A szakmai nap itt nézhető vissza: https://www.youtube.com/watch?v=oDlv1Cm_dGQ |
A fenntartható szemléletformálásról dióhéjban: Beszámoló a Zöld múzeumok – Kihívások és lehetőségek a múzeumi zöld átállásban című konferenciáról
A klímaváltozás kezelése és az élővilág sokféleségének megőrzése napjaink olyan égető kérdései, amelyek a múzeumok működését is összetetten érintik. Hazánkban mind a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (SZNM – MOKK), mind a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület kiemelten fontosnak tartja a környezeti fenntarthatóság beépítését a múzeumi működésbe. A két szervezet idén közösen országos online kvantitatív kutatást valósított meg, amelynek eredményei alapján a munkatársak kidolgozták a zöld múzeumi működés kritériumrendszerét és a zöld múzeum minősítés feltételeit. A fenti fejlesztéseknek és a témába vágó hazai jó gyakorlatoknak a megismertetése céljából szintén közös szervezésben valósult meg október 28-án, hétfőn a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Zöld múzeumok – Kihívások és lehetőségek a múzeumi zöld átállásban című egynapos szakmai konferencia. Az esemény délelőttje során a köszöntőket három szakmai előadás követte, majd délután hat hazai jó gyakorlat mutatkozott be. A program második felében a témához kapcsolódó vitakörök, helyszíni workshopok és kiállítás látogatás várták a résztvevőket.
Dr. Sári Zsolt, a SZNM általános főigazgató–helyettese és az ICOM Magyarország elnöke rendhagyó köszöntőjében kiemelte, hogy a múzeum már 2006-ban bekapcsolódott egy fenntarthatósággal foglalkozó nemzetközi projektbe, majd 2008-ban a munkatársak Mentsétek meg a forrásainkat! címmel vándorkiállítást valósítottak meg. Az intézmény idén otthont adott az Európai Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Szövetsége (Association of European Open Air Museums) éves konferenciájának, ahol a résztvevők elfogadták a közösen megfogalmazott fenntarthatósági stratégiát. A dokumentumban olyan konkrét lépések is szerepelnek, mint a releváns gyűjteményekre épülő közösségi projektek megvalósítása, a dekarbonizációs tervek létrehozása és a biodiverzitás növelése a múzeumok zöldterületein. Az ICOM Magyarország is kiemelten foglalkozik a fenntarthatósági kérdésekkel, amely rendezvényeiken is rendszeresen visszatérő téma. 2023 decemberében Fenntartható designszemlélet címmel Buliash Todaeva kortárs tervező munkáit tekinthették meg a szervezet tagjai a Ráth György–villában tartott tárlatvezetésen, idén februárban pedig Múzeumok és fenntarthatóság címmel témanap valósult meg az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban.
Dr. Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke egy átfogó történeti áttekintést mutatott be a környezettudatosság és a zöld múzeumi gondolat magyarországi megjelenéséről, kiemelve a múzeumok megkerülhetetlen szerepét a fenntartható fejlődés megvalósításában. Henry McGhie A múzeumok és a fenntartható fejlődési célok című 2019-es kiadványa már magyarul is ingyenesen elérhető a szervezet honlapján, amely hét kulcstevékenységet fogalmaz meg a múzeumok számára az egyes célkitűzések elérése érdekében. Az egyesület Fenntarthatósági Munkacsoportja is aktívan segíti a hazai múzeumok környezettudatos szemléletformálását.
