Brüsszeli tanulmányút - beszámoló
Sikeres brüsszeli tanulmányúton vettünk részt november 13-16 között, melyen 23 fő – 20 résztvevő, két projektmegvalósító és az utazási iroda képviseletében egy csoportkisérő – vett részt.
2018. november 13. kedd – az utazás napja
A repülőgép délben indult, kora délután várt a transzfer a reptéren. A Brüsszelbe vezető út során a mikrofon lehetővé tette, hogy már a buszban röviden bemutatkozzunk egymásnak. A reptérről egy kedves sofőr szállított be bennünket a városba, aki a magyar csoportnak rövid belvárosi idegenvezetést tartott és egy-két látványosságért vargabetűt is írt, sőt még a belga himnuszt is elénekelte. A szállodában elosztottuk a szobákat. Volt egy kis időnk vacsoráig, ezért a csoporttal egyeztetve közös városnézésre került sor. Két csoportra oszlottunk, a sétálva és a villamossal közlekedőkre. Mindenki elégedetten tért vissza, mert a Grand Plats és a Manneken Pis senkinek se maradt el az aznapi programjából! A vacsorát követően szakmai megbeszélést tartottunk a következő napok programjairól és játékosan folytattuk az ismerkedést.
2018. november 14. szerda
CEV (European Volunteer Center)
Rue d’Edimbourg 26, 1050 Bruxelles
Az első utunk gyalogosan az Európai Önkéntes Központba vezetett. Az önkéntesség kérdései és szerepe az Európai Unióban címmel műhelybeszélgetésen vettünk részt Sara Fasolival, az Európai Önkéntes Központ (European Volunteer Center, CEV) képviselőjével. Bemutatta számunkra a CEV működését, partnerszervezeteit, támogatóit, hálózati működését. Megismerhettük a CEV 2017. évi eredményeit és az aktuális pályázati lehetőségeket. Az Európai Képesítési Keretrendszerben betöltött szerep, és a „Lever Up” együttműködés sok új információt tartalmazott. A csoportban élénk beszélgetést váltott ki az önkéntesség aktuális helyzete. Volt, aki tapasztalt szakemberként az intézményi önkéntességről írt útmutatónk szakértőjeként vett részt, de volt olyan közigazgatási szakember, akinek be kellett mutatni a fogalmakat (pl. ki az önkéntes/ iskolai közösségi szolgálatos, mi a társadalmi felelősségvállalás és szponzoráció közötti különbség). Nagyon hasznos és informatív volt a beszélgetés és a tapasztalatcsere. Kifejezett érdeklődést váltottak ki az Erasmus+ programok, az önkéntesek városára irányuló pályázatok (European Volunteering Capital) és a European Solidarity Corps program. Megtudtuk azt is, hogy 2019 májusában Budapest ad helyet a CEV szociális fókuszú Capacity Buiding éves konferenciájának, a magyarországi Önkéntes Központ Alapítvány együttműködésében. A Cselekvő közösségek projekt képviseletében mi is bemutattuk az önkéntes útmutatónkat, a Skanzen és más hazai intézmények és szervezetek önkéntes programjait. További információ: www.cev.be
Az ebédet egy közeli belga étteremben fogyasztottuk el, ahol amíg az ételre vártunk, addig bemutattuk a Cselekvő közösségek projektet és az SZNM MOKK ingyenes képzési lehetőségeit.
Öntöde Múzeum (la Fonderie)
Rue Ransfort 27, 1080 Molenbeek-Saint-Jean, Belgium
A délutáni szakmai programunk a bevándorlókról elhíresült Molenbeek negyedben elhelyezkedő Öntöde Múzeumba vezetett. Molenbeek-Saint-Jean egyike a Brüsszelt, azaz a fővárosi régiót alkotó kerületnek. A múzeum vezető kurátorától megtudtuk, hogy ez hagyományosan egy ipari negyed volt, gyárairól volt nevezetes. A múzeum alapötletét 1983-ban az adta, hogy a régi öntödei létesítményeket, a helytörténeti, ipartörténeti emlékek megőrzésével kulturális funkcióval töltsék fel. Ugyanakkor a gyárak bezárását követően a helyi lakosok közül sokan más városrészekbe költöztek, az elmúlt évtizedekbe egyre több afrikai, ázsiai, kelet-európai bevándorló költözött be Molenbeek negyedbe. Az új lakosok számára nem jelentett személyes kötődést az ipartörténeti érték, nem igazán jártak az intézmény programjaira, így szükségessé vált a múzeum funkciójának megváltoztatása, a szerepének közelítése a helyi közösségek igényeihez. Jelenleg ez az ország legszegényebb része, sajnos nem állt és áll rendelkezésre megfelelő anyagi forrás a múzeum felújítására, de ez előhívta a múzeumi munkatársak kreatívitását. A helyi igényekre építve előtérbe került a felnőttképzési funkció, az élethosszig tartó tanulás elve és a közösségfejlesztő tevékenység megjelenítése.
