Partnerségben a közművelődéssel – Nemzetközi konferencia Magyarországon
Az utóbbi években alkalmazott, jó gyakorlatként már hatékonyan működő közösségteremtő eszközök álltak a 2019. május 15-16-án megvalósuló, Partnerségben a közművelődéssel című nemzetközi tudományos konferencia fókuszában, melynek hazánk adott otthont. A kétnapos rendezvényen a magyar szakemberek tapasztalatain túl többek között a Lengyelországban, Szlovákiában, Szerbiában és Dániában bevált jó gyakorlatokat is bemutatták külföldi előadók.
A lakitelki konferencia a Cselekvő közösségek projekt által szervezett nemzetközi konferencia-sorozat 3. állomása. Az első konferencia (múzeumi) kiadványa letölthető innen.
Az NMI Művelődési Intézet Nkft. által konzorciumi partnereivel; a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral együttműködésében Lakitelken megrendezett konferenciát házigazdaként Lezsák Sándor a Magyar Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, az NMI Művelődési Intézet részéről Závogyán Magdolna ügyvezető, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről Dr. Cseri Miklós főigazgató, valamint az Országos Széchényi Könyvtár részéről Dr. Tüske László főigazgató nyitotta meg.
Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, a kézműves ipar reneszánsza, megújulása kezdődik szerte a világban, ezt szolgálni a Kárpát-medencében a nemzeti művelődés kötelessége.
Fekete Péter beszédében elmondta, az ember csak olyan közösségben élhet boldogan, mely aktív és cselekvő. Úgy fogalmazott, olyan közösségben jó lenni, amelyik nem csak sodródik az árral, hanem tesz is magáért, meg tudja fogalmazni a kérdéseit, a problémáit, melyekre szüntelenül választ és megoldást keres. Az államtitkár rámutatott, pontosan úgy, ahogyan a most kezdődő konferencia címe is kijelöli a kulcsfogalmakat „Cselekvő közösségek – Aktív közösségi szerepvállalás”.
Závogyán Magdolna beszédében a projekt kiemelkedő eredményeire hívta fel a figyelmet, mint mondta: a Művelődési Intézet szakértői tevékenyen részt vettek az intézmények közösségi részvételen alapuló folyamatainak előkészítésében, kidolgozásában. A helyi, öntevékeny aktív közösségek képezik a társadalom éltető kovászát, erős közösségek nélkül nincs erős nemzet – hangsúlyozta az ügyvezető.
Dr. Cseri Miklós főigazgató beszédében ismertette a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szerteágazó feladatrendszerének közösségi részvételen alapuló, hálózatos működését, és kiemelte, hogy az uniós finanszírozású Cselekvő közösségek projekt során a múzeum társadalmi beágyazottsága tovább erősödött.
Dr. Tüske László, az Országos Széchényi könyvtár főigazgatója megállapította, hogy a kutatások, szakmai találkozók eredményei azt mutatják, a jól működő könyvtári rendszer a dinamikusan változó környezetben is erős, rugalmas és innovatív. A könyvtárak működésük számos területén ügyelnek arra, hogy szolgáltatásaikat a település és a közösségek igényeinek megfelelően alakítsák. E tudatos törekvéssel a működés magasabb szintre emelkedik, hiszen tervezetten nyílik lehetőség a település lakóival, közösségeivel történő konzultációra, ezt követően a bevonásra majd együttműködésre, azaz a cselekvő közösségek aktív közösségi szerepvállalására.
A konferencia témájában szorosan kapcsolódik a Cselekvő közösségek címet viselő hároméves, országos projekt célkitűzéseihez, fókuszba helyezi a közösségépítést és -fejlesztést, az intézmények közösségi alapon való működtetését, valamint az esélyegyenlőség és az önkéntesség fő irányvonalait, módszertani lehetőségeit. A szervezők kiemelt célja, hogy a projekt során létrejött jó gyakorlatokon keresztül alkalmazható és fenntartható példákat mutassanak be mindhárom – a közművelődési, a múzeumi és a könyvtári – szakterületen.
A rendezvényen az előadások, workshopok, kerekasztal beszélgetések során áttekintették a Cselekvő közösségek projekt eredményeit, valamint javaslatokat, ajánlásokat fogalmaztak meg a szakemberek a projekt folyamán megszületett közösségi aktivitások hosszútávú fenntartására és továbbfejlesztésére.
A hároméves program résztvevői és célcsoportjai számára fontos célkitűzésként határozták meg a külföldi tapasztalatok megismerését, mindemellett megcélozták egy új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer kialakítását is az intézményekkel és a civil szervezetek képviselőivel egyaránt.
A konferencia előadói a könyvtári, a múzeumi és a közművelődési szakterületek elismert hazai és külföldi szakemberei, akik saját közösségfejlesztő tevékenységüket mutatták be, elősegítve a további partneri együttműködések kialakítását.
Jó gyakorlatként szerepelt a program során többek között a Győr-Moson-Sopron megyei Lébény is. A 3200 körüli főt számláló kisváros számára a kulturális kínálatot tekintve nem könnyű felvenni a versenyt a közeli nagyobb városokkal, de Közösségi Házával, amely nyitva áll a lakosság és a civil szervezetek számára is, valamint kulturális szakembereinek munkájával és összetartásával mégis jó példaként szolgál. A lébényi jó gyakorlatokat Árendás Anikó mutatta be előadásában.
Máshol, például a Somogy megyei Mesztegnyőn a közösségi, kulturális élet megalapozásáért a „falu lámpása” Kövesdi Tiborné, Gizi néni tett nagyon sokat, aki 40 év aktív tanítói tevékenysége mellett segítette a település közösségi formálódását. Az elköteleződés és hivatásszerű közreműködés, a település adottságai, helyi cselekvő közösségek létrehozása, eredeti ötletek, az önkéntesség, a közösségi művelődés intézményei, kapcsolati tőke mind fontosak voltak ahhoz, hogy Mesztegnyő ma jó gyakorlatként szolgálhasson a kisebb közösségek számára, melyről Panyi Antónia beszélt előadásában.
A kétnapos program során előadásokon, szekció üléseken és kerekasztal beszélgetéseken ismerkedhettek a résztvevők a hazai és európai kulturális, közművelődési intézmények közösségfejlesztő gyakorlataival. A konferencián többek mellett Mogens Godballe, a dániai Nordfyns Folkehøjskole igazgatója, a Népfőiskolák Európában egykor és ma témában tartott előadást; Piotr Malak, a Wroclaw-i Egyetem adjunktusa a Digitális könyvtár az idősebbek számára – a digitális kirekesztés elleni küzdelem módjairól beszélt; míg Carl Gustav Johannsen, a Koppenhágai Egyetem professor emeritusa A közkönyvtárakkal való partnerségek tapasztalatai című előadásában mutatta be eredményeit a hallgatóságnak.
A Lakitelken megrendezendő eseményre a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt keretében került sor. A konferencia társszervezői a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár.
A 2016. szeptemberben indult, hároméves projekt átfogó célja, hogy a kulturális intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre.
Fotó: Kiss Mónika