Dr. Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke előadása, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
Pacsika Márton, a SZNM – MOKK fejlesztési osztályvezetője előadásában összefoglalta a Zöld Múzeum országos kutatás eredményeit és tanulságait, amely felmérésben összesen 116 muzeális intézmény vett részt. A négy kérdőív az intézményi adatokra, a múzeumi infrastruktúra és üzemeltetés kérdéseire, az ismeretközvetítésre, valamint a rendezvényszervezés és a kommunikáció területére tért ki. Az eredmények alapján elmondható, hogy a kiállítási- és a közönségforgalmi terek általában sokkal jobb állapotúak, mint az irodaépületek és a műtárgyraktárak. A fenntarthatósági szempontok általában először a múzeumpedagógiai foglalkozásokon jelennek meg, később pedig az időszaki- és az állandó kiállításokban is szerephez juthatnak. Az előadó kiemelte, hogy az intézmények gyakran nem kommunikálják a fenntartó és a látogatók felé a zöldítés érdekében megtett lépéseiket, pedig az apró sikerek is számítanak és szemléletformáló erővel bírhatnak.
Pacsika Márton, SZNM – MOKK fejlesztési osztályvezetőjének előadása, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
Nagy Magdolna, az SZNM – MOKK igazgatója prezentációjában bemutatta a kutatási eredményekre épülő módszertani fejlesztést, amely a tervek szerint magában foglalja a zöld múzeum képzés megvalósítását, az azonos nevű elismerés meghirdetését, valamint a kritériumrendszert és a hazai jó gyakorlatokat tartalmazó online kiadvány megjelentetését. Előadásában rávilágított, hogy a fenntarthatósági terveknek a múzeumok alapdokumentumaiban is fontos megjelenniük azon túl, hogy a vezetők számára olyan fontos értéket jelentenek, amelyekkel a munkatársak is azonosulni tudnak. Habár az épületenergetikai fejlesztések költségigényük miatt nem minden intézmény számára elérhetőek, a zöld ügymenet, a beszerzési folyamatok fenntarthatóvá tétele és a szemléletformáló múzeumi rendezvények szervezése révén a kisebb költségvetésű intézmények is sokat tehetnek a zöldebb jövő érdekében. Az előadás a greenwashing, illetve a zöld elhallgatás fogalmaira is kitért, valamint szintén hangsúlyozta az elért eredmények kommunikációjának jelentőségét.
Nagy Magdolna, az SZNM – MOKK igazgatójának előadása, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
A jó gyakorlatok szekció első előadója Dr. Schmidtmayer Richárd, a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója volt, aki az intézmény nyertes pályázat segítségével megvalósított infrastrukturális fejlesztéseit ismertette. A raktárbázis energiaellátását segítő napelem rendszer mellett a múzeum tagintézményeként működő Német Nemzetiségi Múzeum kertjében egy, a megújuló energiahasználathoz kapcsolódó kültéri kiállításba integrálva sikerült napelemeket telepíteniük. A szintén itt kialakított gyógynövénykert és méhlegelő is a múzeum zöld eredményei közé tartoznak, számtalan kapcsolódó közönségprogram révén is segítve a látogatói szemléletformálást.
Dr. Schmidtmayer Richárd, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
Dr. Vásárhelyi Tamás a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület képviseletében a Beporzók Napja rendezvény kapcsán előadásában a rovarok kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet a biodiverzitás fenntartásában. Az élvezetes prezentáció azt is bemutatta, hogyan tudnak a beporzókat népszerűsítő események a gyűjteményekhez kapcsolódni, példaként említve a Kiscelli Múzeum rendezvényét, amely egy virágmintás gobelin műtárgyhoz kapcsolódott. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kertjében elhelyezett rovarhotel formája pedig ötletesen idézi meg a szecessziós épület jellegzetes díszítőelemét.
Dr. Vásárhelyi Tamás, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
Fekete – Mácsai Anetta, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója előadásában ismertette az intézmény környezettudatos fejlesztéseit, kiemelve a kis lépések jelentőségét, például az újrahasznosított papírtermékek, a környezettudatos tisztítószerek és a led izzók használatát. A múzeum saját zöld szabályzattal rendelkezik, zöld szakkört szervez, valamint minden évben csatlakoznak a munkatársak a föld és víz világnapi rendezvényekhez, illetve egy szemétszedési akcióhoz. Az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet az eredmények kommunikálására, honlapjukon külön Zöld Múzeum menüpont foglalja össze az eddigi eredményeket.
