A konferencia részletes programja itt érhető el.
Az Eger Tv konferenciáról szóló felvételéért ide kattintson.
|
Nálunk számít az irodalom! - Beszámoló a IX. Országos Múzeumpedagógiai Konferenciáról
Az egri Eszterházy Károly Egyetem adott otthont a kilencedik alkalommal megrendezett Országos Múzeumpedagógiai Konferenciának, amelyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Dobó István Vármúzeummal közösen a 2017-es Múzeumok Őszi Fesztivál záróeseménye volt.
A kétnapos rendezvényen előadásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel és jó gyakorlatok bemutatásával az irodalom és a múzeum lehetséges kapcsolódási pontjait járták körül a résztvevők, akiknek érdeklődése a második napra is kitartott. A konferencia nyitó- és zárónapján egyaránt közel 130-130 érdeklődő múzeumi szakember illetve pedagógus követte figyelemmel a témát.
Az idei évben a konferencia középpontjába a Múzeumok Őszi Fesztiválja újonnan bevezetett, Irodalmi találkozások a múzeumban című tematikájához igazodva az irodalmat illetve az irodalom múzeumi jelenlétét, széles körű múzeumi felhasználását helyeztük. A szervezők nevében dr. Bereczki Ibolya, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ágazati feladatokért felelős főigazgató-helyettese és Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum múzeumigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Megnyitó beszédében Dr. Vígh Annamária Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Osztályának főosztályvezetője az irodalom fontosságát hangsúlyozta.
A konferencia első napján 3 témablokkban - Irodalom a múzeumban, Irodalom a múzeumi kiállításban, Múzeumpedagógia, irodalomtanítás múzeumi eszközökkel – hangzottak el előadások. A rendezvényre irodalmi és nem irodalmi profilú muzeális intézményekből egyaránt érkeztek előadók, hogy megvitassák, a múzeumok jelenlegi gyakorlata milyen módon dolgozza fel és jeleníti meg kiállításaiban, múzeumi tereiben az irodalmat, mint témát, illetve hogyan használja fel, mint eszközt.
A hely szelleméhez híven a Dobó István Vármúzeum képviseletében Szalainé Király Júlia irodalmi muzeológus, múzeumpedagógiai osztályvezető Gárdonyi Géza írói arcait, műveinek legfontosabb üzeneteit mutatta be. Előadásában kitért arra is, hogy mindezt milyen módszerekkel, programokkal tudják közvetíteni múzeumi keretek között.
Határon túli muzeális intézmény is képviseltette magát a konferencián. Oh, hol vagyok, hol vannak álmaim? címmel Jarábik Gabriella, a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója Madách Imre : Az ember tragédiája – kiállítás az alsósztregovai Madách-kastélyban címmel adott elő.
Az előadások között több is kitért arra a kérdésre, hogy az irodalmi profilú muzeális intézményeknek milyen egyéb társadalmi szerepe lehet, s ezzel összefüggésben miként járulhatnak hozzá a lokális identitás építéséhez vagy az érzékeny társadalmi kérdések kibeszéléséhez. Dr. Szilágyi Judit, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa például Mozgásban című élvezetes előadásában mutatta be a PIM autóbuszos vándorkiállításait, köztük az idén turnézó Arany 200 buszt, az inspirációt nyújtó külföldi párhuzamokra is kitért.
A tanácskozáson az interdiszciplinaritás témája egyértelműen szerepet kapott. Dr. Medzihradszky Zsófia, a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese a múzeum jelenségalapú ismeretátadásra irányuló új kezdeményezését mutatta be, melynek során a múzeumi szakemberek a természeti jelenségeket, azok változásait, az állat- és növényvilág elemeit és az irodalmat, képzőművészetet, történelmet jelenség szinten, összefüggéseiben vizsgálják.
A konferencián választ kerestünk arra a kérdésre is, hogy az irodalom oktatása hogyan támogatható alternatív módszerekkel, múzeumi eszközökkel, egyáltalán hányféle kapcsolódási pontja lehet a mesének és a múzeumnak.
