Cirkusz, művészet, múzeum: PRODUKCIÓ!
Örömmel és büszkeséggel számolunk be róla, hogy budapesti múzeumi koordinátorunknak, Joó Emesének, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetőjének irányítása mellett megvalósult és megnyílt a Csodálatos cirkuszvilág című nagyszabású nemzetközi cirkusztörténeti kiállítás.
A 15 nemzet cirkuszi örökségvédelmi tevékenységét és egyben a cirkuszvilág sokszínűségét bemutató tárlatnak köszönhetően a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár impozáns tereiben bámulatosan látványos régi és jelenkori cirkuszi műtárgyakkal, rekvizitekkel, kosztümökkel, plakátokkal és makettekkel találkozhatunk; bepillanthatunk cirkuszművészek életútinterjúiba, artistadinasztiák, hírneves cirkusztársulatok történetével ismerkedhetünk meg; és a cirkusznak mint kulturális toposznak képzőművészeti és filmművészeti alkotásokban való jelenlétét is tanulmányozhatjuk.
Interaktív kiállítási elemek segítségével még azzal is megpróbálkozhatunk, hogy a Duna felett kifeszített drótkötélen vakmerően átsétáló artista, Simet László kötéltáncos nyomába eredjünk.
A február végéig látható és iskolai csoportokat is fogadó kiállítás küldetése Joó Emese elmondása szerint társadalmi párbeszéd és találkozások generálása, a társadalom különböző csoportjainak összehozása, a „Mindenki jó valamiben.” éltérzés közvetítése.
A kiállításba rövid mozgóképes betekintést Joó Emese kurátori közreműködésével az alábbi linken elérhető riporton keresztül nyerhetünk: https://www.youtube.com/watch?v=uu635HE442E
A több teremben felvonultatott kiállítás ünnepélyes megnyitójára 2024. január 11-én a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett Cirkusz, oktatás, örökség című nemzetközi cirkuszi-szakmai-tudományos konferencia keretében került sor. A cirkuszi örökséggel foglalkozó nemzetközi szakemberek, kutatók és gyűjtök részvételével és Joó Emese főszervezésével megvalósult konferencia a világ egyik legrangosabb cirkuszművészeti seregszemléjéjének számító, 2024 január 10-15. között zajló 15. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál kiemelt programja volt. A konferenciát az Európai Cirkusz Szövetség (European Circus Association, ECA) 2016 óta kétévente, immár negyedik alkalommal rendezte meg Budapesten a magyar Nemzeti Cirkuszművészeti Központtal szoros együttműködésben.
Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgató köszöntőjében az alábbiakban összegezte a 9 országból 17 előadót felvonultató, angol, francia, német, orosz és magyar nyelven zajló konferencia jelentőségét:
„Örömmel látjuk, hogy világszerte egyre több cirkuszi kiállítás, múzeum, gyűjtemény, archívum és könyvtár nyílik, és egyre több kutató dolgozik a cirkuszi örökség megóvásáért. Konferenciánkkal a világon egyedülálló módon először teremtünk kollektív bemutatkozási lehetőséget cirkuszi gyűjtemények számára és a mi tudományos műhelyünk, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum számára azért, hogy megismerhessük egymás módszereit és szoros szakmai kapcsolatot alakítsunk ki egymással.”[1]
A konferencia délelőtti részében olyan aktuális és húsba vágó kérdésekről, a mai cirkuszokat érintő kihívásokról hallhattunk, mint például az állatokkal együttműködő cirkuszművészet jövője és lehetséges szabályozási keretei vagy a cirkusszal utazó gyermekek és fiatalok oktatási lehetőségei az Európai Unión belül.
Nyitóelőadást tartott Helmut Grosscurthot, az Európai Cirkusz Szövetség ügyvezető igazgatója. Annette Schwer, az ECA oktatásért felelős munkatársa, az ENTE (European Network for Traveller Education) alelnöke a cirkuszi oktatás és képzés holland és német jó példáit mutatta be. Joó Emese publikációs premier keretében számolt be róla, hogy a cirkuszpedagógia a Fővárosi Nagycirkusz 2016-ban indított fejlesztéseként, mint a legújabb nem-formális pedagógiai szakterület került be a magyarországi kulturális intézményekben folyó nem-formális pedagógia szakterületeiről szóló tanulmánykötetbe, melyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2023 őszén adott ki.
A kiállítás megnyitását követően a konferencia délutáni részében a cirkuszi örökség megőrzése került a figyelem középpontjába. Különös apropót adott mindennek, hogy Magyarország – a világon az elsők között – 2016-ban helyezte a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére a hagyományos közösségi tudással és élő közösségi gyakorlattal rendelkező cirkuszművészetet.[2]
Bemutatkozott többek között a spanyolországi, katalóniai Besaluban található és a cirkusz 250 éves történetét két épületben felvonultató Circusland; a közel 100 éve alakított bécsi Cirkusz & Bohóc Múzeum; a szentpétervári Cirkuszművészeti Múzeum. A világ legrégibb cirkuszában, a párizsi Cirque d’Hiver Bouglione-ban 15 éve működő Emilien Bouglione Múzeumról, valamint az olasz CEDAC-ról (Centro Educativo di Documentazione Arti Circensi) is hallhattunk, utóbbi az ArchiCEDAC portálon 2300 digitális objektumot adott eddig közre 40 cirkuszi gyűjteményből.
Hiánypótlónak számító kutatásokat bemutató elméletibb jellegű előadásokra is sor került. Szonday Szandra, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum muzeológusa a nemzetközi szinten eltéréseket mutató cirkusztudományi kifejezések egységesítésének, egy közös szaknyelv és cirkuszi szakszótár megalkotásának szükségességét tárgyalta. Amanda Gatewood, a Wisconsin-Madison Egyetem PhD hallgatója egy lehetséges cirkuszosztályozási rendszer megalkotására, a cirkuszi zsánerek rendszertanának mint modellnek aktualizálására tett kísérletéről számolt be.
A konferenciát záró panelbeszélgetésből megtudhattuk, hogy világ különböző pontjairól (pl. Kazahsztán, Olaszország, Franciaország) érkezett résztvevők sok momentumra büszkék cirkusztörténeti gyűjteményeiket illetően, de visszatérően megoldandó kérdés még az infrastrukturális feltételek (megfelelő méretű kiállítási tér, állandó helyszín) biztosítása.
A tolmácsolás mellett lezajlott konferencia előadásai az alábbi linken nézhetők vissza:
https://www.youtube.com/watch?v=3uO6YXJ5wJw
A részletes konferenciaprogram a rezümékkel együtt az alábbi linken érhető el:
https://budapestcircusfestival.hu/images/A5_24oldal_web_page.pdf
Beszámoló, fotók:
Kajári Gabi, arketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő,
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
 |