Fekete – Mácsai Anetta, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának előadása, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
A negyedik jó gyakorlatot Sidó Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusa mutatta be, aki Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című időszaki kiállítás kurátoraként a fenntarthatósági szempont alapján közelítette meg Madách Imre örökérvényű művét. A Kass János illusztrációit felvonultató, installációs elemeiben is újrahasznosított tárlat az eszkimó színt a középpontba állítva kereste a dráma mai tanulságait, megszólaltatva nyolc, különböző szakterületet képviselő kutatót is. Az utazó kiállítás jövő márciustól az esztergomi Duna Múzeumban várja a látogatókat.
Farkas Gergely, a szennai Skanzen múzeumpedagógusa előadásában az egyedi fejlesztésű és kivitelezésű TájKép – Pásztorjáték társasjátékot ismertette. A különböző faanyagok felhasználásával megépített, igényes kivitelezésű, teljes osztályok által is játszható játék etno – ökológiai kutatásokon alapszik és 2018-ban egy terepi oktatási program is kapcsolódott hozzá. A játék során a diákok először a 19. századi zselici tájat népesítik be természeti és épített környezeti elemekkel, valamint a tanyasi élővilággal, majd átalakítják a táj képét a 20. századi fejlesztéseknek megfelelően. A program során a diákok megtapasztalhatják, hogy az egyes korszerűsítések milyen drasztikusan formálják át egy-egy vidék megjelenését.
Farkas Gergely, a szennai Skanzen múzeumpedagógusának előadása, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
A záró jó gyakorlatot, a Gödöllői Királyi Kastélyban megvalósuló Zöld Kastély Programot Demeter – Guba Erzsébet, a kastély múzeumpedagógusa mutatta be. A különböző munkacsoportok átgondolt működése és akciótervek alapján megvalósuló, stratégiai szemléletű program többek között olyan eredményekkel büszkélkedhet, mint a kútvizes öntözés megvalósítása, a világítási rendszer optimalizálása, a madárbarát kert kialakítása és kastélyparki környezeti nevelési akciók megvalósítása.
Demeter – Guba Erzsébet, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
A jó gyakorlatok bemutatását három, párhuzamosan futó vitakör követte, ahol az infrastruktúra – állományvédelem, az ismeretközvetítés és a kommunikáció témájához szólhattak hozzá az esemény résztvevői, közös gondolkodással segítve a zöld szemléletformálást. A jó gyakorlatok előadói közül kikerülő asztalgazdák végül néhány percben összefoglalták az egyes beszélgetések legfontosabb tapasztalatait.
Az infrastrukúra témájának vitaköre, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
Az ismeretközvetítés témáját megvitató csapat, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
A kommunikáció témájának vitaköre, fotó: Milbich Andrea, SZNM – MOKK
Ezt követően a SZNM Észak-magyarországi falu tájegységében két workshopon vehettek részt az érdeklődők: a perkupai lakóházban gyógyteát kóstolhattak és megismerhették az épület mögötti biokertészet művelését, majd a filkeházi épületben az őrleményes ételek tematikus évet mutatta be a múzeum munkatársa köleskása kóstolóval fűszerezve. A program a tájegység Magtár épületében a Forogj malom, őrölj! című időszaki kiállítás közös megtekintésével zárult, amely a malmokat és a molnárokat a középpontba állítva mutatja be a ma alternatív energiának nevezett természeti erőkkel működő őrlőszerkezeteket.
Az egész napos, gazdag program során számtalan olyan ötlet hangzott el az apró kezdeményezésektől kezdve a nagyobb volumenű lépéseken át az elért eredmények kommunikációjának fontosságáig, amelyekből csemegézhetnek a fenntartható fejlődés iránt nyitott múzeumi szakemberek. Bízunk benne, hogy az intézmények képviselői a gyakorlatba is átültetik a szakmai konferencián szerzett tapasztalatokat.