Mára elmondható, hogy az intézmény közösségi múzeumként működik. A bevonás érdekében sok kitelepülést szerveztek a helyi iskolákba, olyan témákat mutattak be, ami érdekelte a helyieket is (pl. a mosás története), és francia nyelvtanulást segítő programokat indítottak. A helyi közösségek kultúráinak bemutatására lehetőséget teremtettek, zenei és gasztronómiai programokat szervezetek, ami által múzeum közösségi térré alakult.
Luiza Mitrache múzeumi oktatási vezető a csoport bevonásával bemutatta a „Le Petit Manchaster” programot, amely során tinédzsereket helytörténeti séták szervezésébe vontak be. A belga születésű Afrikából, Közel-Keletről, Kelet-Európából származó gyerekeket a közösségi média segítségével megszólították, majd felfedező, aktivizáló módszerrel, egy makettes társasjáték segítségével megismertették a negyed történetét (ezt játszottuk mi is el a csoporttal) és vezetett helytörténeti sétára hívták a fiatalokat. A tinédzserek interjúkat készítettek a helyi nyugdíjasokkal, hogy többet tudjanak meg a negyed történetéről. A programba egy 20 órás iskolai programon keresztül 2X20 diákot vontak be, akik közül 10 diák önkéntes idegenvezetőként visszajár. Annyira népszerű, hogy folytatják a programot a projekttámogatás lejártát követően is.
A múzeum kurátora egy másik módszert, egy játékos francia nyelvtanító módszert mutatott be, amit a francia nyelvi programok során alkalmaznak. Tolmácsolás nélkül francia nyelven adott instrukciókat és a kiállításban megtalálható tárgyakat kellett felismerni és megtanulni a vonatkozó francia szavakat. További info: http://lafonderie.be/en/
2018. november 15. csütörtök
A harmadik szakmai napon Brüsszel Parlamenti negyedét ismerhettük meg. Metróval és busszal közlekedtünk, így az ideérkezők elsőként az Európai Parlament információs pontjával találják magukat szemben (A Station Europe), majd az ún „Szoliraditás1980 sétányon keresztül az Európa Parlament agóráján találhatjuk magunkat, ahonnan a Parlementárium, azaz az Európai Parlament Látogatóközpontja és az Európai Parlament ülésterme található. Innen továbbhaladva juthatunk el Az Európai Történelem Házához.
Parlamentárium
Place du Luxembourg 100, 1050 Bruxelles, Belgium
http://www.europarl.europa.eu/visiting/hu/br%C3%BCsszel/parlament%C3%A1rium
A brüsszeli kollégák javaslata alapján a Parlamentáriumba mentünk át. Az Európa Parlament Látogatóközpontjában újszerű megközelítésben ismerhettük meg az Európai Parlamentet. Az interaktív kiállítás során magyar nyelvű audovizuális eszköz segítségével járhattunk körbe. A hallgatót a fülünkre akasztva, az információkat multimédiás bemutatókon keresztül, az adott jelekhez érintve hallgathattuk meg, vagy olvashattuk el a kijelzőn. A tárlatvezetők 24 európai nyelven állnak rendelkezésre. A csoportunk így egyénileg járhatott körbe az eszközökkel, és ismerhette meg az uniós döntéshozást, az Európai Unió történelmét, és azt járhatta végig, mit is jelent a demokrácia Európában. Egy 360 fokos körképet nyújtó moziszerű vetítésen keresztül látható itt az európai parlamenti képviselők munkája, megtekinthető, hogy milyen pártcsaládok vannak jelen a parlamentben, mit tettek az országukért. Egy interaktív térképen egy speciális multimédiás tolóeszköz mutatja be, hogy a támogatásokkal az egyes országokban milyen fejlesztések valósultak meg. A látogatás ingyenes a központban.
Az ebédig tartó rövid szabadidőben a csoportból volt, aki az Európai Parlament üléstermébe látogatott, volt, aki az Európai Bizottság épületeihez látogatott el, de voltak, akik inkább a helyi vendéglátást tesztelték. A program változása szerencsére nem okozott csalódást a résztvevőknek, mert gyorsan meg tudtuk oldani, hogy helyettesítő szakmai programra kerüljön sor. Többen jelezték, örülnek, hogy több időt tölthettünk a parlamenti negyedben és a csoportos tömegközlekedés okozta nehézségeket is el tudtuk kerülni.
Az Európai Történelem Háza – House of European History
Rue Belliard 135, 1000 Bruxelles
Az Európai Történelem Háza különböző nézőpontokból mutatja be Európa történelmét. Megfogalmazásuk szerint az európai történelemmel kapcsolatos vita, kérdések és gondolkodás helyszíne. A múzeum saját éttermet is működtet, minden résztvevőt lenyűgözött az itt fogyasztott „business class” ebéd.
