“Zrínyiek nyomában” interaktív kistérségi vetélkedősorozat – Szigetvári Baráti Kör, Szigetvár
A Szigetvári Várbaráti Kör 1959 óta ápolja a Zrínyi-kultuszt Szigetváron. Ennek egyik célja, hogy a kicsik és nagyok egyaránt megismerjék településük múltját, a Zrínyi család történetét és mindezzel a közösséget erősítsék. A mintaprojekt keretében 2018-ban megvalósították a “Zrínyiek nyomában” című térségi interaktív vetélkedőt, amelybe a település lakossága – gyermekek és felnőttek – mellett bevonták a civilszervezeteket és intézményeket is. A versenysorozat az élménnyújtás, szórakoztatás és tanításon kívül együttműködésre sarkallta a könyvtárakat, múzeumokat, kulturális központokat, iskolákat, művészeket is.
Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott, mindig fontos út haladt át a vizenyős területen, és a patak szigetén, vagy a mocsaras övezet szélné telepedett meg a lakosság. A kutatók a keltákat leigázó rómaiak Limosa nevű települését sejtik a környéken. A honfoglalás korában Botond törzse élt errefelé. Egyes kutatók szerint a városias település kialakulása szerzetesrendi szervező tevékenységnek is köszönhető. A XV. századra már a középkori fogalmaknak megfelelő várossá alakult. amelyek biztonságost nyújtó védőművekkel erősítette meg és vízzel öveztek. A település múltjának alakulása szorosan összefügg a vár történetével. A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet, egy kisnemesi család birtokolhatta, amelynek első ismert tagját Szigeti Antihumánust vélik a vár alapítójának Egyik utóda a XV. század első harmadában háromemeletes téglatornyot építtetett, amely a lovagvár magjául szolgált. E torony alapját régészeti kutatás tárta fel a mai vár északnyugati bástyájában. A tornyot körös-körül megerősítették, kelet felé L alakban bővítve a területet. Ezt a várrészt, a középső várat csak a palánkfal választotta el a hajdani lovagvártól (belső vár). 1473-ban a Gara család, majd az enynigi Török család birtokában volt a környék.
A XIX. század végén a Pécs-Barcs vasútvonal megépítése utána a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagymezei: 1882-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár, az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot.
A 10 000 lakosú, baranyai kisváros, Szigetvár a Zselic déli kapujában fekszik, és több tucat csupán pár száz fős település veszi körül. Egyike az ország leghátrányosabb helyzetű járásainak, nem érinti autópálya, helyi adóbevétele az országos átlag alatt van, nagy az elvándorlás, magas az aluliskolázottak aránya. Ugyanakkor gazdag kultúrával, épített örökséggel, természeti kincsekkel rendelkezik. Ebben a közegben a helyi közösségek működése, összefogása jelentheti a település fennmaradását, fejlődését.
Zrínyiek nyomában mintaprojekt kisfilm (hosszú)