Pedagógus perspektívából Nényei Pál, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium magyar tanára szólalt fel. Az egybegyűltek Élményszerűség az irodalomoktatásban címmel élvezhették rendhagyó előadását, melyben azt járta körül, hogy mi számíthat irodalmi élménynek egy középiskolai órán - és általánosságban véve mi is az irodalmi élmény. Kiemelte az olvasás fontosságát - mint az eredeti művek értő befogadásának elengedhetetlen eszközét –, sa mozgókép és múzeum olvasást kiegészítő szerepét hangsúlyozta.
Arany János 200. és Szabó Magda 100. évfordulója apropóján az irodalom és emlékezet kapcsolatáról, valamint az irodalmi évfordulókról kerekasztalbeszélgetést is szerveztünk, amelyet Dr. Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese moderált.
A két napos egri tanácskozást meglepetésekkel tűzdelt színes kísérőprogramok tették még emlékezetesebbé. A résztvevőket az egri várba átsétálva stílszerűen díszlövéssel fogadták, a fegyveres interpretációt pedig fáklyás eskü követte a Zászlódombon, ahol minden résztvevő felesküdött a vár védelmére.
Az érdeklődők megtekintették a MOKK által meghirdetett Őszi kék – Őszi kép című alkotópályázatra beérkezett munkákat, és leadták szavazataikat, majd a katakombákat bejárva jutottak el a múzeumpedagógiai műhelybe, ahol szakmai párbeszédre is lehetőség nyílt a Dobó Vármúzeum múzeumpedagógusaival. Az Iparművészeti Múzeum és a Dobó István Vármúzeum legszebb oszmánkori díszfegyvereiből válogató Acél és Arany című időszaki kiállítás megtekintését a váratlanul betoppanó múzeumi interpretátorok – török kori gombkötő, varrónő és apród - színesítették.
A második napon a Múzeumpedagógia és irodalomterápia, drámapedagógia, kísérleti módszerek témaköröket Czékmány Anna, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusa alapos pszichológia ismeretekre alapozva közelítette meg. „Hogy elérjek a napsütötte sávig" című előadásában a középsúlyos értelmi fogyatékkal élő, illetve roma származású fiatalok múzeumi térben való megmutatkozási lehetőségeit mutatta be. Dr. Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója Irodalmi kísérőprogramok a múzeumban, irodalmárok és művészek reflexiói a múzeumra címmel tartott előadást kitérve az Arany emlékév keretében - Arany Családi kör című versét szavaló - magyarországi nagyköveteket bevonó, elsőre meghökkentő akcióra is.
Horváth Anita, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főosztályvezetője mese – irodalom – múzeum kapcsolódási pontjait villantotta fel.
A plenáris előadások után két párhuzamosan futó szekcióban nyílt lehetőség a nyílt felhívásra beérkezett múzeumi, múzeumpedagógiai jó gyakorlatok 8-8 percben történő bemutatására három témakörhöz - a Mese és múzeum, a Múzeumpedagógia és irodalomterápia, drámapedagógia, kísérleti módszerek valamint az Irodalmi kísérőprogramok a múzeumban, irodalmárok és művészek reflexiói a múzeumra - kapcsolódóan.
Nézőpontot váltva arról is szó esett, hogy a jelenkori irodalmárok hogyan reflektálnak a múzeumi tartalmakra, miként vannak jelen a múzeumi térben. Sok újdonságot hozott és a hallgatóságból élénk reakciót váltott ki például Molnár Andrea, a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum múzeumpedagógus Kötelező nem CSAK olvasva! című előadása, melyben a kamaszok irodalmi igényeiből és a populáris irodalomban rejlő lehetőségekből indult ki, kiemelve, hogy semmivel sem támogatható jobban az irodalomoktatás, a diákok olvasottságának emelése, mint azzal, ha ők maguk vállnak szereplőivé a történetnek.
Az előadások és jó gyakorlatok rezüméi IDE kattintva érhetők el.
A szakmai konferencia zárásaként ünnepélyes keretek között került sor az Őszi kék – Őszi kép című alkotópályázat eredményhirdetésére, több mint 100 múzeumpedagógus szavazata alapján a konferencia közönségdíjasa az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola 3. a osztály illetve a keszthelyi Egry József Általános Iskola lett.
Tekintse meg az alább lapozható galériánkban a Dobó István Vármúzeum munkatársai által készített fotókat, amelyek rendelkezésre bocsátását ezúton is köszönjük!
|