Meghatározó, felejthetetlen élményben volt részünk, mert a Cselekvő közösségek csoportját a Múzeum kreatív igazgatója Taja Vovk Gaal és a kiállítások kurátorai kalauzolták, így unikális tárlatvezetésben volt részünk, hiszen nemcsak a nagyformátumú kiállítást, hanem a koncepciót és a kiállítás üzenetét is elsőkézből ismerhettük meg. A szlovén igazgatónő rámutatott arra, hogy más valóságot éltünk meg Kelet-Európában és máshogy látják a történelmi múltat Nyugat-Európában. A múzeum az európai szellemet kívánja bemutatni. Fontos kiemelni, hogy a vezetők és a kurátorok pályázati úton nyerték el a tisztségeiket, tehát nem egy-egy ország delegáltjai. A kreatív igazgató hangsúlyozta, hogy tudományos és szakmai koncepció valósult meg, nem politikai célok. A kiállítás nem egy-egy ország történetét mutatja be, de minden európai ország múzeumából érkeztek tárgyak a kiállításokra. Azt kívánják ábrázolni, hogy a történelem hogyan alakította a közös európai emlékezetet, hogyan befolyásolja az életünket. Vannak olyan események, melyekre szívesen emlékezünk, mint például Európa nagyjaira, így Periklészre, vagy a görög filozófusokra, vagy a felfedezésekre, de rögtön az első terem figyelmeztet bennünket, hogy olyan események is Európához kötődnek, mint a rabszolgaság (ennek jeleként nyak és lábbilincsek is ott vannak a tárlókban), vagy a rasszizmus ideológiája és az ehhez kapcsolódó tárgyak – például az orr és arccsont méretet vizsgáló borzalmas eszközök is. A Formálódó Európa teremben láthatjuk a „Történelmet” megformáló szobrot, melyből egy fémvonal ível végig a hatszintes múzeumon, idézetekkel, betűhalmazokkal. A második szint Európát világhatalomként mutatja be, a francia forradalomtól az ipari találmányokat, a XIX. századot mutatja be, ami a XX. sz. konfliktusaihoz, társadalmi feszültségeihez és a versengésből adódó világháborúkig vezetett. Az I. világháborús kiállítás meghatározó tárgya az a pisztoly, ami a háború kirobbanását idézte elő. Az eredeti pisztolyokkal megegyező típus áll a tárlóban és mutat a multimédiás eszközzel kivetített emberek felé. Külön terem mutatja be a totalitarizmus és a demokrácia ellentétét. A II. világháború bemutatásánál nagy hangsúlyt kap az, hogy a háborúnak milliók estek áldozatul és kiemelkedően nagyszámú civil áldozata volt. A kontinens újjáépítése termekben a megosztott kontinens és a különböző emlékezet, a keleti és a nyugati nézőpontok különbözősége kerül a fókuszba. A Soá emlékezete minden ország saját felelősségére hívja fel a figyelmet, arra, hogy a háborút követően a hidegháború során hogyan merült feledésbe a zsidók elleni borzalmas bűn és hogyan merült feledésbe egy-egy ország cinkos szerepe. Mindez közvetlenül a szociális biztonság, a jólét bemutatása mellé került. A kiállítás többi része az uniós történelmet, a béke világát járja körül. Kiállítások, események és állandó gyűjtemény kap helyet a múzeumban, európai nyelvekre fordított segédletek, múzeumpedagógiai programok segítik a megértést. Ewa Goodman oktatási igazgató múzeumpedagógiai segédlettel ajándékozta meg a csoportot.
A vacsorát követően szakmai beszélgetést tartottunk a tapasztalatokról és a szakmai beszámoló követelményeiről a szállodában.
2018. november 16. péntek
Art et Marges Musée
Rue Haute 314 Bruxelles
www.artetmarges.be/en/front.html
A mentális problémákkal élők képeit ismerhettük meg Sarah Kokot múzeumpedagógus tolmácsolásában az Art et Marges Musée kiállításán. A bemutatott, osztrák Hannah Rieger gyűjteményéből megvalósított „Les femmes dans l’art brut?” című időszaki kiállítás megtekintése során megtudhattuk, hogy a múzeum azért jött létre, hogy színteret adjon azoknak a műveknek a bemutatására, melyeket terápiás foglalkozásokon készítenek az alkotók. A kiállítás a nőket, érzéseiket és kapcsolataikat helyezte középpontba. A kis bevárosi múzeumban már mint művészeti alkotások jelennek meg a művek, nem cél a betegségek kutatása és nem tartanak műhelymunkákat sem, egy kurátorcsoport válogatását követően kerülnek ide a képek. Egy évben három kiállítást rendeznek, érdeklődőknek, művészet kedvelőinek.
Ez volt az utolsó szakmai programunk, ezt követően a reptérre mentünk, és innen hazautaztunk. A tanulmányút szakmai programjai magas színtűek voltak, szeretnénk tartani a kollégákkal a kapcsolatot. A CEV önkéntességet támogató munkatársait, és közösségi múzeumként működő Öntöde Múzeum munkatársait érdemes lenne a májusi nemzetközi konferenciánkra meghívni. Az Európai Történelem Háza Múzeum munkatársaival is jó volna folytatni az együttműködést.
