

ÉV

HÓNAP

NAP

KIÁLLÍTÁSOK
KÖZÖNSÉGPROGRAMOK
KERESÉS
Határon túli kiállítások Határon túli közönségprogramok

À la carte múzeumok listája

Határon túli múzeumok

Szakképzéshez kapcsolódó múzeumi foglalkozások

Iskolai közösségi szolgálat múzeumban

Képzések pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, pedagógusjelölteknek

Önkéntes munka múzeumban

Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó közönségprogramok

 

Regisztráció és szerkesztőfelület múzeumoknak

KultúrBónusz