Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés
A kulturális közösségfejlesztés eredményeiről, valamint a múzeumok, a könyvtárak és a közművelődési intézmények települési közösségfejlesztő szerepéről tartott konferenciát a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karával partnerségben 2018. június 11-én az ELTE TÁTK Tanácstermében. A konferenciát a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt keretében rendezték meg, ahol a projektgazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum és konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet, valamint meghívott szakemberek mutatták be a kulturális közösségfejlesztés módszereit, jó gyakorlatait. Az egyetem képviselői a közösségfejlesztő szakmát, valamint a közösségi és civil tanulmányok MA képzés munkaerő-piaci hasznosulását helyezték fókuszba.
A közösségfejlesztő hiányszakma lett Magyarországon. Az uniós források több száz településen teszik lehetővé közösségfejlesztő program elindítását, ugyanakkor kevés a képzett szakember. Idén már volt az ELTE Társadalomtudományi Karának „Közösségi és civil tanulmányok” MA képzésén olyan felvételiző, aki a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt és a településfejlesztési programok hatására jelentkezett egyetemi képzésre, miközben a támogatási programok most indulnak. A konferenciát Dr. habil. Juhász Gábor, az ELTE TÁTK dékánja nyitotta meg. Ezt követően a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projektet lebonyolító konzorciumi intézmények vezetői: Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet szakmai igazgatója és Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója kiemelték a Cselekvő közösségek projekt legfontosabb eredményeit, beszéltek az országos mentorhálózatról, képzésekről, kutatásokról, módszertani fejlesztésekről.
A muzeális és közművelődési intézmények, valamint a könyvtárak szerepét a települési közösségfejlesztő folyamatokban a projekt szakmai vezetői, dr. habil. Arapovics Mária (SZNM–MOKK), Dóri Éva (NMI Nkft.) és Fehér Miklós (OSZK Könyvtári Intézet igazgatója) ismertette, hangsúlyozva a kulturális közösségfejlesztés identitáserősítő szerepét, a kultúra közösségformáló erejét és lehetőségeit. Nagy Magdolna, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ mb. igazgatója bemutatta a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás szakmai-módszertani kiadványait, köztük a Múzeumi iránytű legújabb, témához kapcsolódó kötetét, majd ismertette a Közösségek Hete országos rendezvénysorozat céljait és eredményeit.
Délután a Cselekvő közösségek projekt keretében megvalósuló Korlenyomat – Taliándörögd kincsei című mintaprojekt, valamint Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében támogatott jászapáti és pécsi közösségfejlesztő projektek mutatkoztak be. A plenáris előadásokat Dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese foglalta össze. Ezt követően a résztvevők módszertani műhelymunka keretében gyakorlatban is megismerhették a közösségfejlesztés, az esélyegyenlőség és az intézményi önkéntesség módszertanát a fejlesztők vezetésével.
A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) kiemelt európai uniós projekt 2016 szeptemberében indult el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A muzeális, a közművelődési és a könyvtári terület három országos szakmai központja közösen dolgozik azon, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel növeljék a társadalmi aktivitást, a közösségi szerepvállalást, az intézmények nyitottságát és hozzájáruljanak az esélyegyenlőség erősítéséhez. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból három milliárd forinttal támogatott kiemelt projekt 2019. szeptember 15-ig tart.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán végzett szakemberek közül többen a Cselekvő közösségek projekt munkatársai, mentorai, a szak oktatói közül többen szakértői és kutatói a projektnek, ez is mutatja az EFOP-projekt és az ELTE TÁTK együttműködésének fontosságát.
